Azért volt fontos, mert visszajelzést kellett kapnunk arról, hogy a helyiek szerint Nemény András sikeresen kezelte a járványhelyzetet, méghozzá rendkívül sikeresen
– mondta diplomatikusan Ungár Péter az Indexnek arról, miért készíttetett az LMP szombathelyi szervezete egy, a városi politikai helyzetet átfogó kutatást május közepén. A lapunk birtokába került, a Závecz Research által készített felmérés május 11 és 17. között készült a város felnőtt népességét reprezentáló 700 fős mintán.
A közvélemény-kutató az elemzésében megállapította, az új, összellenzéki városvezetés járványkezelési döntéseivel a megkérdezettek 92 százaléka elégedett, ám messze nem ez a kutatás legérdekesebb része. A kérdések között ugyanis a szokásos pártpreferencia (még mindig a Fidesz a legerősebb, az ellenzéki pártok együtt viszont már megközelíthetik, és elég magas a párt nélküliek tábora) mellett a közös ellenzéki indulásra és egyes ellenzéki politikusok választási esélyeire is rákérdeztek. A Závecz-elemzés például jelentős terjedelmet szentelt annak, hogy a szombathelyiek többsége, 54 százaléka egyetért azzal:
az ellenzéknek mindenhol egyetlen közös jelöltet kell indítania a Fidesz jelöltjével szemben.
A közös jelöltek iránti igény kimagasló az ellenzék hívei körében – 76 százalékuk szeretné ezt a megoldást, de a párt nélküliek többsége (60 százaléka) is helyeselné a „ki-ki” alapon történő versengést. A szombathelyi ellenzéki szavazók csaknem fele (48 százaléka) azzal értene egyet, ha a közös lista előválasztási szisztémával párosulna, amivel szemben bő egyharmados (36 százalékos) tábora van annak az elképzelésnek, hogy egy ellenzéki lista legyen, de előválasztás nem szükséges.
És itt jön a lényeg:
a Závecz-kutatás ugyanis alaposan körbemérte az esélyeket, nem csak azt, hogy a szombathelyi kötődéssel vagy kifejezetten helyben politizálók közül kik a legismertebbek.
Ebben a kérdésben Czeglédy Csaba 97, Hende Csaba 95, Nemény András 94 százalékos ismertségre tett szert, de közismert személynek számít Balázsy Péter és Ungár Péter is, 84 és 75 százalék hallotta nevüket. A Jobbikból nemrég kilépett helyi parlamenti képviselő Bana Tibort 59, a momentumos Iker Áront a megkérdezettek 15 százaléka ismeri.
A Závecz-elemzés legérdekesebb része az, hogy
egy esetleges ellenzéki előválasztáson – mostani tervei szerint – a szombathelyiek 38 százaléka venne részt, a helyi ellenzéki szavazók körében pedig 84 százalék ígérte azt, hogy elmegy majd voksolni.
Noha az elemzőcég kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a hajlandóság aránya lényegesen magasabb, mint a tényleges részvétel, az egyértelműnek tűnik, hogy a helyi ellenzéki érzelmű szavazók körében van legitimitása az előválasztás intézményének. Márpedig arra jelenleg kicsi az esély, hogy egy közös ellenzéki jelöltről meg tudnának állapodni a pártok a 2022-es országgyűlési választásokra.
Talán ezért sem véletlen, hogy a Závecz-kutatás már ennek az opciónak a lehetőségeit is megvizsgálta, és arra jutott: a mostani preferenciák szerint a független, ám a DK támogatását biztosan élvező Czeglédy Csaba és az LMP-s Ungár Péter között dőlne el egy előválasztás, bár nagyon sok a bizonytalan választópolgár. A részvételt ígérők 22 százaléka Czeglédyre, 18 százalék Ungárra voksolna, miközben Bana Tiborra 8, Iker Áronra pedig a biztosan előválasztók 1 százaléka.
Az is érdekes, hogy Czeglédy és Ungár az ellenzéki szavazók körében szinte azonos támogatottságot élvez, ám Czeglédyt a pártnélküliek nagyobb körben támogatnák, ez pedig némi előnyt biztosít számára. Ezzel szemben az elemzés arra is kitér, hogy ha két jelölt – egy fideszes és egy ellenzéki – indulna csak a következő parlamenti választáson, akkor
a Hende Csaba–Ungár Péter párharc lenne a legszorosabb, közöttük ugyanis már most 41-39 százalékos lenne az állás.
