A kétezres évek közepe óta nem volt Magyarországnak családügyi minisztere, ahogy a sokak által számon kért női politikai vezetők hiányára is válasz Novák Katalin friss miniszteri kinevezése. Ennek apropóján rajzoltuk meg Novák Katalin pályaképét, amely egyértelmű felemelkedéstörténetnek és példaértékű női karriernek tűnik, ugyan támadható lépésekkel, viszont nagyobb botrányok nélkül.
Az őszi parlamenti ülésszak kezdetén, hétfőn tette le miniszteri esküjét Novák Katalin, aki októbertől hivatalosan családügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter lesz. Ezzel pedig a tervek szerint nem csupán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkárának rangja, de a családügy hazai ázsiója is emelkedik. A miniszterelnök szeptember 12-én úgy fogalmazott:
a kormány szeretné minden eddiginél jobban megóvni a magyar családok életszínvonalát.
Novák Katalin kinevezése apropóján az M1 egyik riportműsorában leszögezte, hogy új titulusa nem a bürokráciáról, annál inkább a kihívásokról szól: „Nem egyszerű a feladat, amit kaptam miniszterelnök úrtól.” Főleg azok után, hogy elmondása szerint a koronavírus különösen próbára teszi a családokat, a szinte naponta változó helyzetben segítséget kell nekik nyújtani.
Novák Katalin miniszteri kinevezése politikatörténeti szempontból azért is figyelemre méltó, mert utoljára 2004 és 2006 között Göncz Kinga töltött be családügyi miniszteri posztot Magyarországon, ám ő nem csupán erre a „portfólióra” koncentrált, miniszterként az ifjúságügyért, a szociális és esélyegyenlőségi ügyekért is felelt.
A negyedik Orbán-kormány történetében pedig Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyonkezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és Varga Judit igazságügyi miniszter mellett ő a harmadik, aki nőként ilyen első vonalbeli felelős pozíciót kap. Ahogy ezen a ponton kell megemlíteni Németh Lászlóné, a második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének nevét is. Mindezt azok után, hogy a hagyományosan mindig is férfiközpontú Orbán-kormányt 2010 óta számtalan bírálat érte, hogy
miért nem ad kibontakozási lehetőséget a politikusnőknek.
Orbán Viktor jó ideje ismert fő kifogása a női politikusokkal szemben, pláne, ha vezetői pozícióról van szó, hogy szerinte a nők kevésbé bírják a műfajjal járó durva karaktergyilkosságokat.
A magyar közélet brutalitása nem nekik való.
Egy 2015-ös tavaszi, zárt körű beszélgetés során a miniszterelnöktől elhangzott, hogy azért nem kapott szerepet egyetlen nő sem a harmadik Orbán-kormányban, mert
szegény Lamperth Mónika is mit kapott.
Ugyanakkor a miniszterelnök – önellentmondásba keveredve – hozzátette, vannak tehetséges hölgyek, akik talán meg tudnák oldani a feladatot, ám egyáltalán nem csodálkozik, hogy nem vállalkoznak arra. A mából visszatekintve érdekes összefüggés, hogy a 43 éves Novák Katalin kinevezését Orbán már öt éve belengette, nevet ugyan még nem említve, hogy a fideszes női politikusok közül kit tudna miniszterként elképzelni:
Van egy másik lány, illetve egy másik hölgy, mert van három vagy négy gyereke is, aki szintén ott dolgozik, családpolitikával foglalkozik, beszél három nyelvet, nagyon jó képességei vannak, és jól viszi a családpolitikát. Szerintem ott is van erő meg kurázsi.
Volt, aki e körülírást szexistának találta, miközben lehetett oka a távolságtartó fogalmazásnak. Orbán Viktor nem személyes ismeretség vagy szoros privát viszony, hanem pusztán az életrajza alapján, illetve Balog Zoltán ajánlására jelölte ki 2014 májusában Novák Katalint a családügyi államtitkári posztra. Az előrelépés abból a szempontból organikus volt, hogy Novák előtte két éven át az Emmit akkoriban irányító Balog Zoltán kabinetfőnökeként dolgozott.
Mielőtt 2012-ben Balog Zoltán közvetlen munkatársa lett, a három (angol, német, francia) – azóta négy (spanyol) – nyelven beszélő, jogász és közgazdász végzettségű Novák Katalin főként külügyi vonalon építette a karrierjét: bejárta az akkor még csak Külügyminisztérium különböző főosztályait, majd 2010-től
miniszteri tanácsadó lett
a Külügyminisztérium miniszteri kabinetjében.
A szegedi értelmiségi, jogász-orvos családból származó református Novák három gyermeke is ebben a „külügyes” időszakban született: Ádám 2004-ben, Tamás 2006-ban, Kata pedig 2008-ban. Volt emmis – akárcsak egykori külügyes – kollégái kizárólag elismerősen nyilatkoztak róla: dicsérték Novák intellektusát, felkészültségét, munkabírását, remek diplomáciai érzékét és nem utolsósorban kedves személyiségét.
