Először ismerhetjük meg a Hableány-baleset vádlottjának verzióját.
Nem tudta megakadályozni a Hableány utasszállító kishajó elsüllyedését a Viking Sigyn hajó kapitánya, legalábbis a baleset után tett első nyilvános nyilatkozata szerint, amelyet ma délelőtt hallhattunk az ügy első tárgyalásán.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon ismertették a sajtóval Jurij C.-nek, a Hableányt elsüllyesztő hajó kapitányának a 2019. május 29-én történt balesetről júniusban tett tanúvallomását. Ebből megismerhettük a kapitány verzióját arról, hogyan történt a szerencsétlenség. A hatvan év feletti kapitány közvetlenül a baleset után nem kívánt részletekbe menően nyilatkozni, annyit szögezett le csupán, hogy nem érzi magát bűnösnek a szerencsétlenség miatt. Június 7-én azonban már tanúvallomást tett. Ennek részletei is elhangzottak a mai tárgyaláson.
A vádlottról megtudhattuk, hogy Ukrajnában szerezte hajóskapitányi képesítését mintegy 30 éve, 1975 óta vezet hajókat, így nagyobb járművekkel is volt már dolga, mint a Viking Sigyn. Rádióshajós képesítést is szerzett. Ezeket a képesítéseket rendszeresen megújítja. Az útvonalat, amelyen hajózott a baleset idején, jól ismeri, ugyanis a Budapest–Nürnberg szakaszt évente harmincszor teszi meg. Látását és hallását jónak vallotta, a történtek idején nem telefonált, nem ivott és nem állt tudatmódosító szer hatása alatt, végig a kormánynál volt. Szívgyógyszert ugyan szed, de az nem befolyásolja a vezetést.
A hajóról is külön beszélt. A cégnél, amelyhez a Viking Sigyn is tartozik, 19 éve dolgozott. A Viking Sigynhez mindazonáltal 2019 márciusában került mint kapitány. A hajót az átvétel után négy hétig vezette napi rendszerességgel, azt követően két hétig pihent. Ezért jól ismeri a járművet, váltáskor pedig minden alkalommal műszaki ellenőrzésnek vetik alá. Amikor május 14-én, a kéthetes pihenője után átvette a hajót, mindent rendben talált rajta. A műszaki ellenőrzést azonban újra el kell végezni, ha új utasok szállnak fel. Ez meg is történt május 28-án, mert új utasok érkeztek fedélzetre Budapesten.
A baleset éjszakájáról is részletes vallomást tett a kapitány. A hajót Nürnbergtől hozta a kollégája Budapestre, amellyel 29-én indult el Nürnbergbe. A Lánchídnál várakozott, 20 óra 50 perckor indult el, 184 utassal és a 45 fős személyzettel a fedélzeten.
Sötét volt, az eső is esett, de a látási viszonyok jók voltak.
Árral szemben haladtak. Magas vízállás volt, ezért Jurij C. az általában 8,5 méter magas fő kormányállást két méterrel lejjebb engedte, hogy át tudjon haladni a Margit híd alatt.
A baleset helyszínét részletesen ismeri: a Margit híd két pillére között, ahol áthaladt, 45-50 méter a távolság. Az Akadémiától indult el a hajó, a hídig 18 perc telt el, amely idő alatt másfél kilométert tett meg. A Parlamentnél lelassított 2-4 km/h sebességre, hogy az utasok csodálhassák a kivilágított Országházat. A hídhoz közelítve felgyorsított 10-15 km/h sebességre. A baleset helyszínén bal parti közlekedés volt, a hajózható szakasz közepén haladt, a híd közepén lévő világítást célozta meg az áthaladáshoz.
A kapitány azt is elmondta, észrevette, hogy nagyon sok kishajó volt a Viking Sigyn körül, de nem tudta megmondani, pontosan mennyi, mert nem szokták számolni. A Hableányt akkor vette észre, amikor a hídtól 200 méterre voltak. Látta, hogy gyorsabban halad és előz, de a sebességét nem tudta megmondani. A kishajó a Viking fő kormányállásának magasságában volt, és 5-6 méterre, tehát veszélyes távolságban közelítette meg a Vikinget. Ezzel azonban nem törődött egy idő után, mivel arra koncentrált, hogy átvigye a 135 méteres Vikinget a híd alatt.
Jurij C. nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a radaron akkor már nem látta a Hableányt, amikor az vészesen közel került (az említett 5-6 méteres távolságba), mert az észleléshez ez már túl közeli. Rádión pedig senki sem tájékoztatta, hogy a kishajó előzni fogja.
A HÍD ALATT EGYSZER CSAK AZT KIABÁLTÁK A TURISTÁK, HOGY „BOAT!” (HAJÓ!), 2-3 MÁSODPERCCEL KÉSŐBB PEDIG ERŐS LÖKÉST ÉRZETT A HAJÓN.
