Versend egy kis település Baranya megyében, alig több mint kilencszáz lakossal. A többségében roma lakta falu már többször került a hírekbe, például azért, mert polgármesterét, Kárász Istvánt költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt tavaly elítélték, igaz, nem jogerősen. Néhány helyi most azt állítja, egy időre a gyerekek sem kaptak meleg ebédet, mert az arra szánt hatmillió forintot a beszállító nem kapta meg. Közben pedig egy sor hasonló beruházást is jelentettek a kormányhivatal és a NAV felé, amelyekre bár tízmilliókat kapott az önkormányzat, mégsem valósultak meg rendesen.
„Két kisgyerekem van, ők nem ide fognak járni, ezt garantálom, az én gyerekeim nem lesznek itt ezen a lepattant helyen” – mondja határozottan egy versendi férfi, akivel a háza előtt beszélgetünk egy mellékutcában. Versend egy kis falu Baranya megyében, nem messze Mohácstól, közel a horvát határhoz. Alig néhány elágazásból áll, pár perc autózással bejárod az egészet. A település középpontjában, nevezzük főtérnek, áll egy katolikus templom, mellette egy apró vegyesbolt, olyan, ahol nem te válogatsz, hanem a pult mellől kell kikérned, amire szükséged van.
Versendnek valamennyivel kilencszáz fölött van a lakosságszáma, az utolsó népszámlálás szerint a lakók több mint fele roma. Az a fajta falu, amiben ha név szerint keresel valakit, akkor az útbaigazítód rögtön odahív maga mellé, és a kezével elmutogatja neked, hogy abban a néhány méterre lévő kanyarban fordulj be balra, menj fel azon a kis mellékúton, majd a végén jobbra, és amit keresel, az a zöld ház lesz a jobboldalon, de a keresett lakó most éppen amúgy sincs otthon, dolgozik.
Versenden hatalmas lehetőség van arra, hogy egy szépen karbantartott falu legyen, több múlt század eleji ház sorakozik egymás mellett, legtöbbje mégis elhanyagolt állapotban van. Az első látásra is rögtön nyilvánvaló, hogy éles határ van a tehetősebbek és a szegényebbek között, erre ékes példa egy vérpirosra festett, alaposan felújított kúria, ami két lepukkant, de mégis lakott épület között áll. A falunak ugyanakkor saját óvodája és általános iskolája is van, utóbbi egészen nyolcadik osztályig, ami több hasonló méretű településről nem mondható el.
És Versendet vezeti az a polgármester, aki többször került már a hírekbe, igaz, nem pozitív történések miatt: Kárász István ellen ugyanis több eljárás is zajlik, például költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt. Legutóbb pedig július elején jelent meg a hír, hogy állítólag az a pénz is eltűnt, amit a faluvezetésnek a gyerekek melegétkeztetésére kellett volna fordítania, így aztán volt, hogy ebédre kenyér és felvágott jutott nekik.
Július közepén járunk Versenden, hétköznap, így napközben kevesen vannak kint az utcákon. Elsőre egy faágakat cipelő közmunkással, autót motorolajjal feltöltő apával, akit három gyereke figyel, egy elhanyagolt ház kapujában nézelődő férfival találkozunk. Mindegyikhez egyenként odamegyünk, hogy az állítólagos melegételhiányról kérdezzük őket, de egy közös bennük:
egyikük sem tud vagy akar beszélni.
Az már az ott-tartózkodásunk első pár percében egyértelművé válik, hogy a kis faluban nehéz lesz megszólalókat találni. Ők nem tudnak az étkeztetésről, nem tudják, hogy működik, nem akarnak belefolyni, kérdezzünk mást, érkeznek sorban a válaszok. Pedig Páger Ferenc, aki az októberi önkormányzati választásokon sikertelen kihívója volt a hosszú évek óta falut vezető Kárásznak, még úgy nyilatkozott az ATV-nek, hogy az önkormányzat hatmillió forintot kapott a melegétkeztetésre, de a pénz nem érkezett meg a beszállító céghez, így aztán három hónap után leálltak az ételszállítással.
