Index Vakbarát Hírportál

Digitális Covid-körkép: felértékelték a cégek a digitalizáció jelentőségét

2020. szeptember 15., kedd 11:33

Felértékelte az automatizáció jelentőségét a járvány a gazdasági szereplők körében az SAP Hungary által végzett friss Digitális Covid-körkép kutatás szerint, amelyet kedden juttatott el szerkesztőségünkhöz.

A felmérésből kiderült, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek a növekedési kilátásai nem csökkentek jelentősen, általában a távmunka kihívását is jobban tudták kezelni. A 200 fő feletti cégek jobb munkaerőmegtartó képességről számoltak be, és körükben volt inkább pozitív a távmunka munkaerő-hatékonyságra gyakorolt hatása is.

Mintegy 300 vállalat megkérdezésével zajlott 2020 nyarán az a kutatás, melyet a G7 gazdasági szakportál segítségével végzett az SAP Hungary Kft. A kérdések elsősorban azt vizsgálták, hogy milyen hatással voltak a gazdasági szereplők döntéseire és várakozásaira a koronavírus-járvány nyomán elrendelt korlátozó intézkedések, és milyen mértékben alakult át a digitalizáció szerepe a vállalatoknál a pandémia hatására. A válaszadók köre ugyan nem volt reprezentatív – a magyar gazdaság összetételéhez képest ugyanis némileg felülsúlyozott volt az IT, a kereskedelem, a pénzügyi szektor vagy éppen az egyéni vállalkozók aránya –, a 20 különböző szektorból érkező válaszok mégis jó összképet adnak arra vonatkozóan, hogy mennyire igazolhatók az általános várakozások, és hol mondanak ellent a valódi tapasztalatok.

Veszteséges szektorok

A koronavírus miatt veszteségeket szenvedő szektorok között elsőnek általában a vendéglátóipart, a turizmust, az autóipart, a kultúrát és a szórakoztatóipart szokás említeni, ezt a felmérés is igazolta. A kutatásban megkérdezettek válaszaiból azonban az is kiderült, hogy a válság sújtotta ágazatok listáján a nyomukban van az egészségipar, az ingatlanszektor és az oktatási szolgáltatások is. 

a megkérdezettek 60 százaléka a kereslet visszaesését jelölte meg a válság elsődleges és legérezhetőbb negatív hatásaként.

Szignifikáns problémának ítélték továbbá a beszerzési nehézségeket, illetve a kintlevőségek várható felhalmozódását, de minden nyolcadik válaszadó a belső kommunikáció hiányosságaira is hivatkozott.

A húsz fő alatti cégeknél jobb volt a helyzet

A megkérdezett vállalatok létszámtól függően eltérően látták a teljes évre szóló árbevételi kilátásokat. A teljes minta tekintetében közel 60 százalékos volt azon cégek aránya, amelyek csökkenteni voltak kénytelenek idei várakozásaikat. A 200 főnél nem nagyobb vállalkozások mutatkoztak sokkal érzékenyebbnek a válság következményeire, körükben több mint 60 százalék azon cégek aránya, amelyeknek rontaniuk kellett az árbevételi kilátásaikon. Minden ötödik cég esetében akár 30 százalékot meghaladó mértékű esést tartanak valószínűnek. Ugyanakkor a 20 fő alatti vállalkozások közül minden tizedik éppen hogy pozitívan korrigálhatta árbevételi terveit, akár 30 százalékos mértékben is. Ezek meghatározóan a kis- és nagykereskedelem, a logisztika, az informatika és a pénzügyi tanácsadás területén tevékenykedő kis cégek és egyéni vállalkozók voltak. Ugyanebben a vállalati körben nyílt arra is esély, hogy új embereket vehessenek fel.

A 200 fős cégeknél minden tizedik embert kirúgtak

A válság nyomán meghozott döntések természetesen személyi jellegűek is voltak. Az elbocsátás kényszere elsősorban a kevesebb mint 200 főt foglalkoztató cégeket sújtotta, itt akár 20 százalékot meghaladó leépítésekre is sor került, és az összképet tovább rontja, hogy a megkérdezettek további 10 százalékánál van kilátásban elbocsátás, ha nem javul a helyzet az év hátralevő részében. Ugyanakkor a több mint 200 főt foglalkoztató cégek körében csak minden tizediknél kellett dolgozót elküldeni.

