Napokon belül elkészül a veronai buszbaleset ügyében hozott bírósági ítélet indoklása, az áldozatok hozzátartozói ez alapján pedig több feljelentést is akarnak tenni. A veronai bíróság június 19-én nem jogerősen 12 év szabadságvesztésre ítélte azt a sofőrt, aki a baleset estéjén a magyar diákokat szállító buszt vezette. A tragédiában tizenheten haltak meg.
A veronai államügyész 2018-ban hat embert – a magyar buszsofőrt és öt olasz mérnököt – vádolt meg közúti baleset okozásával, de csak a magyar sofőr kért rövidített eljárást, ezért az ő estében külön döntött a bíróság, és a maximálisan adható, legnagyobb büntetést szabta ki ma. Az autópálya üzemeltetőinek felelősségét külön eljárásban, új bíró kezdi majd tárgyalni december 15-én.
„Minden más megvilágításba került a bíróság indoklásával” – mondta Szendrei Endre, aki unokahúgát vesztette el a balesetben. A bíró indoklása szerint egyértelmű összefüggés van a sofőr súlyos alvászavara és a baleset bekövetkezése között. A bizonyítékok alapján úgy látja, hogy V. János nem tett meg mindent a jó egészségügyi állapotért.
A rendőrség ugyanis kereste a buszsofőr apnoe gépének maradványait, de nem találta meg, így felmerül a gyanú, hogy nem is vitte magával
– tette hozzá Szendrei.
Az áldozatok hozzátartozóinak egy része ezért most azt tervezi, hogy feljelentést tesznek a sofőr
Utóbbi telephelyén vizsgáztatták ugyanis azt a buszt is, amely a magyar diákokat szállította. A rendőrség a nyomozás alatt itt azonban – Szendrei információja szerint – egyáltalán nem járt. Mindemellett azt is szeretnék elérni, hogy V. Jánost Olaszország mellett Magyarországon is tiltsák el örökre a vezetéstől.
A hozzátartozók korábban nyilvánosságra hozták azt a baleseti jegyzőkönyvet, mely szerint a magyar diákokat szállító buszt 2003-ban 53 üléssel helyezték forgalomba, később viszont pótüléseket szereltek be a járműbe, így azon 58 személy is elfért.
Nem ez volt az egyetlen engedély nélküli átalakítás a buszon. A műszaki szakértői véleményben is szerepel, hogy a buszba pótüzemanyag-tartályt szereltek be, holott a
Ugyanakkor az igazságügyi műszaki szakértő szerint a beszerelt póttartály „a busz menetstabilitását nem befolyásolta, feltéve, hogy a csomagtérben az egyéb csomagok is megfelelően voltak elhelyezve”. A busz viszont el sem indulhatott volna, az engedély nélkül beszerelt pótüzemanyag-tartály és a kiszerelt részecskeszűrő miatt ugyanis
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE ALKALMATLAN VOLT.
A tűz terjedésének oka a szakértő szerint a jobb oldali üzemanyag tartályban található nagy mennyiségű gázolaj meggyulladása volt, amely a tartály roncsolódása után az utastérben gyakorlatilag akadálytalanul égett.
Az NNI egyébként a baleset után több helyszínen, így a Pizolit Kft. kiskunfélegyházi telephelyén is házkutatást tartott, ahol három másik buszban is engedély nélkül beszerelt póttartályokat találtak, de előkerültek olyan üzemanyagtartályok is, melyeket az ellenőrzés miatt szerelhettek ki a járművekből.
A MAGYAR RENDŐRSÉG MINDEZEK ELLENÉRE TAVALY NYÁRON BŰNCSELEKMÉNY HIÁNYÁBAN MEGSZÜNTETTE A NYOMOZÁST A BUSZT FENNTARTÓ TÁRSASÁGGAL SZEMBEN, HELYETTE SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁST KEZDEMÉNYEZTEK.
A tragikus baleset után nem sokkal derült ki, hogy a buszsofőr kóros alvászavarban, vagyis súlyos apnoéban szenvedett a baleset idején és az azt megelőző csaknem húsz évben. A nyomozás alatt kihallgatták a sofőr háziorvosát, üzemorvosát és azt a neurológust is, aki alvászavara miatt kezelte a buszsofőrt. Végül azt az orvost gyanúsították meg, aki egészségügyileg alkalmasnak találta a busz sofőrjét. Az NNI a nyomozást azonban idén július 21-én bűncselekmény hiányában megszüntette,
így a 17 halálos áldozattal járó balesetnek a buszsofőrön kívül nincs más magyar felelőse.
Pedig az Index birtokába került vallomásokból kiderült, hogy a buszsofőr egy erdélyi úton találkozott a Flór Ferenc kórház egyik főorvosával, akitől azért kért tanácsot, mert rendszeresen kialvatlannak érezte magát. Ez a főorvos utalta be aztán a Honvédkórház Alvásdiagnosztikai Központjába, ahol a buszsofőrt 2016. február 4-én alvásvizsgáló berendezéssel vizsgálták meg, és a férfinál súlyos alvási apnoét diagnosztizáltak.
NÁLA A GARATELZÁRÓDÁS ÁTLAGOS MENNYISÉGE UGYANIS ÓRÁNKÉNT 65,3 VOLT. EZ 30 FELETT SÚLYOS. ÉBREDÉSI INDEXE ÓRÁNKÉNT 62,1 VOLT. EZ 20 FELETT KÓROS. A FÉRFI LEGALACSONYABB VÉROXIGÉNSZINTJE PEDIG 49 SZÁZALÉK VOLT, AMELY 90 SZÁZALÉK ALÁ NEM IS SÜLLYEDHETETT VOLNA.
A sofőr alvászavarát vizsgáló neurológus a rendőröknek azt mondta, hogy a férfinak légzést segítő készülék állandó használatát írta fel, és
az OEP előírása alapján 2 hónap próbahasználatot javasoltunk, melyet március 1-jén kezdett és május 10-én fejezett volna be.
Vagyis csak fejezte volna be, a buszos cég üzemorvosa ugyanis április 22-én kiállította a férfinak a munkaköri orvosi alkalmassági véleményt. Ő ugyanis – állítása szerint – egyáltalán nem tudott arról, hogy a sofőrt alvászavarai miatt kezelik. Azt a rendeletet sem ismerte, amely 2015. április 1-től kötelezővé tette az apnoés betegek szűrését. Az üzemorvos szerint „minden rendeletet az ember nem olvashat el, mert akkor minden nap másnapig olvasna”. Szerinte annak a személynek kellett volna tájékoztatnia őt, aki tudott a férfi betegségéről.
(Borítókép: A buszbaleset helyszíne az A4-es autópályán az észak-olaszországi Veronánál 2017. január 21-én. MTI Fotó: Varga György)