A jog uralma elsődleges Európában, de ha ez politikai nyilatkozatok szintjén kerül bevetésre, akkor könnyen a zsarolók uralmává válhat

– fogalmazott Varga Judit igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió hétfő reggeli műsorában azzal összefüggésben, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még a megválasztása előtt ígéretet tett arra, hogy évente jelentést készítenek a tagállamok jogállami helyzetéről. A miniszter hozzátette: a jogállamiságnak nincs egzakt fogalma, az alkotmányos történelmi fejlődés eredményeit jelenti.

A jogállamiság témája csak az egymást kölcsönösen tisztelő tagállamok párbeszéde keretében képzelhető el, de nincs zsinórmértéke, amely alapján egy tagállamot jónak vagy rossznak lehetne minősíteni. Azzal Magyarország is maximálisan egyetért, hogy a jogállamiság elsődleges, de ha ezt a jogállamiságot különböző politikai célokra zsarolóeszközként próbálják használni, akkor lesz a jog uralmának vége. Ha nincs meghatározva, mi az a norma, amelynek meg kell felelni, amihez akár pénzügyi szankciók is párosulhatnak, az maga a jog uralmának a vége

– mondta Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter azt is érdekes kérdésnek nevezte, hogy milyen politikai következményei lehetnek, ha a jogállamisági jelentés nem élvezi minden tagállam támogatását. Emlékeztetett: a tagországok a csatlakozásukkor nem hatalmazták fel ilyen hatáskörrel az Európai Bizottságot, ezért politikai szempontból elképzelhetetlennek nevezte, hogy a jelentésnek következményei legyenek. A miniszter magát a jogállamisági jelentésben szereplő témaválasztást is önkényesnek nevezte, azt nem vitatták meg, és kifogásolta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete nem kapott helyet benne.