Megoszlik a vélemény a távmunkáról

A megkérdezettek több mint kétharmada úgy nyilatkozott, hogy cége sikeresen ugrotta meg a távmunkára való átállás kihívását, legnagyobb részüknél a feltételek eleve adottak voltak, és csak minden nyolcadik vállalatnál volt szükség valamiféle infrastrukturális előkészületre. Viszont a cégek negyede azt jelezte vissza, hogy ha akarna, se tudna távmunkára berendezkedni a tevékenység vagy a cégstruktúra okán.

Jelentős eltérés a 20 főt vagy annál kevesebbet alkalmazó vállalkozásoknál mutatkozott, körükben csak a cégek 60 százaléka tudott megfelelni a távmunkás kihívásoknak. A távmunka eredményességére ez a szegmens is panaszkodott, ugyanakkor leginkább – megközelítőleg 30 százalékos mértékben – a 20 és 200 fő közötti vállalatok érezték ezt megterhelőnek. Eközben az 500 fő feletti nagyvállalatok több mint harmadánál a távmunka hatására még nőtt is a munkaerő-hatékonyság, ami az irodaterületi igények jövőbeni alakulásáról is sokat elárulhat.

Amennyiben a távmunka hatását azzal vetjük össze, hogy milyen árbevételi kilátásokat fogalmaztak meg a cégek, azt láthatjuk, hogy amelyek a válság ellenére növekedésre számítanak, azok a távmunka hatékonyságáról is pozitívan nyilatkoznak.

A kutatásunk visszaigazolta, hogy a pandémiás intézkedésekkel sújtott hónapok egyik legfontosabb tanulsága a digitális felkészültség felértékelődése

– összegezte az eredményeket Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója. A cégeknek valamivel több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy feladataik egy-egy részterülete vagy akár jelentős része automatizált. Ugyanakkor az automatizáltság mértékének és a bevétel idei alakulásának összefüggése árulkodó. Ahol kézzelfogható előrelépés történt már korábban az automatizációban, ott válságállóbbak a folyamatok.

Előtérben a digitalizáció

A megkérdezett cégeknél komoly változást hozott a digitális technológiák alkalmazásának megítélése a járvány hatására. Az 500 fő alatti vállalatok mintegy 20 százaléka ugyan még úgy nyilatkozott, hogy nem volt fontos terület eddig sem, ugyanakkor a cégek jelentős része – különösen az 500 főnél több munkatársat foglalkoztatók – inkább arról számolt be, hogy előtérbe került vagy még inkább, elengedhetetlenné vált a digitalizáció: így nyilatkozott a megkérdezettek több mint harmada.

Minél összetettebbek az üzleti folyamatok egy vállalatnál, annál sérülékenyebbek is. Ezért megkerülhetetlen a jelentősége a digitalizációnak, hiszen ennek révén nemcsak gyorsabb, pontosabb, tisztább képet kaphat egy cég, hanem csökkentheti működési kockázatait, költségeit és a jelen helyzetben a pandémiás kitettségét

– magyarázta Pintér Szabolcs.

Hogy a jövőben milyen digitalizációs lépéseket érdemes megtenni, arra persze vállalatmérettől, tevékenységtől, az eddigi készültség fokától függően ezerféle válasz adható. Az SAP Hungary és a G7 kutatására beérkező válaszok alapján elmondható, hogy a cégek legtöbbje jelenleg a kézzelfogható eredményt – tehát akár megtakarítást vagy gyors megtérülést – hozó fejlesztésekre koncentrálna.

Fókuszban a vállalati döntéseket segítő és a költségeket kordában tartó back-office és kontrollingfejlesztések és integrált vállalatirányítási rendszerek vannak, ezeket követik az értékesítést támogató marketingautomatizációs eszközök és az ügyfélkiszolgálást és ügyfélélményt erősítő digitális fejlesztések, majd pedig a munkaerő hatékonyságát növelő, illetve a munkaerőt kiváltó robotizációs fejlesztések a népszerűek. Emellett a cégek közel 20 százaléka költene kereslet-kínálat előrejelzést kínáló és digitális ellátásilánc-menedzsment megoldásokra, digitális humánerőforrás-menedzsment platformra, és fektetne ipari automatizáció, ipar 4.0 fejlesztésekbe.

A kutatás arra is kereste a választ, hogy milyen segítségre számítanak a gazdasági szereplők a kormány részéről. A megkérdezettek a lehetséges támogatások közül elsősorban az adó- és járulékcsökkentést, a bértámogatást és az informatikai fejlesztéseik központi támogatását jelölték meg potenciálisan leghasznosabbnak.

Rovatok