Zászlót bontott az Egyensúly Intézet, Magyarország új agytrösztje. Az intézet szellemileg és gazdaságilag is függetlenként határozza meg magát, kutatásaikkal azonban a döntéshozókat igyekeznek befolyásolni. Mindenkit, aki képes jobbá tenni ezt az országot.
A Magyarország 2030 című könyvével a múlt héten a nyilvánosság számára is bemutatkozó jövőorientált szellemi műhelyt 2018-ban alapította Boros Tamás, a Policy Solutions korábbi igazgatója Kozák Ákossal, a GfK Hungária Piackutató Intézet egykori vezetőjével és Závecz Tiborral, a ZRI Závecz Research tulajdonosával. Hozzájuk csatlakozott Filippov Gábor politológus-történész is, ő az Egyensúly kutatási igazgatója.
Az Egyensúly Intézet alapításának ötlete olyan beszélgetésekből született, amelyek arról szóltak, hogy miért nincs hazánkban (az európai országokhoz képest egyedülálló módon) olyan típusú, angolszász értelemben vett agytröszt, amelyik a jövővel foglakozik, amely javaslatokat tesz, szakpolitikai anyagokat dolgoz ki a döntéshozók számára. Az alapítók ugyanis úgy vélik, amíg sok olyan elismert elemzőintézet van Magyarországon, amelyik a társadalomban zajló jelenlegi folyamatokat vizsgálja, addig lényegében a jövővel senki nem foglalkozik professzionálisan.
A think-tank azonban a jövőorientált szemléletet elsősorban a politikából hiányolja, az elmúlt évek kampányai és választásai szerintük ugyanis úgy zajlottak le, hogy egyik szereplő sem beszélt arról, hosszú távon milyen országot szeretne.
Nem volt ez mindig így, a 90-es évek végén, 2000-es évek elején hasonló funkciót töltött be a korai Századvég is, illetve a nagyon rövid ideig funkcionáló Demos Magyarország Alapítvány is az első Gyurcsány-kormány alatt. Az előbbi ma már a kormányhoz kötődik, utóbbi pedig régóta megszűnt.
Külföldön többféle finanszírozási modellben működnek a hasonló agytrösztök: vannak, amelyeket az állam vagy pártok pénzelnek, mások szakmai pályázatokon indulnak és léteznek olyanok is, amelyek a piacról, cégek, magánszemélyek támogatásából tartják fent magukat. Az Egyensúly Intézet az utóbbihoz tartozik, 90 százalékban magánadományokból működik.
Olyan vállalkozók, üzletemberek adtak számukra pénzt, akik gyakran azt sem tudják, hogy melyik pártot éppen ki vezeti, de szeretnének egy jobb országban élni, és nem látják elég sikeresnek a hazájukat.
Az üzleti szféra szereplőin túl az összes parlamenti párt alapítványát is megkeresték, nagyjából a felük már támogatta is őket, de szeretnék elérni, hogy az év végére minden politikai szervezet a donoruk legyen. Attól azonban nem tartanak, hogy bármelyik támogatójuk beleszól majd a munkájukba, szigorú etikai kódexben fektették le velük, hogy a támogatásért cserébe nem jár befolyás.
Nagyon nehéz lesz minket valamilyen kormánypárti vagy ellenzéki narratívába elhelyezni
– ígérik az intézet munkatársai.
Egyrészt olyan témákkal is foglalkoznak majd, mint hogy mennyire fontos lenne egy pozitív nemzeti öntudat, másrészt arra is fel szeretnék hívni a figyelmet, milyen iszonyatosan gyorsan le fog maradni az ország a régiós társakhoz képest, ha nem fektetünk többet a humán erőforrásba és az oktatásba.
A meglévő narratívákba való elhelyezést megnehezítik azzal a könyvvel is, amelyet az Egyensúly munkatársai írtak és a napokban jelent meg Magyarország 2030 címmel. Kutatásaikra támaszkodva elismerik benne például, hogy más országokhoz képest egész jól állunk a foglalkoztatottságban, és hogy az egyenlőtlenségek sem jelentősebbek a magyar társadalomban.
Céljuk a panaszáradat helyett az, hogy megmutassák, hogy áll az ország, és min kellene változtatni. a legégetőbb problémákra pedig igyekeznek pragmatikus szakpolitikai válaszokat adni.
Vagyis a könyvben is vázolt víziótól a szakpolitikai javaslatokon keresztül akár a konkrét törvényjavaslatok megfogalmazásáig eljutni.
Az Egyensúly Intézetnek azonban nem dolga megdönteni vagy hatalomban tartani bárkit, kampányokban sem kíván részt venni, így a napi politikai elemzésekből is kimarad. Az elemzéseiket, fő üzeneteiket szeretnék minden politikai oldal döntéshozói számára eljuttatni. Ugyanakkor konferenciáikon igyekeznek a gazdasági élet meghatározó szereplőit is megszólítani, ők ugyanis – vélik – sokszor nagyobb hatással vannak az ország életére, mint egy-egy politikus.
Az Index kérdésére elmondták, terveik között szerepel az is, hogy a jövőben pártoknak vagy önkormányzatoknak is dolgozzanak megrendelésekre, azonban ezeket szervezetileg elkülönített csapattal szeretnék megvalósítani, a megrendelések pedig nem lehetnek hatással a nyilvános anyagaikra.
(Borítókép: Isza Ferenc / Index)