Hiába tettek ellene feljelentést, hiába kezdeményezte a rendőrség az előzetes letartóztatást, az ügyészség nem akarta rács mögött tudni a többszörös visszaeső bűnözőt, így továbbra is százezer forintos nagyságrendekben veri át többségében idős, naiv áldozatait az „ablakos csaló”. Amikor utánajártunk, kicsoda is Sz. András, kiderítettük: évtizedek óta átverésekből él, ami még megmagyarázhatatlanabbá teszi, miért lehet még mindig szabadlábon.
Lassan már internetes celeb lesz Sz. András, aki évek óta gyakorlatilag büntetlenül tudja lehúzni pénzzel az áldozatait, köztük hiszékeny nyugdíjasokat, de a károsultak között nem csak időseket találunk.
Sz. módszere egyszerű: ajtó- vagy ablakcserét vállal, de miután az előleget felveszi, felszívódik. Előlegként sokszor százezreket vesz fel. Megszámlálhatatlanul sok károsultja lehet, közülük többen feljelentést is tettek a rendőrségen, de az ügy éppen azért érdekes, mert a férfi szabadlábon van. Több károsult is panaszkodott az Indexnek, hogy
hiába fordultak a rendőrséghez, a csaló továbbra is aktívan veri át az embereket.
„Csak örülnék, ha másokkal együtt tudnánk feljelenteni. Amikor első körben voltam a rendőrségen, azt mondták hogy ez nem bűncselekmény, csak szabálysértés, mivel ötvenezer forint alatti az összeg. Ha többen vagyunk, más kategóriába esik nyilván” – írta egy károsult még tavaly decemberben, arra buzdítva a többi károsultat, hogy fogjanak össze.
„Ebből él, hogy előleget vesz fel, a felvállaltakat nem teljesíti, csak hazudozik, mindig újabb történeteket mesél, hogy most épp miért nincs ajtó, a felvett pénzünkből vígan él!” – írta egy másik károsult, összefoglalva Sz. András „munkájának” lényegét. A károsultak között sokan vannak olyan idős vagy kevésbé tehetős emberek, akik az egész megtakarításukat bukták, mert bedőltek a csalónak.
Legutóbb a XVII. kerületi rendőrkapitányságon tettek ellene feljelentést, de aztán az ügy átkerült az újpesti kapitányságra, mert ott már volt más feljelentés is, és ezeket összevonták. Sz. Andrást akkor csalás miatt gyanúsítottként ki is hallgatták az újpesti kapitányságon. Olyannyira megállt a gyanúsítás, hogy a rendőrség az előzetes letartóztatását is kezdeményezte. És most jön a váratlan fordulat: Sz. András ugyanis – hiába van és volt már ellene több eljárás – nem került rácsok mögé.
Az eljárások úgy zajlanak, hogy ha a rendőrség egy ügyben nyomozást indít, és van egy gyanúsítottjuk, akit le akarnak tartóztatni, az ügyészség dönt arról, indokoltnak tartja-e ezt a lépést. Miután a Fővárosi Főügyészségnél arról érdeklődtünk, hogy Sz. András – annak ellenére, hogy a rendőrség ezt kezdeményezte – miért nincs előzetes letartóztatásban, dr. Gasz Péter szóvivőt helyettesítő ügyész a következő választ adta:
A kérdezett ügyben az érintett kerületi ügyészség nem tett indítványt a gyanúsítottal szemben kényszerintézkedés elrendelésére, mert a nyomozati iratok nem voltak alkalmasak a kényszerintézkedés általános és különös okainak alátámasztására.
Ez azt jelenti, hogy nem tartóztatják le.