A versendi önkormányzat ugyanis a rászoruló gyerekeknek biztosít meleg ebédet, ehhez az utóbbi időben a szomszédos település vendéglőjéből rendelték az ételt, mondja Páger minderről az Indexnek. A választások után a Demokratikus Koalícióba belépő férfi szerint
az önkormányzat 6,2 millió forintot nem fizetett ki a vendéglőnek, így az abbahagyta az ételszállítást.
Ezt a tartozást a Babarci Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője is megerősíti az Indexnek (alá tartozik Versend is). A jegyző – aki annak ellenére, hogy könnyen beazonosítható, nem akarja, hogy a nevét is leírjuk – szerint amint a beszállító jelezte neki, hogy az önkormányzat nem fizet, ő az ügyet rögtön továbbküldte a Baranya Megyei Kormányhivatalnak. A beszállító ezután, június 30-án fel is mondta a szerződést Versenddel. Mindketten azt állítják,
ezután volt pár nap, amikor kiflit és felvágottat kaptak enni a gyerekek a meleg ebéd helyett.
Páger szerint a faluvezetés azóta menükkel próbálja kipótolni az ételt. Azt ugyanakkor a jegyző szintén jelezte a kormányhivatal felé, hogy a versendi önkormányzatnak nincs semmilyen érvényes szerződése beszállítóval, márpedig azt kötelezően jelenteni kell a kincstárnak, honnan jön az étel, mert „az nem fakultatív dolog”.
Páger ehhez hozzáteszi, nem először történt ilyen, ez már a harmadik ételbeszállítója volt az önkormányzatnak. Az előzőnek például ötmillióval tartozott. A jegyző ugyanezt mondja, de hozzáteszi azt is, hogy többszöri felszólításra az ötmillió forintot végül az önkormányzat rendezte.
De mit szólnak ehhez az itt élők?
Kovács Szabolcs Babarcról származik, de már évek óta él Versenden. A gyerekei korábban nem, csak a koronavírus alatti kijárási korlátozások alatt kaptak ételt, azokban a hetekben házhoz vitték azt. Abban az időszakban még a szomszéd település vendéglője szállította az ebédet, de Szabolcs szerint az hiába volt vákuumcsomagolású, szörnyű minőségű volt,
mint amikor a sós vízbe beledobják a tésztát.
Kőhalminé Kovács Borbála viszont mást állít: három gyereke jár rendszeresen az étkeztetésre, és szerinte egyszer sem panaszkodtak a minőségére. Azt is tagadja, hogy lettek volna olyan napok, amikor nem jutott meleg ebéd nekik.
A településen járkálva végül egy férfit szólítunk le, akiről már messziről látni, hogy feltehetően valamilyen pozíciót tölt be a faluban. Gyorsan kiderül, hogy tényleg így van: ő Kovács György, Versend alpolgármestere.
Kovács kategorikusan tagadja, hogy bármilyen tartozása lenne a hivatalnak, vagy azt, hogy egy ideig nem kaptak volna meleg ételt a gyerekek. Azt viszont hozzáteszi, hogy ételbeszállítót valóban váltottak, de csak azért, mert a lakosok nem voltak elégedettek a minőséggel. Pár mondat után viszont rögtön meginvitál minket, hogy menjünk, és nézzük meg a saját szemünkkel azt a bizonyos étkeztetést. A meghívást megköszönjük, és el is fogadjuk.
Amikor délben megérkezünk az épülethez, a nyitott ablakokból evőeszközök csörömpölését hallani, már javában ebédelnek a gyerekek, az udvarban pedig ott parkol a polgármester autója is. Ezután viszont egy egészen szürreális jelenet játszódik le:
amikor fellépünk a bejárathoz vezető lépcsőfokokon, a polgármester, Kárász István utunkat állja, majd megtiltja nekünk a belépést.
