Izsákon környezeti hatástanulmány nélkül bővítenének kétszeresére egy korábban a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó, a Kolon-tó közelében, természetvédelmi terület mellett épült szemétlerakót – írta meg az Átlátszó. A nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhelyként számon tartott területtől csupán pár száz méterre kívánják most bővíteni a szemétlerakót, ami 2003 óra működik a településen.
A közel háromezer hektáros tó a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján a térség legnagyobb édesvízi mocsaraként szerepel, ami a Homokhátságba benyomuló holocén Duna-ágból alakult ki. Állatvilága változatos, megtalálható itt például az a védett, ritka réti csík is, ami a nagy folyószabályozások és lecsapolások előtt jellemző élőlénye volt a magyar vidéknek. Ez a halfaj olyannyira jellemzője volt a hazai vizeknek, hogy a csíkászatot a halászat egyik külön ágazataként tartották számon. Mára többnyire eltűnt a hazai vizeinkből. Emellett olyan védett állatok is megtalálhatóak még az élőhelyen, mint a pettyes és tarajos gőte, mocsári teknős, vagy a madarak közül olyan fokozottan védett fajok, mint a hamvas rétihéja, vagy a kanalasgém, aminek természetvédelmi értéke egyedenként ötszázezer forint.
A szemétlerakó-bővítés ellen petíció indult, amelyet eddig több mint ezren írtak alá, attól tartva, hogy naponta akár 30 teherautónyi szemetet szállítanak majd oda.
Aggódunk, hogy a bővítés és a meglevő telep működése helyrehozhatatlan károkat okoz, veszélyezteti az izsákiak egészségét és a Kolon-tó védett értékeit.
Az egészséghez való alapjogunk van veszélyben.
A petíció emlékeztet, hogy 1999-ben a szeméttelep létesítéséről tartott helyi népszavazáson a résztvevők 93%-a utasította el a felvetést, hogy hulladéklerakó létesüljön Izsákon. Az akkori városvezetés a szavazástól való távolmaradásra szólította fel az izsákiakat és bár így is voltak, akik kifejezték nemtetszésüket, véleményük korántsem tántorította el az akkori városvezetést a megvalósítástól.
A petíció megfogalmazói szerint
2003 óta működik a szeméttelep, mára felépült két óriási szeméthegy, lassan betelik az eredeti 266 ezer köbméter kapacitás, nem lesz hová tenni az újabb szállítmányokat.
A tiltakozók nehezményezik, hogy az izsáki lakosság megkérdezése és érdemi tájékoztatása nélkül, 2020 májusában szinte titokban adtak be bővítési kérelmet a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához. A hatóság szerint
nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért a tevékenység megkezdéséhez nem kell környezeti hatásvizsgálatot végezni.
Az üzemeltető több mint duplájára tervezi bővíteni a hulladéklerakó kapacitását, hogy Izsák 67 település hulladékát fogadja be, az eredetileg 19 környékbeli település helyett. A helyi képviselő-testület 2019. január 23-án rendkívüli ülést tartott, ahol Mondok József polgármester azt mondta:
Nekünk nincs már beleszólásunk a hulladéklerakó sorsába. Az NHKV Zrt. és a Duna-Tisza közi Hulladékkkezelő Nonprofit Kft. átvette az irányítást.
Góhér Zoltán képviselő szerint a túlságosan magas szemétdomb kilógna az alföldi tájképből. Az előterjesztés egyébként azzal kecsegteti az izsáki lakosokat, hogy ingyen helyezhetnek majd el törmeléket a lerakón.
Varga István – aki szeptember 20-án tartott időközi választáson polgármesterjelöltként alulmaradt a fideszes Mondok Józseffel szemben – az Átlászónak azt mondta, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park védett területe mindössze 650 méterre van a szeméttelep bejáratától, a telephelyen belül pedig két kisebb területen nyílt homokpusztagyepek találhatóak, amelyek Natura 2000-es védettséget élveznek.