A Rigó utcában már nem lehet jövőre vizsgát tenni sem finnből, sem svédből, sem arabból. Márpedig ez azt jelenti, hogy aki ezekből a nyelvekből akar nyelvvizsgázni, annak külföldre kell mennie.
A döntés már a nyár közepén megszületett, ám a nyelvvizsgára éppen jelentkezni próbálók csak mostanában szembesülnek vele: az ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft. (nem hivatalos leánykori nevén a „Rigó utcai Vizsgaközpont”) több nyelv vizsgáztatását végleg megszünteti 2021-től. Eddig csupán folyamatosan ritkultak az elérhető vizsgaidőpontok, jövő évtől viszont már egyáltalán nem tehető svéd, holland, finn, arab, török, beás, szlovén, sem dán nyelvvizsga náluk. (A többség megnyugodhat; a „nagy” nyelvekből továbbra is havonta lehet vizsgázni ott.)
A szolgáltatási portfólió szűkítése annyiban nem előzmény nélküli, hogy akkreditált Origó nyelvvizsga bolgár, kínai, japán, ógörög és ruszin nyelvekből idén februárban volt elérhető utoljára. (A listába keveredett nagy nyelvekből szerencsére máshonnan is szerezhető államilag elismert papír hazánkban, a kínaiból például a Konfuciusz Intézetben.) Az úgynevezett „kisnyelvek” vizsgáztatásának befejezését a Covid-helyzettel indokolják az érdeklődőknek, információink szerint azonban inkább gazdasági megfontolás áll a háttérben. Úgy tudjuk, az elenyésző vizsgázói létszám miatt a Vizsgaközpont nem vállalja a „kisebb nyelvekkel” való foglalkozást, és az azzal járó anyagi és szervezési terheket.
De a „Rigó utca” nem állami intézmény? — kérdezhetik most sokan. Nem bizony. Valóban az ELTE egyetemi intézeteként indult bő negyven éve, de az elmúlt nyolc évben már alapvetően piaci alapon működik, kapcsolata az ELTE-vel leginkább névleges. Állami támogatás nélkül, tehát bármiféle „közszolgálati” kötelezettség nélkül is egyben. Vagyis akkor is
SZABADON MEGSZÜNTETHETI
a kevesek által tanult nyelvekből a vizsgáztatást, ha azzal az akkreditált kétnyelvű vizsga letételének egyetlen magyarországi lehetősége is megszűnik. Legfeljebb történeti, érzelmi, esetleg erkölcsi szempontokkal lehet tehát érvelni a vállalati döntés ellen, törvényi passzusokkal bizonyosan nem. (A szóban forgó hálózat egyébként idehaza piacvezető, több mint 60 helyen szerezhető általa nyelvvizsga-bizonyítvány az országban.)
Az arab például biztosan olyan nyelv, amelyből — a dolgok jelen állása szerint — jövő évtől nem lehet akkreditált nyelvvizsgát tenni sehol másutt Magyarországon. Ami okkal tesz bizonytalanná sok száz diákot. Akár egyetemi képzés keretében tanulnak arabul, akár tanfolyamon, akár abból terveznének papírt szerezni a diplomájukhoz a közeljövőben. És persze az őket felkészítő tanárok munkájának rövid távú gyakorlati értelme is kérdésessé vált ebben az új helyzetben. Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapja egy honosítható külföldi nyelvvizsga letételét ajánlja áthidaló megoldásként, de hazánkban jelenleg olyanra sincsen lehetőség.