A kibertér – azaz az online adatforgalom és kommunikáció tere – mind szerteágazóbban van jelen a mindennapokban, emiatt a kiberbiztonság is egyre inkább előtérbe kerül. Az utóbbi időben többször is foglalkoztunk a témával, legutóbb tegnap adtunk hírt arról, hogy a Nemzeti Kibervédelmi Intézet felvilágosító online rádióműsort indít az internetes támadások ellen. A győri Széchenyi István Egyetem egész napos konferenciát szentelt a kérdésnek. Többen is megkeresték szerkesztőségünket, felhívva figyelmünket a veszélyekre.

Farkas Ádám százados, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság tudományos tevékenységért felelős elnökségi tagja példaként említette azokat a terrorcselekményeket, amelyeket az Iszlám Állam játékszoftverek csetfelületeit használva szervezett meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hétköznapi élet is tele van veszélyekkel:

A kapitalizmus jelentette kontrollált versengés nem pusztán gazdasági versengést jelent, hanem folyamatos hírszerzést, ipari kémkedést, befolyásolást, felforgatást, a piacot formáló jelenségek manipulálását, szükség esetén pedig fegyveres erővel való fenyegetést vagy annak alkalmazását.

 

Kassai Károly ezredes, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Kibervédelmi Központjának vezetője elmondta: a politikai-katonai szervezet a föld, a levegő, a tenger és a világűr mellett ma már a kiberteret is műveleti területnek tekinti:

A rendszerek védelmének naprakészen tartása – beleértve a sérülékenységvizsgálatot – a minimumkövetelmény, erősíteni kell a kibervédelmi tudatosságot, a kibervédelmi fenyegetési adatok gyűjtését, elemzését folyamatosan kell végezni, a detektálás, elemzés és reagálás feladatait pedig minden lehetséges módon gyakoroltatni szükséges.

Keleti Arthur, a T-Systems Magyarország IT-biztonsági stratégia vezetője szerint sok jövőbeli problémánk alapját a minket körülvevő okoseszközök jelentik, és el kell döntenünk, mennyi magánszférát vagyunk hajlandók feladni némi kényelemért cserébe. Azt is elmondta:

Százmillió dolláros zsarolóvírus-követelést már biztosan kifizettek cégek, állami szervezetek, városok, és megtörtént az első, mesterséges intelligenciával előállított hanggal elkövetett csalás is.

Diane Murphy, a Marymount Egyetem tanszékvezető professzora videóüzenetben arra figyelmeztetett, hogy két éven belül 1,8 millió szakember hiányzik majd a kiberbiztonsági területen, ahol pedig nagy szükség lenne rájuk:

Aggódnunk kell a szolgáltatások elleni támadások, a zsarolóvírusok, a szellemi tulajdon ellopása és a dezinformációs kampányok miatt.

Míg az Egyesült Államok 2009-es nemzetbiztonsági jelentésében csupán néhány mondat szerepelt a kiberfenyegetettségről, addig a legutóbbiban már az első helyen állt a kihívások között. Kelemen Roland, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar tanárának számításai szerint  egy év múlva már 6000 milliárd dollár kiadást okozhat világszerte a kiberbűnözők tevékenysége.