Interjút adott a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolából kirúgott tanár, aki saját igazgatója etikailag nehezen védhető eljárása ellen emelt szót. Rác Gábor az Úgytudjuk.hu-nak nak azt mondta: nem adja fel, a bíróságra megy az igazáért.

Mint kedden beszámoltunk róla: a szombathelyi tankerület vezetése elbocsátotta állásából Rác Gábor zenetanárt, aki nyilvánosan kifogásolta a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola igazgatójának etikailag erősen megkérdőjelezhető eljárását. Czenek László igazgató ugyanis a februári mesterpedagógusi vizsgán szándékosan lepontozta és ezzel megbuktatta saját igazgatóhelyettesét, Pulay Terézt, miközben a két másik külsős tag magas értékelést adott a vizsgamunkára.

A tankerület megpróbálta elsimítani az ügyet, az igazgató és az igazgatóhelyettes végül aláírt egy békítő nyilatkozatot a jövőbeni közös munka folytatásáról. Rác Gábor erről a helyi sajtónak azt mondta: „Az ügy végeredménye sajnálatos, de az erkölcsi győzelem a miénk.” A tankerület vezetője erre behívatta Rácot, felajánlotta neki, hogy közös megegyezéssel távozzon, vagy menjen másik iskolába tanítani. Rác ezt nem fogadta el, így elbocsátották, az igazgatóhelyettest pedig lefokozták. Az igazgatót senki nem vonta felelősségre.

Az egész esetet eleve Rác Gábor hozta nyilvánosságra a helyi sajtóban, ő vállalta fel névvel a tiltakozást az igazgató etikailag megkérdőjelezhető eljárása ellen. Bizalmi szavazást is akart tartani, mert szerinte az igazgató, aki a vizsgán lepontozza saját beosztottját, aki az előző évi  igazgatói pályázaton a vetélytársa volt, ezzel méltatlanná vált a zeneiskola vezetésére. A bizalmi szavazást nem engedte meg a tankerület.

Azon is gondolkodtak, hogy levelet írnak a minisztériumnak, de az állapotokra jellemző, hogy attól féltek: a minisztérium ezt visszamondja az igazgatónak, és akkor a tanárokat éri retorzió. Rác elmondása szerint ugyan a tantestület többsége is egyet értett vele, megérti, hogy mások nem mertek kiállni. Rácnak nem volt vesztenivalója: már felnőttek a gyerekei, neki nem kell hitelt törlesztenie. 

Az elmúlt négy évben négy igazgatóválasztás volt az iskolában. Az első kettőn Czenek László és Pulay Teréz is elindult. A tantestület döntően Pulayt támogatta, ennek ellenére a minisztérium kétszer utasította el a pályázatát. Czeneknek a négyből három választáson nem volt meg a vezetőképzős papírja. Így a harmadik választáson hiába indult egyedül, nem lett befutó. Negyedjére kapta meg a vezetői széket.

Rác szerint nem Czenek személye az érdekes, hanem az, hogy

ő az, akit valaki ellen lehet használni. Szinte bárki jelentkezhetett volna igazgatónak, a lényeg az volt többeknek, hogy ne Pulay Teréz legyen a befutó.

Rác azt mondta: ő ugyan Pulayt támogatta igazgatónak, de amikor Czenek kapta meg a kinevezést, ő volt az első, aki azt mondta a kollégáinak, hogy támogatni kell őt az iskola érdekében. Aki pedig nem így tesz, az hagyja el az intézményt. „Egy célja kell, hogy legyen egy közösségnek, ez esetben a tanároknak, az, hogy az iskolát minél jobban vigyük előre, ehhez pedig csapatmunka kell.”

Ezért is tartotta felháborítónak, hogy később „Czenek ellentmondva minden józan észnek, beül Pulay Teréz mestervizsgájára és lepontozza őt, akkor, amikor a két szakvizsgáztató szerint kiválóan teljesített Pulay. Hogyan dolgozhat valaki a saját alkalmazottja ellen? Hogyan tehet valaki a saját intézménye ellen?”

Fodor István tankerületi vezető indoklása szerint azért bocsátották el Rácot, mert a „hegedűtanár mintegy 40 levelet írt kollégáinak, buzdítva vagy éppen megfenyegetve őket, hogy jó gondolják meg, kit támogatnak a vitában, az intézményvezetőt vagy a helyettesét. Két alkalommal még a tankerületi igazgatót is megfenyegette, hogy országos sajtóbotrányt robbant ki.” A tankerület mindent elkövetett az ügy békés rendezése érdekében, mediációs eljárást folytatott le, majd közös nyilatkozattal próbálta a feszültséget csökkenteni. Az intézményből érkező visszajelzések alapján azonban a légkör továbbra is feszült volt, a szakmai munka így nehézségbe ütközött. A tankerület egy másik intézményben történő munkavégzést ajánlott fel Rác Gábor számára, amit ő nem fogadott el, közölte a tankerületi vezető.

Rác szerint a mostani helyzet nagyban arra vezethető vissza, hogy az iskolaigazgatói kinevezések minisztériumi kézi vezérléssel zajlanak.

Hiába akarta a tantestület, a város oktatási bizottsága, a tankerület korábban Pulay Terézt igazgatónak, a minisztérium egyszerűen elintézte ezt egy nemmel. Egyértelmű, hogy egy több száz kilométerre lévő, az iskola napi dolgait nem ismerő minisztérium nem tud racionális döntést hozni.  

Rác úgy gondolja, ő csak a véleményét közölte, és „ott tartunk ma Magyarországon, hogy egy vélemény alapján rúgnak ki embereket”. A tanár most arra kíváncsi, hogy

egy ilyen súlyos igazságtalanságból mit lehet kihozni. Ezt tényleg elnyeli az ország?

A tanár bírósághoz fordul az ügyben.