A Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Történeti Múzeummal és Budapest Főváros Levéltárával közösen támogatja a „Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete” című programot, kezdeményezi Budapesten az áldozatok emlékművének felállítását, és hozzájárul az alkotás létrejöttét támogató projektek megvalósításához, erről kedden sajtóközleményben számoltak be.

A háborúk során a civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmények közül, bár a társadalmi emlékezet részét képezik, a legkevesebbet a nőkkel szemben elkövetett erőszaktételekről tudunk. A téma még ma is tabukat döntöget, feldolgozása és reprezentációja ritka, kevéssé van jelen a társadalmi diskurzusokban. A Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projekt célja, hogy társadalmi szinten segítse elő a téma feldolgozását a történeti, művészettörténeti kutatásokra alapozva, a művészet segítségével

– mondta Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója.

A program több szakaszból áll:

• Az emlékezet-történeti előkészítő szakasz fókuszában az adatgyűjtés, az informálás, a főbb hazai és nemzetközi tudományos eredmények összegyűjtése, széles körű társadalmi megismertetése áll a háborúkban a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekményekkel a középkortól a 20. század végéig történt esetekkel kapcsolatban.
• A program fontos részét képezi a források, visszaemlékezések gyűjtése. A témában szerkesztett honlap tartalmazza a projekt fontosabb dokumentumait, a rendezvények ismertetőit, a témára vonatkozó magyar és nemzetközi tudományos művek bibliográfiáját, forrásait, tudományos munkákat, szépirodalmi műveket, interjúkat, filmeket és korabeli levéltári forrásokat, valamint bemutatja a hasonló nemzetközi kezdeményezéseket is. A honlapon keresztül lehetőség nyílik elsősorban a II. világháborús eseményekkel kapcsolatos magániratok, források, naplók, levelezések, visszaemlékezések beküldésére is. A honlapot és a hozzá kapcsolódó Facebook-oldalt Budapest Főváros Levéltára működteti majd.
• A magyar nyelvű előadássorozat történelmi része a háborúkkal járó erőszak történetét ismerteti meg a tatárjárástól napjainkig. A művészettörténeti előadások résztvevői pedig áttekintik a háborúkban megerőszakolt nők megjelenítésének típusait a történeti előzményektől a kortárs, konceptuális vagy több nézőpontot érvényesítő ábrázolásokig, elemzik a köztér és emlékmű jelentését és annak változásait.

Egy közösség életét döntően meghatározza, hogy miként emlékszik a történetére, a közösséghez tartozók történeteire. A rendszerváltás óta sokszor, sokféleképpen, többnyire szenvedélyektől telten, indulatosan beszélünk a múltunkról – egyre többször kizárólagosságra törekedve és versengve

– mondta Kerpel-Fronius Gábor, Budapest okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettese. Szerinte fontos, hogy sokfelől tépett és szaggatott közösségünk emlékezetében olyan pontokat találjunk, amelyek inkább összekötnek, mint szétválasztanak.

A honlap, a visszaemlékezések, a dokumentumok gyűjtése, a konferenciakötet, az előadás videók és podcastok segítségével mindenki számára hosszú távon elérhető infrastruktúra jön létre, mely nemcsak a széles nagyközönségnek szól, hanem a későbbiekben az egyetemi oktatásban is használható, illetve későbbi kutatási és művészeti projektek alapjául szolgálhat

– nyilatkozta Kenyeres István történész, a Budapest Főváros Levéltára főigazgatója.

A művészeti pályázatra beérkezett pályaművekből, makettekből és dokumentumokból rendezendő kiállítás bemutatja, hogy a pályázó művészek milyen irányokból közelítették meg a pályázati felhívásban megadott témát, arra milyen válaszokat adtak. A projekt 2020. augusztus 4-én indul a honlap megjelenésével, és 2023 tavaszán zárul az emlékmű avatásával és a BTM-kiállítással. A pandémiás helyzetre való tekintettel, amennyiben ez szükséges, az eseményeket online formában követhetik az érdeklődők.