Az új városvezetés változtatni szeretne a patkányirtás jelenlegi, lekövető jellegű, főként bejelentésén alapuló irtási rendszerén, figyelemmel a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ajánlására is. Okkal, hiszen a népegészségügyi szakhatóság is úgy látja: értelmetlen ugyanígy folytatni a 300 milliós rendkívüli irtást.
Több tucat, kártevőirtással foglalkozó cégtől kért be úgynevezett indikatív árajánlatot Budapest patkánymentesítési feladatainak ellátására a Főpolgármesteri Hivatal, erősítette meg az Index információját Kiss Ambrus. A főpolgármester-helyettes azt mondta, az új városvezetés változtatni szeretne a patkányirtás jelenlegi, lekövető jellegű, főként bejelentésén alapuló irtási rendszerén, figyelemmel a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ajánlására is.
Új módszertannal, egyfajta proaktív irtási szisztémát szeretnénk kialakítani, ennek a szükséges költségvetési és jogi lehetőségeit elkezdtük előkészíteni, már a júniusi fővárosi közgyűlésen napirenden lesz majd egy idevágó javaslatunk
– mondta az Indexnek Kiss Ambrus. A lapunk birtokába jutott ajánlatkérés szerint Budapest új vezetése 24 hónapra szeretne a főváros 525 négyzetkilométeres területének patkánymentesítésére szerződni, méghozzá olyan szisztémában, amely a tavalyi, rendkívüli irtási program bizonyos elemeit is beépítené az alapszerződésbe. Kiss Ambrus meg is erősítette:
A főváros új patkánymentesítési közbeszerzési eljárás kiírását készíti elő, ennek költségvetési feltételeit teremtenék meg már a következő közgyűlésen.
A patkányirtásra ugyanis forrást kell biztosítani, még a közbeszerzési eljárás kiírása előtt, de ez nem vagy nem feltétlenül jelenti azt, hogy többletterhet ró majd a fővárosiakra az új megbízás, mivel csak a jelenlegi – az RNBH Konzorciummal 2018 óta hatályos – szerződés lezárásával köthető meg az új szolgáltatásra irányuló vállalkozási szerződés, a rendelkezésre álló forrás felhasználásával.
Azt ugyanakkor nehéz lenne megállapítani, hogy a tavaly kirobbant patkányfertőzöttségi botrányt követően az RNBH Konzorcium által ellátott alapfeladat, illetve a tavaly májusban kezdődött, tíz kerületre lefolytatott rendkívüli irtási munka hosszú távon milyen hatékonysággal szorította vissza a patkánypopuláció mértékét. Maga a Nemzeti Népegészségügyi Központ ugyanis ezzel kapcsolatban vegyes megállapításokat tesz.
Kiss Ambrus tájékoztatása szerint a főváros vezetése a céghez beérkező patkányészlelési adatok, az RNBH saját, pozitív esetszámra vonatkozó adatai, de elsősorban az NNK jelentései alapján tud tájékozódni az elvégzett irtási munka hatékonyságáról, a fertőzöttség mértékéről, a cég havi kifizetését pedig kifejezetten az NNK szakmai teljesítési igazolásai alapján végzik el.
Magyarán az NNK ellenőrzi – egyébként méri is – a patkányfertőzöttséget és azt, hogy az alapján a cég ellátta-e szerződésben foglalt kötelezettségeit.
Kiss Ambrus tájékoztatása szerint az NNK tavaly október óta egyszer sem jelezte, hogy a fertőzöttség mértéke meghaladta volna a közegészségügyi határértéket.
