Idén július elején járt le a kilakoltatási moratórium. A járvány és a gazdasági visszaesés miatt az eddigieknél is több ember lakhatása került veszélybe. Rengeteg ember vesztette el az állását tavasszal, és emiatt sokan megcsúsztak a bérleti díjjal vagy a közüzemi számlákkal. Van aki évtizedek óta nem tud kikerülni az adósságspirálból, más most tavasszal adósodott el. A főváros fokozatosan megszüntetné az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat, az első lépést már megtették.
Kisebb tömeg gyülekezett július 3-án a Blaha Lujza téren, az Utcajogász Egyesület több mint két hónap után tartott ismét személyes jogsegély szolgálatot. Még a szervezőket is meglepte, hogy milyen sokan érkeztek, régi és új ügyfelek is sorban álltak, hogy a lakhatási jogaikról kérdezzenek.
Volt köztük hajléktalan, devizahiteles, hátralékos, de olyan középosztálybeli is, akiről egy külső szemlélő meg nem mondta volna, hogy lakhatási gondokkal küzd.
November 15-én álltak le a kilakoltatások, és eredetileg április 30-ig tartott volna a moratórium. A járvány miatt azonban meghosszabbították, és csak a veszélyhelyzet megszűnése után 15 nappal lett vége.
A járvány okozta gazdasági helyzetben több könnyítésről is döntött a kormány az elmúlt hónapokban: hiteltörlesztési moratóriumot vezettek be, felfüggesztették az adótartozások behajtását, ám az kimaradt a sorból, hogy akinek a hiteltartozása már a végrehajtónál van, annak a fizetéséből vagy nyugdíjából továbbra is vonják a tartozást.
Így járt Száraz Sándor is, a nyugdíja felét évek óta automatikusan leszedik a számlájáról. A Budapesti Sakkszövetség egykori elnöke a nyolcvanas évek végén kezdett eladósodni, és azóta se tud kikerülni a spirálból. "Ha nem segítene az Utcajogász, már rég az utcán lennék" - meséli a Blaha Lujza téren ülve. Tavaly ősszel újabb fordulatot vett az ügye, megindította a végrehajtó a kilakoltatási eljárást, egyelőre azonban még a lakásban van.
Az eljárás megindítása után akár még évekig is eltarthat a pereskedés, de van akit pár hónap alatt kitesznek a lakásból.
A nyugdíjas férfi alkalmi munkákat vállal, ingatlanhirdetéseket ragaszt oszlopokra és sakkórákat tart, így tudja kifizetni a számlákat és fenntartani magát. Most a járvány miatt még ez a kis bevétele is drasztikusan visszaesett.
Akinek nem volt megtakarítása, és hónapról hónapra élt, most könnyen eladósodott, magyarázza Kalota Ágnes, az Utcajogász társelnöke. A járvány alatt rengeteg megkeresés érkezett a szervezethez, jellemzően a közműszámlákkal, a bérleti díjakkal csúsztak meg az emberek, és emiatt már most veszélybe került a lakhatásuk.
KALOTA SZERINT A JÁRVÁNY MIATT A LAKHATÁSI GONDOK JÓVAL SZÉLESEBB TÁRSADALMI RÉTEGEKET ÉRINTENEK.
Ez nem is csoda, ha a számokat nézzük. Márciusban 56 ezer ember vesztette el az állását, de még májusban is 28 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma.
Pár nap alatt az összes munkája megszűnt március elején Eszternek (névtelenséget kért, így cikkünkben megváltoztattuk a keresztnevét). Airbnb-ket üzemeltetett, kiállításokat szervezett és forgatásokon segédkezett, a járvány miatt azonban semelyiket se tudta folytatni. "Ez azt jelenti, hogy március eleje óta nincs bevételem."
Eszter egyedül él egy fővárosi albérletben, de pár napja felmondta a szerződést a főbérlő. "Március elején még annyi haladékot kaptam, hogy elég volt április végén kifizetni a bérleti díjat.
Akkor még senki nem gondolta, hogy a járvány ennyi ideig fog tartani, és ilyen következményei lesznek.
- folytatja. A tartalékaiból és barátok segítségével májusig még ki tudta fizetni a lakást, de júniusra elfogyott a pénze.
KÉT HETET CSÚSZOTT A BÉRLETI DÍJJAL, A FŐBÉRLŐ PEDIG FELMONDTA A SZERZŐDÉST.
Július végéig ki kellene költöznie, de nincs hova mennie, mert nem tud két havi kauciót kiszurkolni.
Azzal fenyegetett a főbérlő, hogy rám töri az ajtót és kipakol, meg lekapcsolja az áramot
- meséli. - "Fogalmam sincs, hogy mi fog velem történni.
Méltatlan egy embert ebben helyzetben még lejjebb tolni.
