A Klubrádió vezetője szerint a hatalom érdeke lenne, hogy a rádió tovább sugározhasson. Arató András azt is állítja, soha nem álltak be a baloldali kormányok mögé sem.
Törvényi kizáró okra hivatkozva nem újította meg a Médiatanács a Klubrádió Budapest 92,9 MHz frekvenciára szóló jogosultságát. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azzal indokolta a döntést, hogy egyebek mellett a rádió megszegte adatszolgáltatási kötelezettségét, vagy éppen megsértette a műsorkvótát a magyar zeneszámok lejátszásának mennyisége tekintetében.
A frekvencián hét éve sugárzó Klubrádió a médiatestület szerint több alkalommal megszegte a médiatörvény rendelkezéseit, ami miatt az NMHH jogkövetkezményeket alkalmazott.
Az ismételt jogsértéssel érintett határozatokat a Klubrádió tudomásul vette, bíróságon nem kezdeményezett jogorvoslatot, a bírságok összegét befizette
– közölte az NMHH, hozzátéve, hogy a médiaszolgáltatási jogosultságában kizáró ok, ha a szolgáltató ismételten megszegi a médiatörvény rendelkezéseit.
Arató András, a Klubrádió vezetője az Indexnek azt nyilatkozta, hogy a szóban forgó szabálytalanságok miatti 15 és 30 ezer forintos bírságokat természetesen befizette a rádió, ugyanis ilyen összegek miatt egy ilyen kaliberű műsorszóró nem ér rá pereskedni.
Befizettük és kész
− mondta Arató, hozzátéve, hogy a szabálysértések apróságokon múltak.
„Na, most elkaptuk, 8-12 ezer forint büntetést fizet″ - mutatja be Arató a médiatanács szóban forgó elmarasztalásait egy forgalmi szabálysértés példájával. „Nem ment nagyon gyorsan, de gyorsabban ment. Elfogadja, tudomásul veszi. Na, képzelje el, hogy 2016-ban elköveti a szabálysértést, amelynek bírságát befizeti. 2020-ban megjelennek magánál azzal, hogy maga 2016-ban 55-tel ment kétszer. És akkor már elveszik a járgányát, rögtön letartóztatják, és ki is végzik öt hónap múlva. Ha a Klubrádió számottevő szabálytalanságokat követ el, akkor számottevő bírságokat kap. Ilyen csekély bírságok esetében nem érünk arra rá, hogy pert indítsunk.″
A zene a Klubrádió egész műsorszórásának a 20 százalékát teszi ki. A lejátszott zene 50 százalékának magyarnak kell lennie, azon belül 30 százaléknak 5 évvel nem régebbinek. Ez utóbbin egyszer 1 százalékkal rontottunk – magyarázta Arató az Indexnek. Az is beleszámított, ha egy zeneszámból 1 percet belevágnak egy műsorszámba. „Mindenesetre ezeket a kretén szabályokat is betartottuk" – tette hozzá.
A Médiatanács legfrissebb döntése azonban nem újkeletű, a Klubrádióval már tíz éve is vitába keveredett a 92,9-es frekvencia használatával összefüggésben.
Az NMHH elődje, az Országos Rádió és Televízió Testület még 2009-ben döntött úgy, hogy megpályáztatja az utolsó szabad, közösségi – tehát ingyenes – rádiófrekvenciát, a 92,9-est. Arató szerint a Klubrádió rögtön meg is pályázta, mivel tudni vélték az első Orbány-kormányról szerzett tapasztalataik alapján, hogy nem baráti időszak közeleg.
Sejteni lehetett az előző ciklusból, hiszen a végén abban fejezte ki sajnálkozását a miniszterelnök, hogy nem léptek előbb a média einstandjával
– mondta Arató.
A rádiónak 2010 áprilisában – akkor, amikor már ismert volt a Fidesz-KDNP koalíció elsöprő választási győzelme – ítélte oda a közösségi frekvenciát az akkor még szocialista testület.