A többi ellenzéki jelölttel szemben Hendének jelenleg nagyobb lenne az előnye, Czeglédyt 11, Bana Tibort 12, Iker Áront 24 százalékponttal előzné meg. Ungárra tehát összességében több ellenzéki szavazó adná a voksát: ha ő lenne az egyetlen közös jelölt, az LMP képviselőjére az ellenzék szimpatizánsainak 84 százaléka voksolna, míg Czeglédyre 72 százalékuk mondott igent.
Hogy a szombathelyi előválasztás már előkészítés alatt van, azt Ungár Péter sem tagadta az Indexnek. Az LMP politikusa azt mondta:
Értelemszerűen el kell kezdeni a felkészülést az ellenzéknek a 2022-es választásra, és ez elsősorban helyi szintű készülést jelenthet most. Részletekről egyelőre nem beszélek, de az biztos, hogy 2022 tétje Szombathely számára az, hogy Hende Csaba helyett egy elkötelezett, megfelelő képviselője legyen ennek a választókörzetnek.
Ungár tehát nem cáfolta, hogy ő maga ringbe szállna egy előválasztáson, ahogyan azt sem, hogy időszerűnek tartja az ellenzéki oldal ösztönzését a mielőbbi megállapodásra. Hasonlóképp Czeglédy Csaba, a másik esélyes jelöltnek tűnő helyi ellenzéki, aki az Indexnek azt mondta:
Az elmúlt hónapokban is volt gondolkodás, beszélgetések arról, hogy miután a fővárosban láthatóan sikerrel járt az előválasztás rendszere, mindenképpen jó lenne, ha Szombathelyen is nyíltan, demokratikus keretek között megmérettetnék magukat azok, akik az ellenzéki pártok közös jelöltjeként kívánnak indulni 2022-ben. Jó lenne, ha erre már jövő tavasszal sor kerülne, mert így az előválasztáson nyertes jelöltnek lenne egy éve elmagyarázni, hogy Hende Csaba hogyan nem képviselte a szombathelyiek, illetve a választókerület egyéb településein élők érdekeit
– mondta a szombathelyi politikus. Czeglédy szerint az önkormányzati választás tapasztalatai is megmutatták, hogy ha egy, akár ellenzéki jelölt bizonyítja a rátermettségét, akkor a helyiek bizalmat szavaznak számára. Úgy vélte, hogy noha Szombathely sosem volt baloldali fellegvár, tavaly októberre azonban a Fidesz előnyét az ellenzéki összefogás ledolgozta, és a várost ma vezető koalíció mostanra még inkább bizonyított, amihez egy, a körzetéért elkötelezett országgyűlési képviselő tudna hozzájárulni. Kérdésünkre, hogy ezek szerint ő is indulna az előválasztáson, Czeglédy azt mondta:
Ha lesznek pártok, amelyek engem támogatnak, vagy támogatásukról biztosítanak, akkor természetesen nem fogok elugrani a megmérettetés elől.
Mint ismert, Czeglédy tavaly az európai parlamenti választásokon a DK listáján szerepelt, aztán azonban, az őszi önkormányzati választást megelőzően nem alakult ki jelöléséről teljes ellenzéki egység, így a közösen induló pártok nélkül, függetlenként mérette meg magát, és nyert el egy egyéni körzetet (az ellenzék nem állított jelöltet Czeglédy ellen, ám, többek között a Momentum Mozgalom nem kívánta saját jelöltként támogatni a jelenleg is – újra – büntetőeljárás alá vont ügyvéd-politikust.) Úgy tudjuk azonban, hogy a DK 2022-ben is támogatná Czeglédy indulását.
És ez azt is egyértelművé teszi, hogy már az ellenzéki pártközpontok is készülnek az egyezkedésre egymással. Persze egyáltalán nem új az ellenzéki előválasztás ötlete, hiszen a tavaly októberi önkormányzati választást követően gyakorlatilag minden ellenzéki szereplő ennek szükségességéről beszélt a 2022-es kampányra és parlamenti választásra való felkészüléssel kapcsolatban.
Év elején, még a járványhelyzet előtt az is nyilvánosságra került, hogy a Republikon Intézet kidolgozott egy javaslatcsomagot, amely azt részletezte, hogy a 2022-es országgyűlési választásokra az ellenzéki pártok, civil szervezetek és független jelöltek pontosan milyen előválasztás során válasszák ki a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, valamint hogyan bonyolítsák le ezt az előválogatót azokban az egyéni országgyűlési körzetekben, ahol nem születik záros határidőn belül egyezség a közös ellenzéki jelöltről.
