A kerékpározás pénzügyi támogatása jelentősen növelné a kerékpárral közlekedők számát, így az egészségesebb és biztonságosabb környezet megteremtését, állítja a Magyar Kerékpárosklub nemzetközi példákkal alátámasztott tanulmánya, melyben Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország és Svájc példáját is vizsgálták.
Ezekben az országokban ugyanis viszonylag hasonló jó gyakorlatokat alkalmaznak. Mindegyik ország jellemzően három típusú ösztönzési rendszert vagy ezek kombinációját alkalmazza:
Magyarországon a fix kilométerdíj, illetve a vállalati kerékpár támogatása típusú ösztönzőket lenne érdemes bevezetni. A nemzetközi tapasztalatok alapján az ösztönzők hatása a kerékpáros közlekedés arányának természetes növekedését (Budapesten és a megyei jogú városokban kb. százalék) további 2 százalékponttal erősítheti.
Az országban jelenleg nagyjából 630 ezren járnak kerékpárral munkába. A városokban 115 ezren járnak biciklivel dolgozni,
számuk 2030-ig elérheti a 170 ezer főt, a megtett kilométerek száma pedig további, közel 40 millióval nőhet a nagyobb településeken.
Ráadásul a városok levegőminősége is jelentősen javulhat, az ösztönzők hatására évente akár 5000 tonnával lenne csökkenthető a széndioxid kibocsátás.
A rendszeres kerékpározás évente átlagosan 1,3 nappal csökkenti a kivett betegszabadságok hosszát a nem kerékpározó munkatársakhoz képest. A kerékpározó életmód ellensúlyozza a baleseti kockázatok és légszennyezés káros hatásait: míg utóbbi – autóvezetőket is veszélyeztető - kockázatok mindössze átlagosan egy héttel csökkentik a várható élettartamot, a rendszeres kerékpározás 3-14 hónappal növeli a várható élettartamot.
A tanulmányt egyébként elküldték Orbán Viktor miniszterelnöknek, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető-, Palkovics László innovációért és technológiáért felelős-, valamint Varga Mihály pénzügyminiszternek, Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárnak, Révész Máriusz kormánybiztosnak, és Vitézy Dávid Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatónak.