A híres sanghaji egyetem első, Kínán kívüli campusa már 2024-ben megnyílhat Budapesten. Amíg az új szervezet létrejön, azaz a következő négy évben a Fudan–Corvinus együttműködés mintájára a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel is létrehozzák a Double Degree kettős diplomát adó programokat. A PADME Alapítvány Horváth Leventével, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójával készített interjújában a fentieken túl a Fudan Egyetemen eltöltött éveiről, sanghaji főkonzuli tevékenységéről és jelenlegi munkájáról is szó esett.

A folyamat 2017-ben, az MNB és a Fudan Egyetem felső vezetése közötti tárgyaláson kezdődött, amikor hosszú távú tervként megfogalmazódott, hogy campust hoznának létre Magyarországon. Az elgondolás mára már a megvalósítás fázisába került, hiszen az elmúlt hetekben megjelent az erről szóló miniszterelnöki és kormányhatározat is. 

– kezdte mondandóját a campus létrehozásának folyamatára vonatkozó kérdésre adott válaszában a főtanácsadó.

Jelentős eredmény, hogy a budapesti lesz a Fudan Egyetem első, Kínán kívüli campusa. Azonban mire az első hallgatók megkezdhetik tanulmányaikat, még számos elemnek kell a helyére kerülnie. Első ezek közül a Fudan–Corvinus Double Degree kettős diplomát adó MBA programja. A kétéves képzés első végzősei 2020 decemberében fejezik be tanulmányaikat. Várhatóan a következő félévben további magyar egyetemeken is indulnak hasonló programok, így a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve természetesen a Corvinuson, ahol a már említett mellett egy újabb képzés is megvalósul. Minden egyetemmel a profiljába illeszkedő együttműködés kezdődik. Nemcsak az a cél, hogy egy elit egyetem jöjjön létre, hanem az is, hogy a partneri együttműködés során az egész magyar felsőoktatás színvonala emelkedjen.

Az oktatás kezdetének időpontjára vonatkozóan Horváth úgy nyilatkozott:

A tervek szerint 2024-re készülhet el a campus, ahol egyelőre négy-öt karon (gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi, műszaki tudományok) kezdődhetne meg az oktatás. A Fudan Egyetem hozza a saját oktatási know how-ját, amellyel elérte a világranglista 34. legjobb helyét. Öt-hat ezres lesz a hallgatói létszám, 500 fős az oktatói gárda. Kezdetben „csak” mesterképzés lesz a campuson, tehát a magyar hallgatóknak az érettségi után, az alapképzés alatt lesz még idejük megismerkedni az itteni lehetőségekkel. Terveink szerint ugyanis – és ebben a kínaiak is partnerek – a Fudan Egyetem professzorai „átoktatnak” majd más hazai egyetemekre, az alapképzésekre is, így a magyar hallgatók már a saját egyetemükön tapasztalatokat szerezhetnek a Fudan Egyetemről. Ha úgy gondolják, hogy érdemes angol nyelven a legjobb professzoroktól tanulni, rendelkezésükre áll a saját egyetemük, ahogy rendelkezésükre állnak a Fudan Egyetem együttműködésével létrejött Double Degree kettős diplomát adó programok is.

Kiemelte, jelentős előny, hogy a hallgatók hazai környezetben, és ezzel egyidejűleg egy nemzetközileg magasan jegyzett egyetemen tanulhatnak. Megemlítette, hogy a Fudan elsősorban nem versenytársként jön Magyarországra. Felidézett egy humoros és ideillő kínai mondást, mely szerint

A tervek szerint az új campusra a világ különböző elit egyetemeiről vonzanak ide neves tudósokat, professzorokat, akik a többi hazai egyetemre is „átoktatnak”, ezzel segítve az intézményeket abban, hogy minél jobban szerepelhessenek a nemzetközi porondon. A főtanácsadó kérte a magyar egyetemeket, hogy nyitottan álljanak a Fudan érkezéséhez, és keressék, figyeljék, miként lehetne a legtöbbet kihozni a kínai egyetem nyújtotta lehetőségekből. Hozzátette, hogy további innovatív együttműködést terveznek pl. a fintech és a mesterséges intelligencia területén.