Novák Katalinnal mint államtitkárral igencsak elégedett lehetett a főnöke, miután az utóbbi években
a kormány gyakran őt tette ki a „kirakatba”,
többek között azzal, hogy következetesen őrá bízták a különböző családokat támogató intézkedések bejelentését és további kommunikációját. Például a tavaly februári miniszterelnöki évértékelő után is Novák Katalin volt az, aki kiállt és ismertette a kormány családvédelmi akciótervének részleteit, köztük a nagyszülői gyed, a CSOK-bővítés, a nagycsaládosok autóvásárlása, a négygyermekes édesanyák élethosszig tartó adókedvezményének szabályait.
A példákat még hosszan lehetne sorolni a babaváró hiteltől a nyugdíjasoknak járó Erzsébet-utalványokig – az említett családtámogatási intézkedésért, illetve azok népszerűsítéséért mind-mind a Novák Katalin vezette államtitkárság felelt.
Fogalmazhatunk úgy is, hogy államtitkársága hat éve alatt,
Novák Katalin lett a családbarát Fidesz arca
vagy épp a Fideszt családbaráttá tévő egyes számú „arc”. Olyannyira, hogy 2018-ban a Fidesz-KDNP országos választási listáján az Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László sorban Novák Katalin neve a negyedikként szerepelt. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy Novák pozícióját e téren valamelyest gyengíti, hogy a Fidesz-KDNP-lista negyedik helyét tekinthetjük női kvótának is, miután 2014-ben a pozíciót még Mátrai Mária foglalta el, 2010-ben ugyanitt Pelczné Gál Ildikó szerepelt. Akárcsak elődei, a 2018. április 8-án megszerzett újabb kétharmadnál Novák Katalin is a győzelmi dobogón foglalt helyet a miniszterelnök mellett.
Ám Novák Katalin már 2016-ban megkapta első komolyabb kommunikációs megbízatását, a maga témáival ő is kivette a részét a 2016-os bevándorlásról szóló „migránsozós” kvótanépszavazás előtti propagandából. Tény, hogy a fideszes politikusok és kormányközeli figurák mezőnyében nem ő állította fel az egy levegővel legtöbbször kimondott „Soros″ fedett pályás világrekordját, ő inkább a család szóval végezte ugyanezt a műveletet, nem győzve kiemelni a magyar családok szentségét.
Egy idén júliusban készült kormányközeli interjúban a Mandinernek azt mondta, hogy ő Soros Györggyel csak annyit foglalkozik, amennyit muszáj, és ez is épp elég energiáját elviszi.
A brüsszelezésből már annál inkább kivette a részét,
Brüsszelt ő is meg akarta állítani, amikor azzal érvelt, hogy a tömeges bevándorlás nem fogja megoldani a magyar demográfiai problémákat.
Amióta az illegális bevándorlás megkezdődött, ugrásszerűen emelkedik a nők elleni zaklatások száma Európában. Ez nem egy országra igaz. (...) Egyre több olyan esetről szerzünk tudomást, amikor nőket ér valamilyen zaklatás, és aztán az elkövetőkről kiderül, hogy migrációs háttérrel rendelkeznek
– hangzott el 2016-ban Novák Katalin egyik jellegzetes „nem tehetjük ki veszélynek a magyar nőket és gyerekeket” típusú nyilatkozata.
A hangzatos, sokszor és sokféleképpen megkérdőjelezett igazságtartalmú mondatok mellett az viszont egészen biztos, hogy Novák Katalin államtitkársága régóta tesz lépéseket itthon, hogy megvédje a családon belüli erőszak és az emberkereskedelem hazai áldozatait.
Nekik a nap 24 órájában magasan képzett szakemberekkel nyújt ingyenes szolgáltatást a 06-80-20-55-20-as telefonszámon az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT). A tanácsadáson és a lelki támaszon túl krízishelyzetben megszervezik az áldozatok kimenekítését védett házakba, titkos anyaotthonokba, ahol szociális munkások, pszichológusok, jogászok segítenek nekik.
Az OKIT évente 8–10 ezer segélyhívást is kap, és a legkiszolgáltatottabb, legszegényebb, kistelepüléseken élő, alulképzett rétegeket képviseli; Novák Katalin gyakran megkapja, hogy szelektív családpolitikája róluk következetesen megfeledkezik. Ezzel kapcsolatban egy most júliusi Magyar Nemzet-interjúban Novák Katalin kijelentette, hogy
az otthonteremtési támogatások bizonyos értékválasztást tükröznek.
A legfontosabb pedig a munkaalapú közösség megerősítése, nem pedig az, hogy az emberek segélyért álljanak sorba. Hozzátette, céljuk egyértelműen az, hogy a gyermeket vállalók anyagi értelemben is jobban járjanak a gyermektelenséget választó magyar állampolgároknál.