Ugyanakkor a budapesti patkányirtásban megérett módszertanváltásra is az NNK tett javaslatot a fővárosnak, ez pedig lehetővé teszi, hogy Budapesten egy korszerűbb, a város jelenlegi, XXI. századi infrastrukturális feltételeinek, lakosság-arányának és kereskedelmi, vendéglátó-ipari forgalmának megfelelő kártevő-mentesítési rendszert hozzunk létre
– mondta Kiss Ambrus, példaként hozzátéve, hogy a fővároshoz lenne érdemesebb bekötni a patkányészlelések lakossági bejelentését, hiszen a Fővárosi Önkormányzat jelenleg csak közvetett információkkal rendelkezik a fertőzöttség mértékéről, jellegéről. A főpolgármester-helyettes szerint az új közbeszerzési eljárás kiírását megelőző felmérésre szükség volt az alapos tervezéshez, melyhez a szakmai hátteret az NNK, valamint a főváros által megbízott szakértő adja, az új eljáráson pedig természetesen az RNBH Konzorcium vagy annak tagjai is elindulhatnak majd, amennyiben kívánnak.
Az ügy előzménye, hogy a Budapest patkánymentesség fenntartására kiírt közbeszerzési eljárást az RNBH konzorcium nyerte 2018 nyarán. Azóta, noha a Főpolgármesteri Hivatal szó szerint „A főváros patkánymentes állapotának a fenntartása” címmel írta ki és folytatta le a közbeszerzési eljárást, az új nyertes, az RNBH Konzorcium látszólag nem tudta ezt a feladatot ellátni. Az addig (47 éven át) dolgozó Bábolna Bio által közölt és a kormányhivatal illetékes főosztálya által éveken át jóváhagyott adatok alapján, a cég távozását követően néhány hónap alatt elharapózott, tavaly tavaszra pedig a lakosság számára is látható módon megnőtt a fővárosi patkánypopuláció.
Ugyanakkor az RNBH és a független szakértők is állítják, nem 2018-ban szabadult el a patkányprobléma, hanem korábban, ezt azonban a Bábolna Bio többször cáfolta, saját teljesítési igazolásait és adatait mutatva fel. A két cég, pontosabban a konzorcium és a Bábolna között jogvita is kialakult, de a bábolnások a közbeszerzési eljárást is peres úton vitatják jelenleg is.
Csakhogy eközben ez az alapvetően szakmai kérdés, azaz a patkányelőfordulás lavinát indított el a nyilvánosságban, amit a választási évben pénzzel igyekezett kezelni a Tarlós István vezette főváros. Mióta viszont tavaly május elején, hosszas huzavona után végül megkezdődött az egyetlen évben plusz 300 millió forintba kerülő (a teljesítési igazolások tanúsága szerint 2019-ben 288 millió forint pluszforráshoz jutott ezzel a cégcsoport), rendkívüli patkányirtás Budapest tíz kerületében, a nyilvánosságnak semmiféle információja nem volt arról, az addigi teljes éves patkánymentesítési büdzsét felemésztő akció egyáltalán sikerrel járt-e.
Az Index birtokába került azonban a Nemzeti Népegészségügyi Központ éves beszámolója. Mint ismert, Tarlós városvezetése még tavaly májusban az addig illetékes, ám jelentős kapacitásproblémákkal küzdő kormányhivatal helyett megbízta az NNK-t, hogy az felügyelje szakhatóságként a fővárosi patkánymentesítési munkákat. A szerződés szerint az NNK monitoringkockák kihelyezésével objektív állapotfelmérést végez, értékeli a patkányirtó vállalkozó jelentéseit, javaslatot tesz az irtási tevékenységgel összefüggően ellátott feladatokra, rezisztenciát vizsgál, illetve
javaslatot tesz az irtást végző vállalkozó szakmai feladatellátásának teljesítésigazolására.