Arra is számítunk, hogy a Fudan jelenléte kínai és más nemzetiségű nagyvállalatokat is idecsábít, és az egyetemmel közösen itt alakítják ki kutatási-fejlesztési központjaikat, ezáltal Közép-Európa egyik új tudáscentruma jön létre Magyarországon. Olyan, már itt lévő kínai cégekkel egyeztettünk is erről, mint például a China Construction Bank, mely örömmel hozna létre egy fintechlabort a Fudannal. A BYD elektromosbusz-gyár és a Huawei is nyitott lehet arra, hogy a BME-vel és a Fudannal együtt újabb kutatást-fejlesztésbe fogjon.

Horváth Levente szerint az új campus a turizmus növekedéséhez is hozzá fog járulni, ugyanis az egyetem és a kapcsolódó cégek munkatársai mellett a külföldi hallgatók szülei, rokonai, barátai is Magyarországra fognak utazni meglátogatni őket, ahogy őt is többen meglátogatták kínai tanulmányai alatt.

A kínai tapasztalataira vonatkozó kérdésre válaszolva felidézte hogy 2005-ben gimnazista cserediákként utazott Kínába először. Egy kínai családnál lakva a helyi gimnáziumba járt, ahol négyezer diák tanult. Mivel a nap 24 órájában csak kínaiul beszélt mellette, fél év múltán már mindenki magabiztosan kommunikált a körülötte élőkkel. Teljesen idegen nyelvi környezetben maximálisan rá volt utalva, hogy megtanulja a nyelvet. Délutánonként az írásjeleket gyakorolva felismerte a rendszerben rejlő logikát, a hanglejtéssel és a tónusokkal azonban megszenvedett. Mesélt a kezdés nehézségeiről is, hiszen egy év további nyelvtanulás után csak 2008-ban kezdte meg tényleges egyetemi tanulmányait Sanghajban, a Fudan Egyetemen, kínai tanárai javaslatára turizmusmenedzsment alap- és mesterszakon, ahol alapos ismereteket szerezett a kínai kultúráról, történelemről, tradíciókról. 

Hatalmas élmény volt a Fudan Egyetem campusán tanulni, amely külön város a városban. A képzésről tudni kell, hogy a kínai oktatók egy része tagja az állami gazdaság tanácsadó testületeknek, tehát az ország felső vezetésének elitje is ott oktat az egyetemen. Vannak tanárok, akik saját céggel is rendelkeznek, és azt a tevékenységet űzik, amit oktatnak, így a gyakorlatban is otthon vannak. Az én konzulensem turizmusfejlesztéssel foglalkozott, neki is köszönhetően bejárhattam egész Kínát. 

Az egyetem után néhány évvel már főkonzulként tért vissza Sanghajba. Kínában az öregdiák-kapcsolat fontos és nagyon szoros. Példának okáért a Bank of China sanghaji kirendeltségének első számú elnöke is a Fudanon végzett, ahogy a legnagyobb kínai turisztikai vállalat, a Ctrip alapítója és elnöke is. Az ott töltött két év során számos közös gazdasági, kereskedelmi és kulturális programot hoztak tető alá, egyik legnagyobb sikerének egy jelentős kínai állami cég magyar marhahústimportját tartja. A modern és tetszetős csomagoláson még a gulyásleves receptje is szerepelt.

(Borítókép: Csang Csün, a Fudan Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja, Vang Csen kulturális attasé, Justin Lin Ji-fu, a Pekingi Egyetem professzora, a Világbank egykori vezető közgazdásza, Csu Jung-lej, a Kínai Kommunista Párt Sanghaj önkormányzati bizottságának főtitkárhelyettese és a KKP Sanghaj önkormányzati bizottság nyilvánosságért felelős osztályának igazgatóhelyettese, Patai Mihály, az MNB alelnöke, Tuan Csie-lung, Kína budapesti nagykövete, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Csen Cse-min, a Fudan Egyetem rektorhelyettese, Windisch László, az MNB alelnöke és Li Feng, a Shanghai Museum igazgatóhelyettese (b-j) a Magyarország és Kína közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 70. évfordulója alkalmából, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett rendezvényen a Budai Óvárosháza Bölcs Vár épületrészében 2019. június 18-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)