Az akkor a HVG által megszerzett javaslat szerint 2021 végéig mehetne végbe a majd közös miniszterelnök-jelöltet, és ahol szükséges, ott közös egyéni országgyűlési képviselő-jelölteket adó folyamat teljességgel. Persze mint minden ellenzéki próbálkozásnak, az előválasztásnak is vannak erősen vitás pontjai. Miközben ugyanis a legtöbb szereplő egyetért abban, hogy több helyen előválasztás kell, abban már igencsak eltérnek a vélemények, hogy hol, mely körzetekben és főként: mikor.
Az információink szerint több párt által is alapvetően jónak látott Republikon-menetrend szerint az ellenzéki pártoknak idén december 31-ig kellene megállapodniuk a miniszterelnök-jelölti előválasztás részleteiben, az ajánlási, majd kampányidőszak jövő év tavaszán menne végbe, maga az előválasztás pedig június végére zárulna le. Csakhogy ez a módszer a – például Czeglédy által említett, és jövő tavaszra végső döntést hozó – választókerületi időszámítást későbbre tolná, ami egyes szereplők szerint rontaná a későbbi jelöltek esélyeit. Kérdés ráadásul, hogy a 106 egyéni országgyűlési választókerületnek valójában mekkora hányadában születhet tárgyalóasztal mellett döntés, ahogyan az is, hogy a korábban ellenzéki jelölt által elnyert körzetekben újraindítással vagy belharcokkal kell-e majd számolni.
Az biztos, hogy a veszélyhelyzet enyhülésével az ellenzéki egyeztetések is újraindultak, a mozgolódás azonban egyelőre még inkább csak informálisnak tűnik. Nem csak a járványhelyzet késleltette ugyanis a nagy 2022-es ellenzéki előválasztásról való tárgyalásokat, több ellenzéki pártban a szervezeti átalakulások és tisztújítások miatt is váratnak magukra az előválasztáshoz szorosan kapcsolódó döntések, például későbbi jelöltekről, szövetségi politikáról, stratégiáról, vagy akár a választási programról.
Az MSZP éppen a járványhelyzetben halasztotta el a tisztújítását – eredetileg márciusban, majd májusban tartottak volna kongresszust, az elsőn a párt alapszabályát tervezeték módosítani, hogy bevezessék a társelnöki rendszert, a másodikon pedig a tisztújítást tartották volna. Most úgy tűnik, a Tóth Bertalan-féle pártvezetés mandátumát egészen szeptember végéig meghosszabbítják, és online pártszavazással változhat az alapszabályuk június 24-re, magyarán a szocialisták bevezetik a társelnöki rendszert és az új vezetőség széleskörű felhatalmazást kap az ellenzéki együttműködésben való részvétel formáinak kialakításában.
Eközben a Momentum Mozgalom éppen június 7-én döntött új vezetőségéről, amely már felhatalmazással rendelkezik majd az idevágó tárgyalásokon. A tisztújításon a leadott szavazatok több mint 90%-ával választották újra Fekete-Győr Andrást a párt elnökévé, márpedig az ő elképzelései ismertek: az alapvetően együttműködés-párti Momentum-vezetés számára nagyon is vitás bizonyos személyek esetleges indulásának támogatásra, ráadásul úgy látják, az ellenzéki pártoknak mindenekelőtt meg kell állapodniuk egy XXI. századi vízióról, egy közös minimumról: azaz ők mindenek előtt programot alkotnának. A Momentum tehát nem kifejezetten érdekelt abban, hogy minél előbb lebonyolítsák a pártok az előválasztásokat ott, ahol az elkerülhetetlen.
Eközben az már március elseje óta világos, hogy a Demokratikus Koalíciót Gyurcsány Ferenc és egy részben új elnökség vezeti majd a kampányban, ahogyan a Jobbik is megtartotta kongresszusát, amelyen Jakab Péter lett a párt elnöke, sőt e két párt már kijelölte a maga útját a szövetségi politikai kérdésekben is. A Jobbikban arról döntöttek, hogy ők Gyurcsánnyal nem indulnának közös listán, ezzel szemben a DK és főként maga Gyurcsány Ferenc a teljes összefogás, az egyetlen közös listán, egyetlen kormányfőjelölttel való ellenzéki indulás mellett kampányol, és kifejezetten érdekelt lenne abban is, hogy a megállapodások, valamint a szükséges előválasztások eredményei mielőbb megszülessenek.
Végül, de nem utolsó sorban kérdés az is, hogy lesz-e bármi a Párbeszéd és az LMP korábban felmerült, majd hamvába halni látszó közeledéséből, ez is a tisztújítások függvénye lehet ugyanis még a következő időszakban.
(Borítókép: Az Ellenzéki Összefogás irodája Szombathelyen 2019. október 13-án. Fotó: Rostás Bianka / Index)