Cziffra-palota. Másfél éve itt (nem) működik egy országos roma kulturális központ
Ez a felirat olvasható azon a méretes molinón, amit múlt héten ragasztottak ki a nyolcadik kerületi Tavaszmező utca 6. kapujára.
Az eredeti tervek szerint tavaly áprilisban itt nyitott volna meg a Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ, amire az állam 2,5 milliárd forintot ígért be.
Az új központnak azonban még nyoma sincs a nyolcadik kerületben, a homlokzatról hullik a vakolat, a barna fémkapu összefirkálva, az ajtó zárva. Szemmel láthatóan hónapok óta nem járt bent senki, a kapucsengőn még a régi bérlők nevei vannak kint.
25 évig itt volt a Magyarországi Roma Parlament Egyesület és a Phralipe Független Cigány Szervezet székhelye, a fővárosi roma értelmiség központjaként működött az épület. Kiállításokat, közéleti beszélgetéseket, kulturális rendezvényeket tartottak itt, és gazdag képzőművészeti gyűjteményt alakítottak ki.
Aztán az állam egy ingatlancsere után megszerezte az épületet, és az életveszélyes állapotra hivatkozva 2016-ban kilakoltatta a roma szervezeteket, hogy ugyanott egy új - nekik tetsző - roma kulturális központot nyissanak, Balázs János zongoraművész vezetésével.
Az alapkövet 2018 márciusában tette le Balog Zoltán, az Emmi akkori minisztere. "A felépülő központ új lehetőséget teremt Magyarországnak és Európának, hogy jobban megismerjük a nemzetiségek, ezen belül kiemelten a magyar cigányság kultúráját, amely elválaszthatatlan a magyar kultúrától" - fogalmazott Balog, és bejelentette, hogy megkapták az engedélyt a bontáshoz, plusz megvannak az építési engedélyek is.
Egy modern, sokrétű közösségi teret terveztek, színházi teremmel, stúdióval, kiállítótérrel, könyvtárral, archívummal.
Aztán teltek-múltak a hónapok, és kívülről úgy tűnt, hogy valahol elakadt a történet, neki se fogtak az építkezésnek.
Ezt tapasztalta az Átlátszó újságírója is tavaly áprilisban, és közérdekű adatigénylést nyújtott be az Emminek, hogy kiderüljön, mi az oka a csúszásnak. A minisztérium válaszában hosszasan fejtegette, hogy elindultak az előkészületi munkák, de a megvalósítást nehezítette az épület műemléki védettsége, a szomszédos ház állapota és a közművekkel kapcsolatos viták.
A műemlékvédelmi hatóságokkal egyetértésben úgy döntött az Emmi, hogy az utcafronti főépületet nem bontják el, csak az udvari műhelyépületeket dózerolják le.
"Tekintettel arra, hogy a melléképületek is műemléki védelem alatt álltak, csak ennek rendezését követően, 2018. harmadik negyedévben lehetett elindítani a tényleges munkákat" - folytatódik a minisztérium válasza. Az utcafronti főépületet megerősítették, és megszüntették az életveszélyes állapotokat, hogy megkezdhessék végre az építési feladatokat.
Az építési munkákra azonban máig nem írták ki a közbeszerzést.
Több mint 120 millió forintot viszont már elköltöttek a melléképületek bontására. Az állami tulajdonú MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. közbeszerzésén a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. nyert 116,6 millió forintos ajánlattal.
A bontás határidejét műszaki és műemlékvédelmi okokra hivatkozva kétszer is kitolták, és időközben 120,7 millió forintra emelkedett a munkadíj. Az Átlátszó információi szerint tavaly áprilisra végeztek a bontással, ennél tovább azonban máig nem jutottak a központ kialakításával.
Miután múlt héten arra sétálva megláttam a molinót, írásban kerestem az Emmi sajtóosztályát. Napokkal később azt válaszoltak, hogy nem ők az illetékesek az ügyben, és a beruházó Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. is a Belügyminisztériumhoz (BM) irányított.
