Az adatvédelmi hivatal a lázmérést a mai helyzetben már arányos eljárásnak tartja, azonban a lázadatok különösen érzékeny személyi adatoknak számítanak, így csak kifejezett hozzájárulás esetén rögzíthetők.
Október 1-től kötelezővé teszik a lázmérést az iskolákban, beléptetéskor a diákok és tanárok testhőmérsékletét is ellenőrzik, ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be nemrég. Ennek ellenére már számtalan iskolából hallani, hogy korábban bevezették a gyakorlatot, hogy így igyekezzenek kiszűrni a potenciális koronavírus-fertőzötteket.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) még tavasszal, a járvány első hulláma alatt adott ki állásfoglalást a kötelező lázmérésekkel kapcsolatban, amelyben az akkori járványhelyzetre tekintettel nem tartották arányosnak, hogy a munkáltatók általános, mindenkire kiterjedő módon kötelezzék arra a munkavállalóikat, hogy vessék alá magukat különböző diagnosztikai szűrővizsgálatoknak, így többek között a lázmérésnek.
Megkerestük Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét, hogy változott-e azóta a hatóság véleménye az ügyben, és hogy mit gondol az iskolai lázmérésekről.
Péterfalvi elmondta, ilyen esetekben mindig az arányosság kérdése a meghatározó, a mindenkire kiterjedő lázmérést akkor ugyan valóban indoktalannak tartották, ezt azonban a mai járványhelyzetben már nem lehet elmondani, a vírus terjedése most indokolttá teszi.
A NAIH elnöke ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a lázméréssel nem járhat együtt az adatok rögzítése, ez ugyanis szenzitív adatnak minősül.
A lázmérés célja csupán az lehet, hogy megakadályozza a belépést azon személyek számára, akikkel szemben felmerülhet a fertőzöttség gyanúja. A testhőmérséklet mérése során keletkezett adatok rögzítésére ugyanakkor nincs se szükség, se lehetőség. Ha valaki lázas, az forduljon orvoshoz és végeztessen tesztet magán.
(Borítókép: Védőmaszkot viselő diák hőmérsékletét mérik az írásbeli érettségi vizsga előtt egy fővárosi gimnázium udvarán 2020. május 6-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)