Ezt a NNK-nak szóló megbízást ősszel a Karácsony Gergely-féle városvezetés is meghosszabbította, és ebben az együttműködésben állította össze a szakhatóság éves jelentését is márciusban. A lapunk birtokában lévő dokumentum szerint tavaly tavasz óta jelentősen javult a helyzet, és eredményes volt a rendkívüli irtás, ugyanakkor az adatok több helyen is egymásnak ellentmondóak, ráadásul az mindegyik mérőszámból egyértelmű, hogy az RNBH Konzorcium nem teljesíti az eredeti szerződésében vállalt patkánymentességi kitételeket – még a rendkívüli irtást és az arra fordított jelentős pluszforrást követően sem. A patkányfertőzöttség mértéke továbbra is a többszöröse a kijelölt határértékeknek – akár a lakossági bejelentéseket, akár a hatósági szúrópróbaszerű méréssel kalkulált fertőzöttséget vizsgáljuk.
Az is kiderül, hogy 11 033 patkányészlelési bejelentés jutott 2019-re, a fertőzöttségi adatok pedig minden hónapban jóval a havi mértékként megszabott „228” fölött voltak, ez a határérték a szerződésben vállalt teljesítési feltétel. Az NNK a patkányirtó cég teljesítésének igazolására, azaz kifizetésére tett javaslatot a Főpolgármesteri Hivatalnak – méghozzá Müller Cecília országos tisztifőorvos aláírásával –, noha a lakossági bejelentések számát meghatározó adatok alapján is
2,3-szorosa a patkányészlelések mértéke a szerződésben kikötöttnek.
Erre magyarázatként a még 2018-ban kiírt közbeszerzés és az érvényben lévő szerződés alapját is képező számítás és a rendszer elavultságát emelik ki, ráadásul az NNK több helyen arra is felhívja a figyelmet a jelentésében, hogy valójában az ominózus határértéket nem a lakossági bejelentések száma adja, hanem éppenséggel a szakhatósági fertőzöttségi mértékből kellene ezt kiszámolni, és objektumfertőzöttségre vonatkozna. Csakhogy a szakhatóság szerint
saját mérései csak kiegészítő információk a patkányfertőzöttség megállapítására, ahhoz alapot sokkal inkább a lakossági bejelentések és az azok nyomán igazolt esetek adnak – ezeket az adatokat azonban a megbízott vállalkozó kezeli.
A jelentés a 2018-as patkányészlelési, illetve azok pozitivitási adatait veti össze a rákövetkező évvel, a megelőző éveket – amikor még a Bábolna Bio szolgáltatta ugyanezeket az adatokat – nem vizsgálja. Így megállapítják, hogy a rendkívüli irtás sikert ért el, méghozzá azért, mert:
A dokumentum szövege ugyanakkor meglehetősen ellentmondásos abban, hogy miközben sikerről, a tíz érintett kerületben a patkánypopuláció jelentős visszaszorításról beszél a rendkívüli irtással kapcsolatban, a jövőre vonatkozóan már a budapesti patkánymentesítés módszertani reformját szorgalmazza, számos ajánlást megfogalmazva a városvezetésnek.
Ráadásul nemcsak az RNBH által végzett, a pluszpénzes rendkívüli irtást érintő kifogásokról és hiányosságokról számoltak be, de olyan megállapítások is szerepelnek a szövegben, mint:
A 2019-ben végrehajtott intenzív program tapasztalatai szerint a lakossági bejelentések radikális csökkenését nem biztosította a csatornarendszer átfogó kezelése. A kezelt területek több részén pedig korai újrafertőződés volt tapasztalható. (...)A stratégia folytatásától megítélésünk szerint nem várható, hogy azonnali és fenntartható módon biztosítsa a mentességet.
A patkányprobléma tehát nem szűnt meg, sőt a korábbi éveknél továbbra is jóval erőteljesebben jelen van Budapesten, így nagy kérdés, hogy miként alakul a helyzet a nyári hónapokban, és főként, hogy mit lép erre a főváros.
(Borítókép: Egészségügyi gázmester elhelyez egy patkánycsapdát a Duna partján, a fővárosi Batthyány tér közelében 2013-ban. Fotó: Kovács Attila / MTI)