Július 2-án elküldtem a kérdéseimet a BM sajtóosztályának, ám azóta nem reagáltak a levelemre. Végül a Miniszterelnökség adta meg a választ.
A folyamatban lévő beruházások nagy részének forrását a kormány a veszélyhelyzet ideje alatt létrehozott gazdaságvédelmi alapba csoportosította át
- indokolta Gulyás Gergely sajtóosztálya az építkezés csúszását. Hozzátették, amennyiben a gazdasági helyzet lehetővé teszi, folytatódik a többi korábban bejelentett beruházás is.
Az alapból jelenleg elsősorban kiemelt közúti projekteket, a járványt erősen megsínylő turisztikai fejlesztéseket támogat a kormány, valamint a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra fókuszálunk.
A Tavaszmező utcai ingatlant 2016-ban - még Kocsis Máté polgármestersége idején - adta át a józsefvárosi önkormányzat az államnak. Cserébe egy közel tizedakkora Üllői úti épületet (Üllői út 58.) kapott a kerület, az értékkülönbözetet, összesen 210,9 millió forintot pedig azután utalta át az állami vagyonkezelő a kerületnek, hogy kiürítették az épületet.
Az önkormányzati lakások bérlőivel megegyezett a kerület, a Roma Parlament Zsigó Jenő vezetésével azonban nem akarta átadni a helyiséget.
A kerületi vezetés rendőrök és költöztetők segítségével ürítette ki az épületet.
Az erőszakos kilakoltatás hírére a Magyar Narancs tudósítása szerint több civil aktivista is a helyszínre sietett, és megpróbáltak tiltakozni az eljárás ellen, de nem sok sikerrel.
Egy Práter utcai pincébe szállították a Roma Parlament gyűjteményét és dokumentációját, 55 művész 239 festménye és grafikája fekszik azóta is a sötét, poros helyiségben.
Csütörtök délután ebben a pincében gyűlt össze pár roma képzőművész, hogy megemlékezzenek a Roma Parlamentre, és felháborodásuknak adjanak hangot a műalkotások méltatlan tárolása, valamint a roma kulturális élet megfojtása miatt.
A pincekiállítás előzménye egy múlt heti kiáltvány volt, amit többtucatnyi roma művész és értelmiségi írt alá. Azt kérik a főváros és a kerületi vezetéstől, hogy
vessenek véget a roma kultúra eltüntetésének és felszámolásának,
és adjanak megfelelő épületet a Roma Parlament gyűjteményének és kulturális programjainak. Mint fogalmaznak, több mint tíz éve nincs roma kulturális élet a fővárosban, és "egy föld alá száműzött kultúra képviselőiként" kérnek segítséget az októberben megválasztott vezetőktől.
Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület elnöke a csütörtöki rendezvényen azt mondta, még január 6-án levélben kereste meg Pikó András, józsefvárosi polgármestert, de a mai napig nem kapott választ.
Pikó nem tudott részt venni a csütörtöki rendezvényen, viszont ott volt Erőss Gábor kerületi alpolgármester, aki elismerte a kerület felelősségét az ügyben, és ígéretet tett, hogy helyet találnak a roma művészetnek. Hogy ez pontosan hol és milyen formában valósul meg, arról már ott helyben viták alakultak ki. Szó van egy Kőfaragó utcai ingatlanról, de a jelenlévő művészeknek nem tetszett Erőss felvetése, hogy a Józsefvárosi Galéria venné át a pincében porosodó alkotásokat. Egy olyan kulturális teret szeretnének, amely méltó lehet a Tavaszmező utcai kulturális tér örökségéhez.
(Borítókép: A Cziffra György Roma Oktatási és Kulturális Központ 2018. március 1-jén. Fotó: Mohai Balázs / MTI)