Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése után a magyar a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa, és ebből kötelességek fakadnak, amelyek elől nem bújhatunk el, mondta Orbán Viktor a Kossuth tér mellett felépített Összetartozás emlékhelyének átadásán csütörtök délelőtt Budapesten.
Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után
a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán,
nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely kibírt volna ilyen száz évet" - fogalmazott Orbán az MTI beszámolója szerint. A miniszterelnök szerint a trianoni diktátum 100. évfordulóján végzett számvetés arra vezetett, hogy
KIHIRDESSÜK "A TRIANONI SZÁZ ÉV MAGYAR MAGÁNY" KORSZAKÁNAK LEZÁRÁSÁT.
"Nem térhetünk ki a száz év tanulságai elől" - folytatta. Ezért hirdették ki az új korszak nemzeti politikájának törvényeit, bejelentették a szuverenitásra, szabadságra és közös érdekre alapozott közép-európai összeszerveződésben való érdekeltséget és részvételi szándékot.
A kormányfő arról beszélt, hogy augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat, hogy "a saját otthont, földet, hazát nyújtó önálló államiság a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota".
EGY NÉPNEK, AMELY SAJÁT HAZÁRA VÁGYIK ÉS SAJÁT TÖRVÉNYEI, SZOKÁSAI SZERINT AKARJA BERENDEZNI ÉLETÉT - ÉS A MAGYAR ILYEN NÉP -, A SZUVERENITÁSÉRT, SZABADSÁGÁÉRT MINDEN PERCBEN MEG KELL KÜZDENIE.
Szerinte a trianoni diktátum századik évfordulója alkalmából vállalt kötelességeiket teljesítették, és a század tanulságaival szembenéztek, számot vetettek. Orbán szerint a száz év elmúltával azt kell szétkürtölni, hogy
Magyarország nemcsak túlélt, nemcsak megmaradt, de zászlóit ismét magasba emelve, önbecsülését visszanyerve, nagy idők kapujában és győzelemre áll.
Magyarország biztos otthon, amely visszavár mindenkit, aki része akar lenni az országépítésnek, folytatta Orbán.
Száz év után megértettük: a magyarok soha többé nem engedhetik meg maguknak a gyengeség luxusát.
A kormányfő szerint a 21. századi Magyarország nemzeti politikájának hét törvénye, hogy
Úgy vélte, miközben a magyarok a nemzeti összetartozásukat ünnepelik,
tágabb hazánk, Európa hajója éppen megfeneklett, az évszázadok során megszerzett világpolitikai és világkereskedelmi pozíciója megbicsaklott.
Véget ért az európai népek, az európai szellem és technológia megkérdőjelezhetetlen fölénye, folytatta, majd azt a kérdést boncolgatta, hogy az európai vezetők vajon meg tudják-e újítani a földrész politikáját és gazdaságát, Európa népei megértik-e ezt, elfogadják-e mindazt, ami ebből saját életükre következik, és visszatalálnak-e a kemény munka, az ésszerű gazdálkodás és a felelős életvezetés világába.
Orbán Viktor szerint Nyugat-Európa lemondott az évezredes nagyság és sikerek mögötti felhajtóerőkről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról, vagyis lemondott a keresztény Európáról.
Helyette istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik.
Eközben Közép-Európa népei visszahelyezik jogaikba az ősi életösztönöket, a kereszténység felszabadító erejét, a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget, a gyerekeik és szüleik iránti kötelességet, ezért
mi megvédjük a határainkat, és migránsok helyett a saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat
- fogalmazott.
A kormányfő szerint a Nyugat elvesztette vonzerejét "a mi szemünkben", Közép-Európa pedig nem tűnik kívánatos világnak az ő szemükben.
Orbán szerint Európának úgy kell megtalálnia a jövőjét, hogy egyik fele sem kényszeríti a másikra a saját élet- és világfelfogását, ez ma az európai egység alfája és ómegája.
Az átadott emlékhelyről azt mondta, ez felhívás, sőt sürgető kiáltás is azokhoz a közép-európai népekhez, amelyek életüket egy megújított keresztény világban képzelik el, hogy rá kell találniuk az együttműködés útjára, meg kell találniuk azt a formát, amely egyszerre garantálja nemzeti önállóságukat, a közép-európai népek szövetkezését és hozzájárul az európai egységhez is. Kijelentette, hogy ehhez meg kell érteni, hogy
Közép-Európát a közép-európaiaknak kell megszerveznünk.
Ha idegenek szervezik meg Közép-Európa életét, az megosztottsághoz, ellenségeskedéshez és alávetettséghez vezet, és erőforrásaink, értékes munkánk és világszínvonalú szellemi teljesítményünk hasznait mások szedik és saját hatalmukat növelik vele..
A miniszterelnök kiemelte:
évszázadok ködébe vész, mikor kínálkozott legutóbb ilyen remek esély, hogy a közép-európai népek a lengyel vezérhajó körül okosan elrendeződve a Balti-tengertől le, a Balkánig maguk szabják meg saját sorsukat.
A magyarok annyit tehetnek, hogy felkészülnek az együttműködésre és sürgetik barátaikat, emlékeztetve őket, hogy "a csillagok szerencsés együttállása nem tart örökké" - mondta.
Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott díszünnepségen és tisztavatáson az Országház előtt a Kossuth Lajos téren 2020. augusztus 20-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)