A trianoni megemlékezésnek arról kell szólnia, hogy azok az elvek, amelyek alapján a békét meghirdették, mind a mai napig csorbulnak 

– fogalmazott Ungváry Krisztián történész a Népszavának adott interjúban. Hozzátette, Magyarország elvesztette területeinek kétharmadát, de ezeken a területeken nagy számban laktak olyanok is, akik nem akartak Magyarországhoz tartozni. „Nekünk ezt tudomásul kell vennünk. Azt viszont nem szabad elfogadnunk, hogy a magát nemzetállamként meghatározó Romániában a magyarság számára nem biztosítottak a nemzetiségi és önrendelkezési jogok.

Erre akkor is fel kell hívni a figyelmet, ha tisztában vagyok azzal, hogy így konfliktusokat generálunk.”

Szerinte  a megbékéléshez két fél kellene, erről pedig nem lehet jelenleg beszélni. Ungváry szerint kérdéses, hogy mi a fontosabb nekünk.

Az, hogy a magyar politika a vélelmezett jó viszony érdekében kapituláljon a szomszédos országok előtt, vagy pedig az, hogy az egységes magyar nemzet szolidaritást vállaljon a határon túl élőkkel?

Mint fogalmazott, súlyos dilemma ez, mert mindkét választásnak nehezen kezelhető politikai következményei lennének.

Úgy tenni azonban, mintha most minden rendben lenne, erkölcsileg sem helyes

– tette hozzá. Bár a magyar államra is jellemző a nemzetállami retorika, Ungváry szerint a különbség az, hogy a magyar alkotmány a nemzetiségeket államalkotó tényezőként ismeri el, szemben a román alkotmánnyal.