Bár 2022-ig szólt a megbízatása, Pálffy Ilona augusztus végén bejelentette: lemond a Nemzeti Választási Iroda elnöki posztjáról és nyugdíjba vonul. Az NVI első, most leköszönő elnöke 2013 óta töltötte be a tisztséget, helyére Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Attila Mihályt, az Igazságügyi Minisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárát javasolta, aki a mai napon meg is kapta Áder János köztársasági elnöktől a kinevezését.
A távozó Pálffy az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, már a 2018-as országgyűlési választások után eldöntötte, hogy a 2022-es választás lebonyolítását már nem vállalja el.
Távozásának okaként a pártoktól és a médiából érkező kritikákat nevezte meg.
Azt, hogy végül mikor mondok le, csak részben ihlette a Covid, mert már hamarabb gondoltam rá néhány hónappal
– magyarázta a műsorban a távozó NVI-elnök.
A távozó elnök működését komoly kritikák övezték. Emlékezetes az a 2016-os eset, amikor a Nemzeti Választási irodában az MSZP-s Nyakó Istvánnak állták útját kopaszok, hogy így akadályozzák meg, hogy a szocialisták adják le először a vasárnapi boltzárról népszavazási kezdeményezésüket. Ezt végül egy magánszemély, Erdősi Lászlóné tudta megtenni, megelőzve az MSZP-s képviselőt.
Az ügyben több feljelentés is történt, Nyakó egyenesen bűnpártolással vádolta meg Pállfyt, állítása szerint ugyanis az NVI elnökének utasítására küldték el a rendőröket, akiket a szocialisták hívtak ki a helyszínre.
Az ügyben indult nyomozást végül az ügyészség lezárta, mert szerintük kizárt, hogy Pálffy bűnpártolást követett volna el, ő ugyanis nem is utasíthatta semmire a szolgálatot teljesítő rendőröket. Az ügyészség azt is megállapította, a bűnpártolást azért sem követhette el az NVI elnöke, mert a bűnpártolás előfeltétele egy alapbűncselekmény, márpedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság azt a nyomozást megszüntette.
Magyarországon a választási szerveknek két fő típusa van: a választási bizottság és a választási iroda. A választási bizottságok legfőbb feladata a választások tisztaságának, pártatlanságának biztosítása, a választási jogszabályok egységes alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás és a szavazás végeredményének megállapítása. A választási irodák pedig a választások előkészítéséért és szervezéséért, a választási adatok kezeléséért, a választásokkal kapcsolatos tájékoztatásért, továbbá a választások technikai feltételeinek biztosításáért felelnek. Korábban a választások központi adminisztrációjáért az Országos Választási Iroda felelt, amely szervezetileg két évtizeden át a Belügyminisztérium, majd 2010 után Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozott. 2013-tól a Nemzeti Választási Iroda autonóm közigazgatási szervként működik, önálló költségvetéssel, az államfő által kinevezett elnökkel, kizárólag a törvénynek alárendelve – és ennek megfelelően feladatkörében nem is utasítható.
A másik komoly botrány a 2018-as országgyűlési választásokhoz kötődik, ahol – bár hivatalosan este hét óráig tartott a voksolás – még tíz után is sorok álltak néhány szavazókörnél, ahol is az átjelentkezők próbáltak élni alkotmányos jogukkal. Volt olyan is köztük, aki három és fél órát állt sorban azért, hogy részt vehessen a választáson.
Korábbi választásokon is előfordult már hasonló eset, az viszont példátlan volt, ami az NVI honlapjával történt. A Választás.hu oldal ugyanis órákon keresztül nem működött, teljesen összeomlott, mert nem bírta a terhelést. Végül egy régebbi, lebutított szervert kellett beállítani, hogy egyáltalán adatokat közölhessenek.
Bár Pálffy akkoriban nagyon sok kritikát kapott, többen is a lemondását követelték, ő rendre azt nyilatkozta, hogy a Nemzeti Választási Iroda jól dolgozott.
(Borítókép: Pálffy Ilona a 2019-es önkormányzati választások egyik szavazólapját mutatta a gyártásról tartott sajtótájékoztatón 2019. szeptember 23-án. Fotó: Index)