Emléknapi ülést tartott csütörtökön a parlament, Trianonra emlékezve. Az ülésen Áder János és felesége is megjelent, de jelen volt Orbán Viktor és a kormány tagjai, valamint mások mellett Szili Katalin is, valamint Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Domokos László ÁSZ-elnök is. A koronavírus miatt a határon túli magyarok képviselői nem tudtak elmenni az ülésre. Csak Áder János államfő és Kövér László házelnök szólalhatott fel (mindketten fideszesek), ellenzéki politikusok nem, amit Gulyás Gergely a Kormányinfón azzal indokolt, hogy nem akartak pártpolitikai vitát.
A parlamentben felolvasták a nemzeti önazonosságról szóló nyilatkozatot, amit kormánypárti képviselők terjesztettek be. A nyilatkozatban - amelynek teljes szövege itt olvasható el - felhívják a kelet-közép-európai - és benne a Kárpát-medencei - államalkotó nemzetek parlamentjeit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeténél és az európai nemzetközi szervezeteknél közösen kezdeményezzék a nemzeti önazonossághoz való jognak, mint alapvető emberi jognak az elismertetését. Arra is felhívják az "államalkotó nemzetek parlamentjeit", hogy emeljék alkotmányos alapjoggá a nemzeti önazonossághoz való jogot, és azt szavatolják a gyakorlatban is az államaik területén élő minden őshonos nemzeti közösség számára. Az EU-t és az unió polgárait pedig arra hívja fel a nyilatkozat, hogy támogassák a Székely Nemzeti Tanácsnak "az európai régiók gazdasági és kulturális fejlődését erősíteni hivatott", folyamatban lévő európai polgári kezdeményezését.
Ezután Kövér László házelnök kapott szót. Kövér három okot sorolt fel, amiért a nemzeti önazonosságról szóló nyilatkozat fontos.
Az egyik, hogy Kövér szerint Trianon megismétlődhet a jövőben. A magyar jövő szerinte csak akkor lehet biztonságos, ha az emberek az eszükbe vésik, hogy mindig csak az lehet az övék, amit meg tudnak védeni.
Kövér szerint tanulnunk kell a múltból. A házelnök három tanulságot említett. Az egyik tanulság, hogy akit ki akarnak fosztani, annak először az önazonosságát kell megsemmisíteni, szerinte ez a nemzettagadás. Napjainkban Kövér szerint Európa valamennyi nemzetének létét kétségbe akarják vonni bizonyos politikai és gazdasági érdekcsoportok. A fideszes házelnök szerint azért teszik ezt velük, mert szükségük van az erőforrásaikra.
A másik tanulság szerinte az, hogy mindig súlyos ára lehet annak, ha figyelmen kívül hagyjuk a geopolitikai látószöget. A harmadik tanulság pedig az, hogy szövetségesek nélkül nem lehet életben maradni - mondta Kövér.
Kövér szerint az EU integrációja sem nyújtott megoldást Trianon sérelmeire, de az unió legalább esélyt ad, hogy közösen megpróbáljuk rendezni a sorsunkat. Ehhez viszont szerinte szövetségeseket kell találnia Magyarországnak a szomszédos országokban és Európában.
Kövér azt mondta, hogy ez azért európai ügy, mert minden európai nemzetre igaz, hogy veszélyben van a nemzeti identitása, még ha ezzel nem is minden nemzet van tisztában. Európa szerinte csak addig marad önmaga, amíg európai közösségek lakják.
Kövér felszólalása után Áder János államfő mondta el ünnepi beszédét. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy száz évvel ezelőtt ezen a napon az egész ország gyászolt, a fővárosban és mindenütt Magyarországon zúgtak a harangok, a magyarok 5 percig csendben álltak, senki sem tudta feldolgozni Trianont.
Az államfő felsorolta, milyen veszteségeket szenvedett az ország Trianon miatt, köztük a gazdasági veszteségeket is. Például elmondta, hogy Trianon előtt Budapest volt Európa legnagyobb malomipari központja, és a gépgyártásban is élen jártunk.
Az országot ért veszteség mellett Áder szólt az embereket ért közvetlen veszteségekről is. A Kárpát-medencében háború utáni háború dúlt már akkor, amikor még nem volt Trianon, utalt a szabadcsapatok fosztogatásaira, a nők megerőszakolására
A 20. század elején - bár minden ország vezetője a békéről beszélt -, Áder szerint valójában mindenki háborúra készült. Az államfő ezután egy kisebb történelemórát tartott. Szerinte Magyarország azért nem kerülhette el a súlyos veszteségeket, mert már 1920 előtt lényegében eldőlt a sorsa azoknak az alkuknak köszönhetően, amelyek a háttérben zajlottak. Ennek ellenére szerinte mérsékelni lehetett volna a károkat, ha 1918-19-ben hatékony és szívós diplomáciai munkát folytatott volna Magyarország és a diplomáciában megmozgatták volna az informális kapcsolatokat is. De erre nem volt képes a magyar vezetés.
Magyarország sokkal több területet veszített, mint Németország - mutatott rá Áder, emlékeztetve, hogy mennyire igazságtalanul bántak el az országgal. "Magyarországot a béketárgyalásra csak egy évvel később hívták meg, érveit Magyarország nem mondhatta el. A népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták" - húzta alá az államfő. Arról is beszélt, hogy Aponyi Albert, a magyar delegáció vezetője csak egy beszédet tarthatott. Magyarország sorsáról éppen ezért Áder szerint nem 1920-ban döntöttek, hanem "jóval korábban, sunyi háttértárgyalásokon". Szerinte fizetett ügynökök, korrumpált szakértők, politikai kalandorok közös munkája az, amit ma Trianonnak hívunk.
Ezután arról beszélt, hogy Trianon nem segítette a térség gazdasági fejlődését, nem csökkentette az etnikai feszültségeket, nem tudta megakadályozni a német nemzetiszocializmus és az orosz bolsevizmus térnyerését sem és nem csak a magyarok szerint volt igazságtalan.
Áder emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1990 után sem folytatott revizionista politikát, hiszen sem a romániai forradalom után, sem Jugoszlávia szétesése után, sem Csehszlovákia szétbomlása után nem élt területvisszaszerzési igénnyel. "Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítanunk" - mondta.
"Nem leszünk partnerek az elhallgatásában, a történelemhamisításban, a határon túli magyarok megtagadásában" - hangsúlyozta. "Senki sem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak."
Végül Áder arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben Magyarország mennyi mindent megtett a határon túli magyarokért. Szerinte az erősebb köteléket szolgálta a honosság egyszerűsítése is. Ezen kívül megtízszerezték tíz év alatt a határon túli magyaroknak juttatott forrásokat.
"A magyar nemzet nem csak volt, de lesz is" - zárta beszédét az államfő.
(Borítókép: Áder János beszédet mond a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott emlékülésen az Országházban 2020. június 4-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor)