Összevont három, az ügyben tett feljelentést és egyben utasította el azokat a Központi Nyomozó Főügyészség a Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnökének aláírásával történt, vélhető visszaélés ügyében, értesült az Index. Ahogyan azt megírtuk, látszólag megegyezik ugyanis Tatár-Kis Péter aláírásával a nevében, állítása szerint felhatalmazása nélkül a Handó Tündének címzett, zavarba ejtő stílusban hálálkodó levélen szereplő szignó, a legnagyobb magyar bíróságot vezető bíró mégsem tett lépéseket a személyes adataival történt, állítása szerinti visszaélés kivizsgálása érdekében. Nem indított érdemi vizsgálatot Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal – éppen Handó Tündét váltó – elnöke sem, holott az példátlan, hogy valaki következmények nélkül visszaélhessen egy bíró aláírásával.

A néhány héttel ezelőttig csak megbízott vezetőként, még Handó Tünde volt OBH-elnök által a Fővárosi Törvényszékre helyezett Tatár-Kis Péter vezetői pályázatával és az azt 12 szavazattal támogató  véleménynyilvánító összebírói értekezlettel kapcsolatban több kérdés is felmerült. 

Elsősorban azért, mert a Groupama Arénában tartott rendezvényen Tatár-Kis kijelentette, hogy az OBH éléről leköszönő Handónak címzett, korábban jelentős bírói megütközést keltő, az OBH elnökének zavarba ejtően hálálkodó levelet nem írta alá. Önmagáról harmadik személyben szólva Tatár-Kis úgy fogalmazott:

Ezt a levelet Dr. Tatár-Kis Péter nem írta alá, sem a saját nevében, sem a Fővárosi Törvényszék bíráinak képviseletében. Tatár-Kis Péter ezen levél elkészülésének időpontjában egy európai uniós ülésen vett részt Stockholmban. Ezt a levelet nem látta, nem ismerte tartalmát.

Csakhogy az azóta az OBH-közlemények közül eltüntetett, de más forrásból még mindig fellelhető dokumentumon Tatár-Kis Péter neve és egy aláírás is szerepel, rajta kívül pedig 23 bírósági vezető írta még alá. A fővárosi véleménynyilvánító értekezletig közülük senki sem jelezte, hogy visszaéltek volna az aláírásukkal, az Index idevágó körkérdésére pedig lényegében az derült ki, hogy noha több érintett helyett más szignózott, de felhatalmazás nélkül nem történt ilyen.

Az OBH idevágó kérdéseinkre ezután azt közölte:

Felhívásra dr. Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke okirattal igazolta, hogy 2019. november 28-29. napjain külföldön tartózkodott, így a levelet nem írta alá. A beszerzett nyilatkozatokból nem volt megállapítható, hogy nevezett bárkit felhatalmazott volna arra, hogy helyette és nevében a levelet aláírja.

Tatár-Kis tehát az OBH válasza szerint sem írta alá a levelet, ugyanakkor nem is hatalmazott fel senkit a nevében történt aláírásra. A Fővárosi Törvényszék elnökének neve mégis szerepel az iraton, Tatár-Kis mégsem jelezte, hogy súlyos jogsértést, bűncselekményt – a személyes adataival való visszaélést – észlelt, magyarán több mint fél éve nem tett bejelentést azért, mert állítása értelmében a nevét helyette valaki odahamisította az iratra.

Éppen erre hivatkozva tett büntetőfeljelentést személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt a Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós, de az illetékes hatóságokhoz fordult Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő és egy magánszemély is, ők magánokirat-hamisítás tárgyában. Az ügyészség szerint azonban egyik bűncselekmény gyanúja sem áll fenn, egyfelől azért, mert az elhíresült köszönőlevél nem magánokirat.

Érdekesebb ugyanakkor az indoklás a személyes adattal való visszaélés tárgyában, ott ugyanis a vádhatóság azért nem látott bűncselekményt, mert a levél aláírásában (avagy az aláhamisításban) nem feltételeznek haszonszerzési szándékot, maga Tatár-Kis pedig nemrégiben, elnöki pályázati meghallgatásán úgy nyilatkozott, hogy nem okozott számára jelentős érdeksérelmet a nevének az aláhamisítása.

A Központi Nyomozó Főügyészség mindezek nyomán elutasító határozatában azt is kikötötte:

mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, ezért feljelentés elmulasztása, illetve bűnpártolás miatt sem indulhat eljárás.

Mindez azért fontos, mert amennyiben Tatár-Kis Péter egy – ráadásul saját, de főként igazgatási vezetőként a Fővárosi Törvényszék sérelmére – elkövetett bűncselekményt nem jelentett volna be, azzal hivatalos személyként  a hatályos büntetőeljárási törvény alapján elég komoly mulasztást követett volna el. Így viszont bűncselekmény nincs, csak továbbra is a kérdés: ki hamisíthatja oda következmény, és "jelentős érdeksérelem" nélkül a legnagyobb magyar bíróság vezetőjének nevét bármilyen papírra?

(Borítókép:  A Fővárosi Törvényszék épülete az V. kerület Markó utca 27-ben. Fotó: Róka László / MTI)