A határozat megnevezi a megszűnés lebonyolítóját is, a szükséges intézkedésekről a külgazdasági és külügyminiszter gondoskodik.

A szeptember 22-i ülésnapon napirendi pont volt a REC megszűnése. Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) polgári hírszerzésért felelős államtitkára kérte, hogy a parlament a törvény elfogadásával felhatalmazást adjon a 2014-ben kihirdetett, a kormány és a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ közötti székhelymegállapodás megszüntetésére. 
A központ 2018 végére fizetésképtelenné vált, ám a szervezet konszenzusos megszüntetése a részes felek tartózkodása miatt nem valósult meg, Magyarország most egyoldalúan kíván kilépni a szervezetből, amelynek egyik feltétele a székhelymegállapodás felmondása – fejtette ki az államtitkár.

Az ellenzék a döntésről

Ellenzéki képviselők felszólalásaikban tiltakoztak a javaslat ellen, az LMP határozottan kijelentette, hogy nem támogatja az előterjesztést, a többi felszólaló is nehezményezte a megállapodás egyoldalú felmondását. 

Nunkovics Tibor (Jobbik) meglepőnek nevezte a javaslatot, mert szerinte egy olyan intézményről van szó, amely az elmúlt években rengeteget tett le az asztalra, viszont 2018-tól valóban nem látja el a funkcióját. De nem a megszüntetés lenne a feladat, hanem az, hogy rendezzék az intézmény sorsát, mentsék meg – mondta.

Arató Gergely (DK) szintén úgy nyilatkozott, rengeteg még a nyitott kérdés. Fontos intézményről van szó – mondta –, amelynek működése nagy presztízzsel járt Magyarországnak. Nyugtalanítónak nevezte, hogy egyoldalú lépéssel mondja fel Magyarország a megállapodást.

Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: frakciója nem támogatja az előterjesztést, mert gyakorlatilag arról van szó, hogy ellehetetlenül, megszűnik ennek a fontos intézménynek a működése.