Mária és József több éve házasok, hajléktalanként élnek a Gyáli út átmeneti szállón. A koronavírus-járvány alatt elveszítették munkájukat, ezután pandémiás járadékot igényeltek a Ferencvárosi Önkormányzattól. Mivel a számlájuk egy korábbi tartozás miatt inkasszó alatt volt, a pénz egy részét rögtön a végrehajtó kapta meg.
Mária és József (nevüket megváltoztattuk) egy Békés megyei kistelepülésen éltek. A nő közmunkásként dolgozott, "más munkalehetőség nem volt", József pedig a 67 százalékos munkaképesség-csökkenésére kapta a járadékot. 2017-ben aztán eladták Mária házát 600 ezer forintért, és feljöttek Budapestre.
A fővárosban rövid ideig albérletben laktak, míg végül a kilencedik kerületi Gyáli úti átmeneti szállóra kerültek. A szállásért ketten összesen 64 ezer forintot fizetnek havonta.
A koronavírus-járvány előtt, januártól egy belvárosi bevásárlóközpontban dolgoztak takarítóként, ahol fejenként 160 ezer forintot kerestek. A járvány alatt aztán létszámcsökkentésre hivatkozva elküldték őket, így munkanélküliek lettek.
A megélhetésük miatt májusban pandémiás járadékot igényeltek a Ferencvárosi Önkormányzattól. Ezt a járadékot azok a kilencedik kerületi lakosok igényelhetik, akik
A támogatást egy családban ketten igényelhetik.
Hogy egy-egy ember mekkora támogatást kap, azt az egy főre jutó jövedelem alapján döntik el. A 38 éves Mária és a 46 éves József a legtöbbet, fejenként 75 ezer forintot kaptak. Az összesen 150 ezer forint József számlájára érkezett.
És itt jön a csavar a történetben:
mivel a számla inkasszó alatt volt, a pénz nagy részét a beérkezése után levonták róla.
A férfi számláján egy 2004-es telefonszolgáltatási szerződés miatt volt tartozás. A szerződés eredetileg 30 ezer forintos szolgáltatásról szólt, a befizetések hiányában és a kamatok miatt mára ez 392 ezer forintos tartozássá duzzadt. Így aztán a számla inkasszó alá került, eszerint a végrehajtó hatósági átutalási megbízást ad ki a banknál kezelt összegre.
Amikor pedig a 150 ezer forintos pandémiás járadék június másodikán megérkezett József számlájára, a bank teljesítette a hatósági átutalási megbízását: 80 ezer forintot levontak belőle.
A végrehajtási törvény szerint pénzt úgy követelhetnek, hogy
Ha letiltás van, akkor a rendkívüli települési támogatást – így a pandémiás járadékot – nem lehet levonni. Ha viszont inkasszó van, akkor az adós azt tapasztalhatja, hogy a számláján lévő valamennyi pénz egyik napról a másikra eltűnik, és az Utcajogász szerint a bank azt sem nézi, hogy a beérkező pénz éppen micsoda: fizetés, megtakarítás vagy valamilyen járandóság.
Ugyanakkor, ha egy számla inkasszó alatt van, akkor is rajta kell hagyni legalább az öregségi nyugdíjminimum összegét, azaz 28 500 forintot, amit nem lehet végrehajtani. Az Utcajogász szerint viszont ez a pénz nem elég a létfenntartáshoz.
Máriák maradék hetvenezer forintja viszont elment a szállásra és egyéb kiadásokra, így azt mondják,
a számlájukon mára egyetlen forint sem maradt, a tartozásból viszont még 312 ezer forint van hátra.
Biztos jövedelmük viszont nincs, mivel a veszélyhelyzet lejárta után a párt nem vették vissza dolgozni a bevásárlóközpontba. Napi munkákat végeznek, például lépcsőházakat takarítanak.
Máriáék az Utcajogász segítségével kérték a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól.
Az egyesület szerint ez viszont egy átmeneti megoldás: a bíróság mindössze néhány hónapra függeszti fel ilyen esetben a végrehajtást. Ha ezt a bíróság elfogadja, akkor Máriáék ezzel hat hónapot nyernek, de a bérbehajtás nem szűnik meg.
Ezután viszont az Utcajogász egészen az Alkotmánybíróságig akar elmenni: azt akarják elérni, hogy a feljebb említett problémás eljárást – hogy ha letiltás van, akkor a pandémiás járulék maradhat a számlán, inkasszónál ez nincs kőbe vésve – vegyék ki a végrehajtási törvényből.
Az, hogy technikailag nem lehetséges annak vizsgálata, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt egyenleg milyen jogcímű összegekből tevődik össze és milyen arányban, nem eredményezheti azt, hogy a társadalom peremére szorult személyek létbiztonsága veszélybe kerüljön
- írták az Indexnek. Szerintük a törvényt úgy kellene módosítani, hogy ha inkasszó alatt is van a számla, akkor is annyi pénznek kellene rajta maradnia, amennyi elég a létfenntartáshoz.
(Borítókép: Huszti István / Index)