Az ORTT után létrejött Médiatanácsot haláláig vezető fideszes Szalai Annamária a 2010-es döntést botrányosnak minősítette. Szerinte „a legitimitással nem rendelkező" két szocialista és egy SZDSZ-es tag az ügyrendet is megsértve játszotta át az utolsó budapesti frekvenciát „a szocialistákhoz köthető" Klubrádiónak. Hozzátette akkor, hogy a szocialisták és a demokraták így akarták elhallgattatni a döntés értelmében frekvencia nélkül maradó Katolikus Rádiót.
Arató szerint a Klubrádió nem volt a kegyeltje a szoclib kormánynak sem, de valamelyest elismertjei voltak. Úgy fogalmazott, hogy nem akadályozták a munkájukat. Reflektált arra is, hogyan viszonyultak az akkor ellenzékben lévő Fideszhez. „Bennem az ambivalenciát főleg az okozta, hogy egy médiumnak kritikusnak kell lennie a hatalommal. Nos, ha a hatalommal szemben kritikus valaki, akkor segíti azt, aki hatalomra szeretne jutni. A Fidesz minősége az ellenzékben nem változott meg, tevékenységét a Haza nem lehet ellenzékben szlogennel indította meg. Ment folyamatosan a gyűlöletkeltés, egy nem szerencsés szoclib kormányzás pedig eljuttatta oda, hogy kétharmadnyi helyet tudott szerezni a parlamentben. Ettől függetlenül nem álltunk be a szoclib kormány mögé, hiába volt bennem rossz érzés az akkori ellenzékkel szemben.″
A KDNP szerint a 2010-es ORTT döntés jogsértő volt, mert olyan tag (a Fidesz által delegált Tirts Tamás) távollétében szavaztak, aki külföldön kórházban feküdt, éppen ezért kérte a döntés elnapolását. Timár János, az SZDSZ delegáltja szerint a pályázati felhívásban szerepelt, hogy 60 napon belül el kell bírálni a pályázatokat, a testület már így is késésben volt, ezért kellett döntést hozni a témában.
Arató az ORTT-s és az NMHH-s korszakot összehasonlítva felhívta az Index figyelmét, hogy előbbi testületben minden párt képviseltette magát, míg a Médiatanácsban kizárólag a Fidesz delegáltjai ülnek, még KDNP-s tag sincs. Ilyen körülményekben pedig Arató szerint
A TESTÜLET ÓHATALANUL A HATALOM KÍVÁNSÁGÁT HAJTJA VÉGRE.
A Szalai Annamária vezette új testület 2010 decemberében eredménytelennek nyilvánította az ORTT áprilisi döntését, amit azzal indokolt, hogy a testület a parlamenti választásokat követően határozatképtelenné vált, ezért a szerződés nem jöhetett létre a két fél között.
A döntést a Klubrádió bíróságon támadta meg, amellyel „válaszolt a hadüzenetre″ és kezdetét vette az NMHH-val vívott háború.
Szalai Annamáriára egy nagyon szangvinikus, erőteljes személyként emlékezik Arató. Meglátása szerint a Médiatanács egykori elnöke nem volt szakember, de odaadó híve volt a NER hatalmi törekvéseinek. Halálakor a miniszterelnök úgy emlékezett meg róla, hogy „egy ember elesett a harcmezőn″ – mondta. A Klubrádió többségi tulajdonosának elmondása alapján a 2011-től 2014-ig tartó médiaháborúnak lehetett némi személyes vonzata is. Úgy fogalmazott, hogy voltak azért emlékezetes pillanatok, például amikor a Médiatanács azzal az indokkal utasította el a 95,3-ra szóló pályázatot, hogy annak üres hátsó oldalait nem számozták be és írták alá.
A 92,9-ért vívott harc mellett a Klubrádió további működésének érdekében újrapályázta az addig használt 95,3-as frekvenciát is, de utóbbi használati jogát is elutasította a Médiatanács. Így párhuzamosan két bírósági eljárás indult, egy a jelenlegi 92,9-ért, egy másik a 95,3-ért.
