Október 11-én időközi országgyűlési választást tartanak Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os választókerületében, miután a térség fideszes képviselője, Koncz Ferenc július 10-én életét vesztette egy motorbalesetben. Koncz 2010-ben lett Szerencs város polgármestere, majd 2018-tól parlamenti képviselő, miután elődje, Mengyi Roland súlyos korrupciós botrányba keveredett, ezért a Fidesz úgy döntött, hogy új jelölttel fut neki a választásoknak. (Mengyit a Fővárosi Ítélőtábla 2019 szeptemberében végül négyéves börtönbüntetésre ítélte bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt, idén januárban be is vonult a börtönbe.)

Koncz Ferenc halálával megszűnt papíron a Fidesz parlamenti kétharmados többsége, ehhez ugyanis 133 képviselőre van szükség, nekik így most csak 132 van. A kormányoldal az elhunyt képviselő lányát, Koncz Zsófiát indítja az októberi választáson.

Az ő neve onnan lehet ismerős, hogy még 2015-ben a Fidelitas alelnökeként Böröcz László elnökkel közösen ők vezették elő a provokátorfigyelőnek nevezett ötletet: közzé akarták tenni azok nevét, akik szerintük szándékosan zavarják az állami rendezvényeket. Később Koncz Zsófia a washingtoni nagykövetségen dolgozott külpolitikai munkatársként.

Az ellenzék vele szemben Bíró Lászlót indítja, aki 2018-ban a Jobbik színeiben 31,64 százalékot szerzett Koncz ellen, aki végül 49,3 százalékkal húzta be a körzetet. Mögé minden ellenzéki párt beállt, azonban a Jobbik nem szerepelhet a jelölőszervezetek között hivatalosan, mert a Nemzeti Választási Bizottság azt állapította meg, hogy jogszabálysértően vették nyilvántartásba a pártot. 

Az NVB arra hivatkozva hozta meg a döntését, hogy hivatalosan nem Jakab Péter volt a párt elnöke, valamint Gyöngyösi Márton az elnökhelyettese, ezért senkit sem indíthatnak a választáson. A Jobbik ezt vitatta, ezért a Kúriához fordultak jogorvoslatért, azonban a testület helybenhagyta az NVB döntését.

Kísért a múlt

Bíró kampányát azonban nem csak az nehezíti, hogy nem indulhat el a Jobbik lógója alatt. Korábban több olyan vállalhatatlan kijelentést is tett, amelyek miatt magyarázkodni kényszerült. Budapestet például „judapestnek” nevezte egy olyan poszt alatt, ami arról szólt, hogy többen azért hagyták ott a Jobbikot a fővárosban, mert nem értettek egyet a párt irányvonalával. Egy másik kommentben pedig „tetűcsúzdásoknak” nevezte az izraeli turistákat.

Bár Bíró nem ismerte el, hogy az idézett kommenteket ő írta volna, de a Facebook-oldalán reagált az őt ért kritikákra, amelyekben általánosságban bocsánatot kért korábbi kijelentéseiért. 

 Nem csupán a kétharmad lebontása a tét

A választókörzet legnagyobb települése a körülbelül 15 ezres lakossággal rendelkező Tiszaújváros, amely a rendszerváltás óta baloldali „fellegvárnak” számít, azonban nem képvisel jelentős ellensúlyt a sok kistelepüléssel, falvakkal szemben, ahol viszont jellemzően a Fidesz erős. Az általunk megkérdezett politikai elemzők szerint ennek ellenére izgalmakkal teli választásnak nézünk elébe, és az ellenzéki politikusok szerint sincs szó lefutott meccsről. A tét nem „csak” a kétharmad szimbolikus lebontása ugyanis, de az eredmény a Jobbik politikai pozícióját, jövőjét is erősen befolyásolhatja.

A Jobbik a 2018-as országgyűlési választásokon még eddigi történetének legjobb választási eredményét érte el, azóta azonban zuhanórepülésbe kezdett a párt. A választások estéjén lemondott Vona Gábor, a párt addigi elnöke, a Jobbik mérséklődésével, irányváltásával szemben kritikus politikusok közül pedig többen is kiléptek a pártból.

A Jobbik több, a politikai térben jelentős súlyt képező elemével már nem rendelkezik:

• Jakab Péter pártelnök ugyan ismert az ellenzéki szavazók körében, de rajta kívül nem igazán van népszerű politikusa a Jobbiknak. 
• Az elmúlt években végbement politikai irányváltás miatt ma már nem jelent különösebb veszélyt sem a Fidesz szavazótáborára, a baloldali-liberális választók számára ugyan elfogadhatóvá vált, de a jobboldali arcéle erősen megkopott. 
• A pártot többször is megbírságolta az Állami Számvevőszék az országgyűlési választások óta, ezért meghatározó politikusai mellett jelentős forrásokat is veszített. 

A 2022-es kormányváltás sikeréhez egy dolgot tud hozzáadni a párt a dolgok mai állása szerint, a vidéki beágyazottságát. Míg az ellenzéken belüli két legdominánsabb szereplő, a Momentum és a Demokratikus Koalíció a kistelepüléseken, a vidéki Magyarországon nem rendelkezik értelmezhető aktivistabázissal és szavazótáborral, addig a Jobbikról azt tartják, hogy ők a vidék pártja.