Az iskola által hagyott űrt az anyák töltötték be azokban a legalább egy 14 év alatt gyermeket nevelő családokban, ahol mindkét szülő főállásban dolgozott a kijárási korlátozások alatt – derül ki Nagy Beáta (Corvinus), Geambașu Réka (Babeș-Bolyai), Gergely Orsolya (Sapientia EMTE) és Somogyi Nikolett (Antwerpeni Egyetem) kutatásából.

A szociológusok 2020. május 13. és június 3. között összesen 53 félig strukturált interjút készítettek telefonon és online magyarországi és erdélyi magyar nőkkel. Az interjúalanyok mind olyan anyák voltak, akik partnerükkel együtt teljes állásban otthonról dolgoztak a karantén idején és legalább egy, 2–14 év közötti gyermeket nevelnek. 

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy: 

• Milyen stratégiákat alkalmaztak az interjúalanyaik a megnövekedett gondoskodási, otthontanulási, valamint munkavégzési feladatok összeegyeztetésére?
• Hogyan érintette a megváltozott családi helyzet a családon belüli munkamegosztást?
• Hogyan küzdtek meg az anyák a munka-magánélet konfliktussal?
• Hogyan érintette ez a helyzet az anyák mentális egészségét?

A kutatás az interjúk alapján többek között megállapította, hogy:

• A gyerekekkel való foglalkozás az anyák feladata maradt. 
• A karantén idején a nőknek jutott a lakáson belül elvégzendő feladatok nagy része.
• Azok a férfiak vettek részt idősgondozásban (elsősorban bevásárlással és gyógyszer beszerzésével), akiknek a saját szüleiről volt szó.
• A home office-ban dolgozó anyákat a világjárvány még inkább a konyhába kényszerítette.
• Átmenetileg megszűnt vagy ellehetetlenedet számos bevonható segítség (nagyszülők kiszervezett házimunka).
• Az anyák prioritásainak élén a gyerek(ek) nevelése és iskolai feladatainak felügyelete állt.
• A kereső munkájukat az anyák gyakran végezték éjszaka, hajnal vagy hétvégén.
• Nemcsak az idő, a nyugodt tér is korlátozottan állt az interjúalanyok rendelkezésére.
• A társadalmi távolságtartás, az otthoni munkavégzés, valamint az egyidejű gyerekfelügyelet és oktatás különösen nagy stressznek tette ki, és több irányból érkező nyomás alá vonta az anyákat, ami a kutatásunkig eltelt két-három hónap alatt negatív hatással volt a mentális egészségükre.
• Mindezek ellenére minden interjúalany tudott a karantén időszakából pozitív dolgokat is megnevezni a kutatók szerint: ilyen volt a családdal töltött idő, a közös étkezések és beszélgetések, a lelassulás vagy sportolás. 

Ahogy arról korábban írtunk, egy másik kutatás is megállapította, hogy a koronavírus miatt bevezetett intézkedések megsokszorozták a családokban elvégzendő feladatokat. Bár ez a korábbi, CEU által támogatott kutatás is arra jutott, hogy ebből a teherből nagyobb részt vállalnak a nők, de azt is megállapította, hogy a többet dolgoztak otthon az apák, mint korábban. Gregor Anikó erről az Indexnek azt mondta: nem volt hova hátrálni a férfiaknak a házimunka elől.