Hiába emlékeztetjük arra, hogy az alpolgármestere hívott meg minket, Kárász nem tágít, mindössze annyit mond:
Én kormánypárti vagyok, az Indexnek nem nyilatkozom,
majd beül a kocsijába, és elviharzik, az épület környékéről pedig szó szerint elhajtanak minket az ételosztást vezénylő alkalmazottak. Így aztán nem tudjuk megnézni a saját szemünkkel az étkeztetést, és nem tudjuk feltenni a kérdéseinket a polgármesternek.
Kárász egyetlen hozzánk intézett mondata viszont azért is hangzik egészen pikánsan, mert ő hivatalosan független polgármester, négy független képviselővel az oldalán, nem pedig fideszes.
Kárász István, vagy ahogy a helyiek nevezik, Pista a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján tíz éve Versend polgármestere. Bár már 2006-ban is indult, nem nyerte el a széket. 2010-ben viszont nyolcvankét szavazattal verte meg a falut 1994 óta vezető független polgármestert. Kárász az első ciklusának még a Magyar Szocialista Párt színeiben indult neki, a következő két választáson viszont már függetlenként jegyeztette be magát.
Kárász tehát 2010-ben polgármester lett, alig több mint fél évvel később, 2011-ben pedig a Facebookon bejelentette, hogy csődbe ment a település.
Ezt akkor úgy indokolta, hogy az előző faluvezetéstől örököltek 48 millió forintos banki tőketartozást és annak kamatait, valamint közel 24 milliós beszállítói tartozást is.
2016-ban aztán a kis település újra a hírekbe került: több mint 12 millió forintot nyertek a falu roma kulturális- és pihenőparkjára, ami a valóságban akkoriban úgy nézett ki, hogy két sor roskadozó kerítés, egy homokozónak látszó gödör, pár összeeszkábált pad és néhány sárgára festett autógumi feküdt egy üres földterületen.
A feljebb említett versendi Kovács Szabolcs szerint a kerítést az ott lévő nyárfából csinálták, ami viszont nem egy időtálló anyag, és elporlad, összeroskad. A lefestett autógumikról pedig így fogalmaz:
Tök jó, oké, otthon csinálok a kislánynak, de amikor van rá tízmillió, akkor csak feltesznek három gumiabroncsot?
Szerinte inkább színpadot vagy valamilyen főzőhelyet kellett volna ott kialakítani. És hogy néz ki ez a park napjainkban?
Sehogy.
Merthogy a helyén most nyoma sincs annak, hogy ez egy pihenőpark lenne. Ottjártunkkor természetesen ezt is megtekintjük, de csak a térdig érő gazban gázolunk, mindenesetre egy megfakult autógumit azért találunk benne. A kerítés eltűnt, a padoknak hűlt helye, itt biztosan nem lehet kulturális eseményt tartani, de egy alapos kaszáláson kívül más programot sem nagyon.
Egy idősebb versendi nő később arról beszél, hogy a faluban nem értik, hogy lehet még mindig Kárász a polgármester. A faluvezetőt úgy írja le, mint aki megválogatja, kinek köszön és kitől fogad köszönést, majd azt is mondja, van egy kisebb köre, akiket segít, például a házfelújításban, a többieknek viszont egyáltalán nem.
Páger Ferenc és a közös önkormányzati jegyző szerint több olyan másik beruházás is van Versenden, amikre bár tízmilliókat kapott az önkormányzat, nem igazán valósultak meg rendesen. Ezeket pedig elmondásuk szerint rendre bejelentik a Baranya Megyei Kormányhivatalnál vagy a NAV-nál.
Az egyikről a DK-s Varjú László is beszélt. Az országgyűlési képviselő elment Versendre, aztán élőben bejelentkezett az egyik út mellől, amire az általa elmondottak alapján az önkormányzat 80 millió forintot kapott. Minderről a jegyző is azt mondja, hogy ez elméletileg egy két kilométeres elkerülőút lenne, hogy a munkagépek kikerüljék a települést. Viszont azt a felvételen is látni, hogy
ez még egy földútnak is rossz minőségű, sétálni is alig lehetne rajta.