A kapitány hangsúlyozta, hogy egy akkora hajó, mint a Viking, nem érez meg egy koccanást egy ilyen kis hajóval.
Jurij C. elmondása szerint a turistáktól értesült arról, hogy ütköztek, ahogy azt is tőlük tudta meg, hogy ez valahol a hajó orrának a jobb oldalán történt. Azt is az utasok mondták el neki, hogy a Hableány bevágott eléjük. A kapitány szerint az utasai nem sérültek meg, az ütközés nem járt komoly lökésekkel a Vikingre. A matrózok látták, hogy emberek estek a vízbe, leengedték a mentőcsónakokat és megkezdték a mentést. Eközben a kapitány jelentette, hogy baleset történt, összeütköztek egy utasszállítóval. Jurij C. reflektált arra is, hogy miért haladt tovább az ütközés után. Ezt azzal indokolta, hogy nem biztonságos a híd alatt megállni és leállítani a motort.
Úgy fogalmazott:
a baleset bekövetkeztében felelős, mert nem tudott semmit tenni a szerencsétlenség elkerüléséért.
Szabályszerűen járt el, de ez nem vigasztalja, mert emberek haltak meg. A kishajó előzhetett, de elé nem vághatott volna. Arra nincs viszont egzakt szabály, hogy a hajók mennyire közelíthetik meg egymást. Az 5-6 méter azonban semmiképp sem biztonságos – tette hozzá.
Feszült hangulat a tárgyalóteremben
Érdemes megjegyezni, hogy a szakvélemény ismertetését a védőügyvéd és az eljárást vezető bírónő szóváltása rendszeresen félbeszakította. A tárgyalás kezdetét egyébként reggel fél kilencre írták ki, de 25 percet csúszott. Ezt követte a bírónő és Jurij C. ügyvédjének a negyedórás veszekedése, amit az váltott ki, hogy a védelem észrevételt akart tenni, még azelőtt, hogy a bíróság hivatalosan megkezdi a tárgyalást. A védőügyvéd azonban a törvényi előírásokra hivatkozva nem tágított céljától, ami végül azzal zárult, hogy a bírónő 100 ezer forintos bírsággal fenyegette meg, így az ügyvéd le is ült a helyére, a bíróság pedig megkezdte a tárgyalást.
A tárgyalás gördülékeny vezetése azonban további akadályokba ütközött. A védőügyvéd többször szóvá tette, hogy Jurij C. tolmácsa nem tudja tartani a tempót, képtelen átadni az elmondottakat a vádlottnak. A tolmács dolgát eleinte nehezítette az is, hogy a tárgyalteremben mindenki maszkot viselt.
A szakértők szerint viszont látnia kellett
A tárgyalás második felében ismertették a szakvéleményt, amely három szakértő együttes kutatásának összegzését tartalmazta. (A bíróság azonban csak két szakértőt idézett be, amit a védőügyvéd rögtön szóvá is tett.) A szakértők szerint az 520 centis vízállás miatt a Hableány nem a part menti szakaszt választotta a Margit-híd alatti áthajózáshoz, hanem a Viking útvonalán lévő, hajózásra kijelölt nyílást, ahol a baleset történt. A szakértő hangsúlyozta, hogy
egyértelmű előzésről van szó,
és a Hableány jogosult volt az elhaladásra.
Nem lehet korlátozott látási viszonyokról beszélni, mert bár este volt, a Viking egyik utasának fényképe is azt tanúsítja, hogy szabad szemmel is észre lehetett venni a Hableányt - érvelt a szakértő. A szakvélemény szerint ha a kapitány nem is látta a kishajót, mert az nagyon közel is került a Viking orrához, a radaron láthatónak kellett lennie.
A szakvélemény azonban célzott arra is, hogy a szerencsétlenséghez hozzájárulhatott, hogy a Hableány sietőben volt, mivel a Margit-híd után hajókikötőbe már 9 órára meg kellett volna érkeznie, ahol az új utasok várták. (A szerencsétlenség ugyebár 9 óra után történt.) A Hableány mindvégig 8 km/h-val haladt, így tudta a parlament mellett 2 km/h-val haladó Vikinget előzni. A Viking azonban felgyorsított úgy 12 km/h-ra, hogy behajózzon a híd alá, utolérve a Hableányt.
Ugyanakkor annak is nyilvánvalónak kellett lennie a szakértők szerint, hogy a Viking nem fog kitérni.
Az Index a birtokába került szakértői véleményekből korábban meg is írta, hogy nem minden volt rendben a Hableánnyal sem, egyebek közt nem volt rajta radar, a kormányállásából pedig „a körkilátást a felső fedélzeten elhelyezett ponyva és kémény részben korlátozta”.
Ezek az értesülések azonban a keddi tárgyaláson nem hangoztak el a szakértők részéről.
(Borítókép: Bíró a mai tárgyaláson. Fotó: Isza Ferenc / Index)