1945 óta a legjelentősebb hazai hadiipari gyárfejlesztést jelentette be Zalaegerszegen Palkovics László és Benkő Tibor. A több mint kétmilliárd eurós értékű programban Lynx harcjárműveket szerez be a Magyar Honvédség, melyek nagy részét itthon gyártja majd egy német–magyar vegyesvállalat.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Balaicz Zoltán polgármester társaságában csütörtökön jelentette be a zalaegerszegi Zala Zone-ban, hogy a városban német–magyar beruházásban Lynx lövészpáncélos harcjárműveket gyártó üzem létesül.
Balaicz a város gazdag katonai hagyományait méltatta, a török elleni végvári harcokat, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt megszervezett hős 47-es honvédzászlóaljat, a monarchia 5. magyar királyi huszárezredét és 48. gyalogezredét, valamint a XX. századból a Petőfi honvédlaktanyát. Mint mondta, a Rheinmetall döntése mögött ott vannak az elmúlt évtized fő eredményei, a gépipar, az elektronika és az informatika zalaegerszegi megerősödése is – melynek talán legfontosabb eleme a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya –, amihez igyekeztek modern oktatást, gyakorlati tudást adó szakképzést és hatékonyt felsőoktatást szervezni.
Palkovics arról beszélt, hogy a beruházás nemcsak a magyar honvédelem, de a gazdaságpolitika szempontjából is jelentős. A miniszter szerint a német–magyar gazdasági és ipari együttműködésnek nagy hagyományai vannak. Méltatta a 2016-os kormányzati döntést a Zala Zone megépítéséről, ami már a harmadik ütemnél tart. A Lynx-beruházás keretében 20 hektáros tereptesztpályát hoznak létre a Rheinmetall-lal közösen.
Benkő szerint nem kiszámítható, nem nyugodt környezetben élünk, amikor felértékelődik a biztonság. Ennek alátámasztására Magyarország környezetéről beszélve például a nyugat-balkáni helyzetet emelte ki. A honvédelmi miniszter szerint a honvédelmi és haderő-fejlesztési program a hadiipar megteremtését, a kutatás-fejlesztést és az ezzel együtt járó munkahelyteremtést is magában foglalja. Benkő szerint 17 éves elmaradást pótol a Lynxekkel a Magyar Honvédség, ami a világ élvonalát jelenti a maga nemében.
A Rheinmetall képviseletében beszélő Armin Papperger igazgatótanácsi elnök az elmúlt két és fél év példátlanul gyors és professzionális együttműködését méltatta. Mint mondta, Magyarország a NATO egyik legerősebb oszlopává válik azzal, hogy a legmodernebb szárazföldi haditechnikát vezeti be. Papperger az elmúlt harminc évben nem tapasztalt olyat, hogy egy kormánnyal ilyen gyorsasággal lehetett volna együttműködni, amiben óriási szerepe van a bizalomnak. A legmodernebb tankgyár megépítését ígérte Zalaegerszeg számára, ami nemcsak egy gyár lesz, hanem egyéb technológiai pillérek is csatlakoznak hozzá: mesterséges intelligencia, digitalizáció és robotika.
Maróth Gáspár magyar hadiipari kitekintéssel kezdte. Arról beszélt, hogy a Magyar Honvédség egyes raktáraiban olyan technológiákat is találni, ami a Rheinmetall számára is érdekes lehet. „1990-ben hatalmas ütést kapott a rablóprivatizáció áldozatává lett magyar hadiipar” – mondta, hangsúlyozva, hogy 2016-ban a nulláról kellett elindulni, és a világpiacon teljesen reménytelen vállalkozásnak tűnt hadiipari nagyvállalatokat hozni Magyarországra. Maróth szerint ezért a hatalmas Rheinmetall-beruházásért sok-sok ország állt sorba világszerte. Úgy látja, ahogy a Kiskunfélegyházán felépített kézifegyvergyár is világszínvonalú termelést végez, úgy Zalaegerszegen is csúcstechnológiájú üzem épül. Mint mondta: nincs kutatás-fejlesztés hadiipar nélkül, mivel rendszerint onnan veszik át a technológiákat egyéb iparágak.
Vigh László, a térség országgyűlési képviselője a Zala Zone történetéről és a készülő további fejlesztésekről beszélt. Közel húsz hektáron egy okosváros épül, ahol valós környezetben lehet majd kipróbálni a különféle autóipari fejlesztéseket. A beszédeket követően a Rheinmetall és a Zala Zone Zrt. képviselői együttműködési megállapodást írtak alá.
A Lynx harcjárművek beszerzéséről szóló szerződést szerdán írta alá Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka és Armin Papperger, a Rheinmetall német hadiipari vállalat igazgatótanácsának elnöke Budapesten. A több mint kétmilliárd euró értékű modernizációs program keretében 218 Lynx KF41 harcjárművet kap a Magyar Honvédség. Az eszközök túlnyomó többségét, 172-t Magyarországon állítják elő a Rheinmetall és a magyar állam között augusztus 17-én kötött megállapodás értelmében létrehozandó vegyes vállalat üzemében. A megrendelésben szereplő első 46-ot Németországban gyártják le, ami egyúttal a hazai gyár magyar szakembereinek teljes körű felkészítését szolgálja.
Magyarország az első NATO- és EU-tagország, mely a düsseldorfi székhelyű német cég új fejlesztésű termékével modernizálja haderejét. „A folyamatban lévő honvédelmi és haderő-fejlesztési program legnagyobb értékű beszerzése történelmi lépés” – áll a Honvédelmi Minisztérium közleményében, hozzátéve: a katonák a BMP-1 típus másfél évtizeddel ezelőtti kivonása óta nélkülözni voltak kénytelenek a nehézlövészerők gerincét alkotó lánctalpas gyalogsági harcjárműveket. Maróth Gáspár, a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos az aláírást követően kiemelte: a NATO-nak tett vállalásai részeként Magyarország helyreállítja szárazföldi haderejének nehézfegyverzetét. „A piacon fellelhető legkorszerűbb típusként a Lynx bizonyult alkalmasnak arra, hogy megfeleljen a magyar katonai szakértők által támasztott szigorú követelményrendszernek, s az elkövetkező évtizedekben a honvédségben betöltse ezt a kulcsfontosságú szerepet.”
(Borítókép: Lynx KF41. Fotó: Marcus Jacobs / rheinmetall-defence.com)