A jegyző szerint a 80 millió azért „elég nagy pénz ahhoz, hogy valami értelmeset lehessen csinálni, de sehol sem tartanak: párszor le lett gyalulva az út, de szilárd burkolat nincs”. Mindezt szintén jelezte a kormányhivatalnak és a NAV-nak is, de azt mondja, egyelőre semmilyen ellenőrzés nem történt.
Máskor a jegyző szerint a polgármester hóeltakarításról kiállított számlát fizetett ki úgy, hogy abban a hónapban nem is volt hó. Mindezt szintén bejelentették a NAV-nak.
Arról Páger és a jegyző is beszél, hogy az önkormányzat 19 millió forintot kapott a hivatal rendbehozására – ez a felújítás viszont áll. A jegyző ehhez hozzáteszi, ő eleve csak hónapokkal később értesült arról, hogy az önkormányzat erre beadott egy pályázatot, és el nyerte.
Mindezekről megkérdeztük a Baranya Megyei Kormányhivatalt. Arra voltunk kíváncsiak, a hivatal pontosan milyen bejelentéseket kapott, milyen ügyeket vizsgálnak vagy épp zártak már le, mi lett ezeknek az eredménye. Minderre csak egy rövid választ kaptunk. Annyit írtak, a hivatal „két ügyben folytat jelenleg vizsgálatot, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket”. Kerestük a NAV-ot is, cikkünk megjelenése után mindössze annyit válaszoltak, folyamatban lévő ügyekről nem hozhatnak nyilvánosságra részleteket.
Ráadásul az önkormányzati bankszámlák inkasszó alá kerültek, a tartozások és a különféle visszafizetési kötelezettségek miatt, teszi hozzá a jegyző. Eszerint a végrehajtó hatósági átutalási megbízást ad ki a banknál kezelt összegre. Magyarán, amint beérkezik valamennyi összeg a számlára, a bank abból amennyit tud, továbbutal a végrehajtónak.
Kárásznak és az önkormányzatnak bírósági ügyekből is bőven kijut, például abban az ügyben, amiben az óvoda felújítására kaptak 130 millió forintot. A Pécsi Törvényszék sajtósa megkeresésünkre azt írta, a vád nagyobb kárt okozó, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás, mert „jogtalan haszonszerzés céljából a Versendi önkormányzat vagyonában 4,5 millió forint kárt okoztak azzal, hogy különböző fiktív karbantartási munkákat próbáltak meg számlákkal igazolni, és az ebből származó pénzt felvették, azt egymás között elosztották”.
Egy másik ügyben 2019-ben élettársával együtt már elmarasztalták, igaz, nem jogerősen. Élettársa kezelte ugyanis 2003 és 2013 között a pénztárt. A polgármester költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 500 ezer forintos pénzbüntetést és közel 1,2 millió forintos vagyonelkobzást kapott. A vád szerint ugyanis 2012-ben hamis okiratokra alapozva azt mondta, két ember közmunkáját kell kifizetnie, erre kapott a Baranya Megyei Munkaügyi Központtól közel ötszázezer forintot. A pénzt viszont egy olyan számlára utaltatta, amihez csak ő tudott hozzáférni. Emellett papíron fizetési előleget adott olyan embereknek, akik azt nem is kérték, a pénz átvételét pedig nem is ők írták alá. Harmadrészt pedig a vád szerint bár Kárász tényleg adott fizetési előleget több embernek, de amikor azt visszafizették neki, a polgármester az összeget nem tette be az önkormányzat pénztárába.
A városok nem kapnak annyi pénzt, amennyi itt nálunk eltűnt az utóbbi pár évben. Annyi pénz érkezik ide, mégis a mi falunk van teljesen elmaradva, a környék pedig gazdag vidék
– mondja minderről Páger.
Ezt később mi is látjuk: a szomszédban van Babarc, a hasonló méretű és adottságú falu, ugyanolyan épületekkel, mégis sokkal rendezettebb állapotban.
Borítókép: Index Fotós: Bődey János