Tehát adott egy gyanúsított, aki emberek átveréséből él. Többen feljelentést tesznek ellene, és tanúk sora, internetes bejegyzések bizonyítják, hogy a csalással nem áll le, de az ügyészség a nyomozati iratokra hivatkozva szabadlábon hagyja. Pedig Sz. András esetében csak így lehetne megakadályozni, hogy még több embert verjen át. Az előzetes letartóztatás célja ugyanis éppen annak megakadályozása, hogy egy gyanúsított kivonja magát az eljárás alól (például megszökjön), vagy a bizonyítékok megsemmisítésével, esetleg megváltoztatásával megnehezítse a bizonyítást. És persze az is a célja, hogy újabb bűncselekményt ne követhessen el, vagy ne kísérelhessen meg.
Sz. András ügye azért is érthetetlen, mert némi kutakodás után kiderül:
a férfi többszörösen büntetett, és már a rendszerváltás idején is csalásokat követett el.
A budapesti Sz. András – aki egy apró módosítással a vezetéknevét is módosítgatni szokta – 1990-ben például az ország több városában keresett fel ABC-áruházakat, trafikokat és butikokat. A boltok tulajdonosainak azt mondta, hogy nagyobb mennyiségű dohányárut, italt és divatruházatot akar vásárolni. Összekészítette ezeket az árukat, majd – miközben a számlát írták – megkezdte az áru kiszállítását a közelben álló autójához. Majd amikor már majdnem minden árut kivitt a kocsiba, fizetés nélkül távozott.
Sz. András 2004-ben is bekerült a bűnügyi hírekbe mint csaló. Akkor azért körözte a rendőrség, mert gyógyszertárak alkalmazottjait verte át, és csalt ki pénzt tőlük. Tényleg országos szintű csaló, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ebben az időszakban egyszerre 23 rendőrkapitányság körözte csalás miatt az akkori rendőrségi leírás szerint „erős, köpcös testalkatú, fehér bőrű, kb. 180 cm magas, haja barna, félhosszú férfit”. (Sz. András vezetéknevét a személyiségi jogai miatt nem írhatjuk ki, ráadásul a büntetett előéletére vonatkozó adatok különlegesen védett adatnak számítanak.)
A csalónak egyébként sokkal több lehet a károsultja, mint ahányan a rendőrséghez fordultak. Sokan hónapok óta várják, hogy elvégezze azt a munkát, amiért az előleget – esetenként több százezer vagy akár félmillió forintot – kifizette. Nem amatőr bűnöző, így azok az átvertek is csalódtak, akik azzal próbálkoztak, hogy – miután a hatóságok nem csinálnak semmit – majd csőbe húzzák és lebuktatják, Sz. András ugyanis pontosan tudja, hogyan kerüljön el egy ilyen szituációt.
Már csak azért sem veszélytelen a hatóságok hozzáállása az ügyhöz, mert az egyik károsult halálos beteg élettársa például az Indexnek végső elkeseredettségében azt magyarázta: fél vagy egy éve lehet hátra, és ha a rendőrség tehetetlen, akkor ő kutatja majd fel a csalót, de akkor megöli, mert neki már úgyis mindegy.
Cikkünk megjelenése után Rab Ferenc, az ügyészség helyettes szóvivője pontosítást és reakciót küldött, ezt teljes terjedelmében közöljük:
"Az ismertetett ügy gyanúsítottja a cikk állításával szemben nem többszörös visszaeső, ez ugyanis egy olyan törvényi kategória, amely arra a terhelte vonatkozik, akit már visszaesőként elítéltek, és a büntetése kitöltésétől vagy a büntetés végrehajthatóságának megszűnéséről nem telt el 3 év az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig. Az, hogy a nyomozó hatóság javasolja a letartóztatást, nem jelenti azt, hogy a megalapozott gyanúnak valami erősebb fokozata állna fenn. A kényszerintézkedésről az ügyészségnek az ártatlanság vélelmével összhangban a szükségesség-arányosság-fokozatosság elvei alapján kell dönteni. Emellett, ha az ügyészség nem indítványoz letartóztatást, attól még a gyanúsított az ügy terheltje és vele szemben tovább folyik a nyomozás. Amennyiben később olyan tény következik be, amely alapján a letartóztatás törvényi indoka megállapítható, az ügyészség megteszi a szükséges intézkedést."
Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index