A Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium MTI-nek adott közleményében az áll, Magyarország részletes elemzéseket juttatott el az Európai Bizottsághoz, hogy segítse annak munkáját a 2020-as jogállamisági jelentésének előkészítése során, de azt szerintük nem vették figyelembe.
A tárca szerint az elemzés célja, hogy „tényszerű” képet adjon
Az Igazságügyi Minisztérium szerint a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását valamennyi releváns nemzetközi fórum megvizsgálta. A minisztérium emlékeztet arra, hogy még 2013-ban az EB-ben mandátumát töltő, igazságügyi és emberjogi kérdésekben illetékes Viviane Reding biztos megerősítette, hogy
számos eszmecserét követően Magyarország az Európai Bizottság jogi álláspontját tiszteletben tartva a bizottság által felvetett valamennyi kifogás tekintetében az alkotmányát újra összhangba hozta az uniós joggal.
A közlemény továbbá kiemeli, hogy később további fontos hatásköröket ruháztak át az Országos Bírói Tanácsra, amit a Velencei Bizottság 2019 márciusában további pozitív fejleményként ismert el.
A minisztérium szerint a magyarországi korrupcióellenes keret átfogó szabályokat tartalmaz a vagyonnyilatkozatról és a pénzügyi érdekeltségek bejelentéséről, szigorúan szabályozza az összeférhetetlenséget, valamint garantálja a bírák, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, illetve az Országgyűlés által megválasztott legfőbb ügyész teljes függetlenségét, emellett szélesebb körű intézményi garanciákat biztosít számos olyan tagállam alkotmányos rendelkezéseihez képest, ahol az ügyészség az igazságügyi minisztériumnak van alárendelve, és a végrehajtó hatalom meghatározó szerepet játszik mind az igazságügyi kinevezésekben, mind pedig az igazságszolgáltatás igazgatásában.
A Varga Judit vezette tárca szerint pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben is.
A kormányközeli Alapjogokért Központ is sajtótájékoztatót tartott az EB-jelentés kapcsán, ahol aggodalmát fejezte ki a jogállamisági vita miatt.
Az MTI-hez eljuttatott állásfoglalás szerint
a jogállamiság nem jogi, hanem sokkal inkább politikai kategória,
amelyet az Európai Unió „lopakodó hatáskörbővítésre” és a „tagállami szuverenitás csorbítására” akar felhasználni.
Kovács István, az intézet stratégiai igazgatója a sajtótájékoztatón azt mondta, a jelentés az egyes jogszabályok vizsgálata helyett „átfogó képet” kíván adni a jogállamiság helyzetéről, szerinte ezzel az a legnagyobb probléma, hogy annak definíciója tagországonként eltérő és dinamikusan fejlődő fogalom. Itt kitért arra is, a jelentés hitelességét számára megkérdőjelezi az, hogy az abban forrásként megjelölt „33 szervezetből 13 a Nyílt Társadalom hálózata által finanszírozott politikai NGO”.
Az Alapjogokért Központ az eseményen kiosztott elemzése szerint bár a EB-jelentésnek nincs semmilyen jogi kötőereje vagy szankciója, újabb hivatkozási alapot teremthet a politikai támadásokra.
Magyarország ellen 2018 szeptemberében indult el a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás a volt holland EP-képviselő, Judith Sargentini nevét viselő jelentés elfogadásával. A jelentést a Fidesz pártcsaládja, a konzervatív Európai Néppárt politikusainak többsége is elfogadta az Európai Parlamentben. A jogállamiság kérdése azóta is vita tárgya az Orbán-kormány, illetve az Európai Unió intézményei között, a Fideszt pedig több tagpárt is ki akarja zárni az Európai Néppártból.
(Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Igazságügyi Minisztérium közös Nemzetek Európája elnevezésû karrierprogramjának nyitóünnepségén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi dísztermében 2020. szeptember 3-án. A karrierprogram célja hogy minél több Magyarországot határozottan és hatékonyan képviselõ szakembert képezzenek és közülük minél többen kerüljenek vezetõ pozícióba az Európai Unió intézményeinél.
MTI/Szigetváry Zsolt)