Egyelőre nem költözik ki az albérletből, megvárja, hogy végrehajtást indítson a tulajdonos. Abban bízik, hogy előbb-utóbb sikerül munkát szereznie, és az év végéig ki tud költözni a lakásból. Most mindenhova elküldi az önéletrajzát, azt mondja, lassan már bármilyen állást elfogadna, de még sehonnan se jött pozitív visszajelzés.
Szintén kitehetik a lakásából a moratórium lejárta után Dohos Évát, vele is az Utcajogász fogadó óráján találkoztunk. A nyugdíjas nő azt meséli, februárban elárverezték az otthonát, de még nem vette át a végzést, így nem tudja, hány napja maradt a lakásban.
Egy önkormányzati bérlakásban lakott a 19. kerületben, és pár éve döntenie kellett: megveszi a lakást vagy kiköltözik. Az előbbit választotta, és hitelt vett fel. Aztán jött a 2008-as gazdasági válság, a devizahitele bedőlt, a törlesztő részleteket nem tudta fizetni, és közben teljesen eladósodott. Egy idő után már a közös költségre se volt pénze, az évekig tartó pereskedésre többmillió forint ment el.
Volt, hogy nem volt mit ennem. Kilátástalan volt az egész
- idézi fel a 2010-es évek elejét. A végrehajtó eladta a lakását, és a moratórium lejárta után napokon belül költöznie kell.
Abban bízik, hogy a lakás eladásából kap annyit, hogy új életet kezdhessen valahol vidéken. Bátonyterenyén már ki is nézett egy házat, de egyelőre nincs nála a pénz, így nem tud előrelépni.
"A baj az, hogy először át kell adnom az ingatlant, és csak utána kapom meg valamikor a pénzt." - magyarázza.
Miért kell hajléktalanná válnom, lenne más lehetőségem is?
- bosszankodik. Garázst vagy rövid távú albérletet keres, ahova a virágait is magával viheti, ha ki kell költöznie a mostani otthonából.
Kalota Ágnes arról beszélt az Indexnek, hogy mint minden évben, idén is arra számítanak, hogy rengeteg kilakoltatás indul meg a moratórium lejártával, igaz, ezek az eljárások még a moratórium előtt indultak.
ARRA EGYELŐRE NINCSENEK HIVATALOS ADATOK, HOGY HÁNY LAKÁST ÜRÍTENEK KI a nyáron.
A Magyar Bírói Végrehajtói Kar (MBVK) negyedévente tesz közzé statisztikát, így hiába kérdeztük őket, azt írták, nem vezetnek "prospektív szemléletű nyilvántartást a lehetséges végrehajtási eljárási cselekményekről", a mostani időszakról csak ősszel osztják meg az adatokat. Tavaly 3117 ingatlannal kapcsolatos végrehajtási eljárást regisztrált az MBVK.
A kormányt is megkérdeztük, hogy információjuk szerint hány embert veszélyeztet a kilakoltatás, de nem válaszoltak, mint ahogy az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztálya se reagált arra a kérdésünkre, hogy meghosszabbítják-e a kilakoltatási moratóriumot, mint azt több szakmai szervezet kéri.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy miként érintette a járvány az önkormányzati bérlakásban élőket. Megkérdeztük a fővárosi vezetést és a kerületi önkormányzatokat, hogy náluk hány bérlőt érint a moratórium vége, és milyen segítséget nyújtottak a hátralékosoknak.
Bár cikkünk megjelenéséig még jó pár önkormányzattól nem érkezett meg a válasz, az eddigiekből az látszik, hogy összességében ezres nagyságrendben csúsztak meg a bérlők a fizetéssel az elmúlt hónapokban. Sok kerületben kedvezményekkel, támogatásokkal, részletfizetési lehetőséggel igyekeznek enyhíteni a gazdasági válságon, egyes kerületekben pedig a lakásrendeletet módosítják a veszélyhelyzet után.
A fővárosban pár nappal a moratórium vége előtt módosították a lakásrendeletet. Ennek a legfontosabb eleme Misetics Bálint szerint az, hogy
megtiltotta a minimálisan elfogadható elhelyezés nélküli kilakoltatásokat a fővárosi önkormányzati tulajdonú lakásokból.
A módosítás másik célja pedig az volt, hogy a bérlők szükség esetén idejében tájékoztatást és segítséget kapjanak arról, hogyan tudják rendezni a hátralékot.
Karácsony szociális és lakásügyi tanácsadója azt mondja, ez a módosítás volt az első lépés, a közeljövőben egy teljesen új lakásrendeletet terveznek kidolgozni. Azt szeretnék, hogy ezeket a módosításokat a kerületi önkormányzatok is átvegyék, hiszen az önkormányzati lakások töredéke van csak a főváros tulajdonában.
(Borítókép: Huszti István / Index)