A szegénységben, mélyszegénységben élők elhanyagolására védekezésképp Novák Katalin saját sikerszámaikra szokott hivatkozni, például arra, hogy közel kétszázezer család kapott összesen kilencszázmilliárd forintnyi támogatást az elmúlt egy évben a családvédelmi akciótervnek köszönhetően. A babaváró támogatást pedig már majdnem százezer házaspár igényelte, és már több mint harmincezer baba született úgy, hogy a szülők éltek a babaváró támogatás adta lehetőségekkel.
A szélsőségek különösebben a családpolitika és a mögötte álló ideológia terén sem jellemzik Novák Katalint, amennyiben e téren szélsőségnek a radikális homofób és a gyermekteleneket ostorozó Budaházy Edda-féle, nemzethalált vizionáló Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalmat tekintjük. A közeljövőben valószínűleg Novák Katalin sem fogja a szivárványos zászlót felöltve a meleg párok gyermekvállalását és örökbefogadási lehetőségét újabb családvédelmi akciótervbe foglalni, a lombikprogramot azonban erkölcsi és anyagi értelemben támogatja.
A kérdésben még Veres András győri megyéspüspökkel is konfrontálódott, aki a hagyományos keresztény életvédő gondolkodásnak megfelelően elmondta, hogy a lombikprogram „természetellenes”, a közben megtermékenyített, ám be nem ültetett petesejtek életnek számítanak, következésképp ezeket félretenni vagy kidobni bűn, életellenes cselekedet. Ezzel szemben Novák Katalin úgy fogalmazott, hogy a lombikprogram többletfinanszírozása és a hozzá kapcsolódó gyógyszerek után járó 100 százalékos új állami támogatás 150 ezer meddő magyar párnak ad lehetőséget a gyermekvállalásra. Nem lehet őket elítélni ezért.
Az biztos – hogy az októberi miniszteri fizetéstől függetlenül – Nováknak eddig sem voltak kenyérgondjai. Vagyonnyilatkozata szerint férjével együtt nyolc ingatlanban tulajdonos, többek között Budapesten, Szegeden és Balatonlellén. A mfor összesítése alapján, Nováknak 20 millió forint megtakarítása van, és csak lakáskiadásból több mint 2 millió forint bevétele volt tavaly.
Az ingatlanok többségét a szüleimtől kaptam, ez az örökségem
– ezt már a HVG-nek adott 2014-es portréinterjújában mondta el a lakásarzenálról Novák. Miután 2018-tól országgyűlési képviselő (2017 novemberétől a Fidesz alelnöke), az eddigi miniszteri fizetések alapján októbertől
nagy eséllyel bruttó 3 millió forintot vihet majd haza.
Ha a vagyonnyilatkozatban szereplő tételekre van is magyarázata, azt már kevésbé tudta kimagyarázni, hogy februárban miért találkozott, és osztott meg Facebook-oldalán Silvio Berlusconival közös mosolygós, meghitten kézfogós képet. Novák Katalin meg is kapta a magáét a fotóért, hogy büszkén helyezi magát egy platformra a hedonista életmódjáról és a keresztény családi értékekről igencsak alternatív nézeteket valló olasz exminiszterelnökkel. Nyilvánosan meg is sértődött, amikor a találkozó apropóján Jávor Benedek
egyet.
A családügyi államtitkár Facebook-oldalán egyébként szinte hibátlanul hozza a karriert is építő anya képét, aki nem csupán a családot és a munkát képes egy platformra hozni, de még önmagára és a férjére, Veres István Attilára is van ideje (aki 2013 óta a Magyar Nemzeti Bank pénz- és devizapiaci igazgatója). Novák egyszerre mutatja a nagyon emberi politikus imázsát, aki ha az edzés miatt elkésik a munkából reggel, mint sok más nő- és anyatársa, a kocsiban sminkel, és újabban saját kezűleg süti már a kenyeret is.
Ahogy a futóedzések dokumentálása is elmaradhatatlan a maratont is lefutó friss miniszter életében. A koronavírus-válság alatt különösen eminens kormánypárti politikus, családanya imázsát láthattuk a közösségi oldalán: sportolás a szabadban a családdal, nyaralás szigorúan belföldön, és istentiszteletre is kizárólag csak maszkban ment a gyerekekkel.
Két mosolygós posztolás között persze zajlik a munka is, nagy lendülettel: Novák Katalin saját elmondása alapján nem kevésbé ambiciózus akcióra készül most, mint a második családvédelmi akciótervre, amelyhez fogható még nem volt Magyarország történetében. Azt szeretnék elősegíteni, hogy
mindenki saját tulajdonban, jó körülmények között alapíthasson családot.
A program konkrét elemei már elkészültek, jelenleg a kormány döntésére várnak.
Borítókép: Áder János köztársasági elnök (j), Orbán Viktor miniszterelnök és a családokért felelős tárca nélküli miniszterré kinevezett Novák Katalin a Sándor-palota Tükörtermében 2020. szeptember 21-én. MTI/Bruzák Noémi