A Fővárosi Törvényszék végül a Klubrádiónak ítélte a 92,9-et és létrehozta a rádió műsorszolgáltatási szerződését. A határozat 2013 végére vált jogerőssé. A Klubrádió 2014-ben át is állt a megnyert közösségi frekvenciára és lekapcsolódott a 95,3-ról. A történet azonban itt korántsem ért véget.
A rádiónál 2014-ben eljött egy nyugalmi időszak. Ugyanakkor lehetőség is nyílt arra, hogy elindítsák az azt megelőző két évben elmaradt vagyoni előny miatti kártérítési perüket a Médiatanáccsal szemben.
Három dolgot pereltek:
A rádió szerint mivel a Médiatanács megfosztotta az ingyenes 92,9-es frekvenciától, a 95,3-ast volt kénytelen használni, amiért díjat kellett fizetni. Mivel azonban utóbbi frekvencia is bírósági eljárás tárgya volt, két éven át 60 naponta meghosszabbított ideiglenes engedélyekkel működött, amelyekkel nem könnyű hirdetőt találni.
Volt amikor az 59. napon jött meg az engedély
– emlékezett Arató.
Az elmaradt bevételekért 1,2 milliárd kártérítést követel a Klubrádió. A jó hírnév megsértése és a jogellenesen szedett frekvenciadíj miatt meg is ítélte a kártérítést (2 millió forintot és mintegy 120 millió forintot), az elmaradt vagyoni előny miatti igényt azonban idén januárban első fokon elutasította a Fővárosi Törvényszék.
2014 óta a Médiatanács hat (Arató szerint hat-nyolc) szabálysértés miatt szabott ki büntetést a rádióra, ami alapján meghozta döntését arról, hogy nem hosszabbítja meg a 92,9-es frekvenciahasználati jogát a Klubrádiónak. Az engedély februárban lejár, az NMHH közlése szerint azonban a frekvencia pályázható lesz, a tenderen pedig a Klubrádió is részt vehet.
Arató borúlátó annak tekintetében, hogy a Médiatanács odaítéli a rádiónak a frekvenciát, az utóbbi évek „háborús tapasztalataiból″ ugyanis nem lehet erre következtetni. Mint mondta, az NMHH döntését meg is támadják a bíróságon, mert szerinte van még esély a jogorvoslatra.
„Az a napnál is világosabb, hogy egy törvény is lehet törvénytelen, hiába formálisan jogszabály" – véli Arató. Szerinte az, hogy csupa obskúrus megfogalmazás van a jelenlegi médiatörvényben, hogy mit tekint súlyos szabálysértésnek, mit nem, oda vezet, hogy a törvény végrehajtójának kénye-kedve dönti el, mit tesz vele. Egy csomó olyat belevitt a jogszabályba, hogy „a Médiatanács adhat, nyújthat, engedélyezhet. Amikor pedig -hat/-hét van egy törvényben, akkor arról van szó, hogy a hatalom dönt. Ha akarom adom, ha nem akarom, nem adom″ – hangsúlyozta a többségi tulajdonos.
A hatalomnak pedig érdeke lenne az, hogy tovább szóljon a rádió, hiszen – Arató szerint – a két-háromszázezer ember által hallgatott Klubrádió léte nem befolyásolja azt, hogy nyeri a 2022-es országgyűlési választásokat, ráadásul a sajtószabadság miatti külső nyomások enyhítésére a kritikus médiát fel lehetne mutatni, hogy tessék, „van itt médiaszabadság. A hatalom szempontjából kicsinyes és korlátolt a Médiatanács döntése" – mondja Arató.
A Klubrádió jelenleg is ad műsorokat az interneten, több sávban is messze a leghallgatottabb rádió az országban – szögezte le Arató. Igyekeznek erre az eshetőségre a hallgatóikat is felkészíteni, mivel
ESZÜKBE NEM JUTOTT, HOGY AZ ANALÓG FREKVENCIA „ELRABLÁSA″ ESETÉN ABBAHAGYJáK A RÁDIÓZÁST.
(Borítókép: Trenka Attila / Index)