Célegyenesbe fordult a Magyar Orvosi Kamara (MOK) régi harca, sikerülhet megteremteni, amiért régóta küzdünk, vagyis hogy hálapénzmentes környezetben megfelelő szakmai munkát tudunk végezni – jelentette ki Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azon az online sajtótájékoztatón, amely Orbán Viktor bejelentésére reagált a hálapénz eltörléséről és az orvosi bérek emeléséről.
A MOK vezetése szombat délelőtt járt a miniszterelnöknél. Áttekintették a problémákat, amelyekkel szembesülnek az orvosok, és megállapították, hogy a megoldásukhoz tisztességes bérre van szükség. Innentől kezdve megnyílik a lehetősége az együttműködésnek, mi több, a MOK a reformlépések kidolgozásában is részt vesz. Kincses Gyula hangsúlyozta,
nem szakmai megbeszélés történt, ezek után fognak a részletekről egyeztetni a minisztériumokkal.
Lénárd Rita alelnök arról beszélt, hogy hatvan éve vár erre a lépésre, és ha vége szakad a hálapénzes időszaknak,
végre tiszta, transzparens egészségügyünk lehet
– fogalmazott. Kiemelte, hogy nagyon nehéz helyzet előtt állnak, és arra is kaptak ígéretet, hogy együttműködés veszi kezdetét és egyeztetnek az magyar egészségügy hibáiról is. A miniszterelnök nyitott volt minden felvetésre a MOK-tól. Ez valóban egy történelmi lépés – mondta az alelnök.
Másik alelnökként Álmos Péter ehhez annyit fűzött hozzá, hogy hosszú évek munkája, hogy idáig jutottak. Nehéz hónapok következnek a magyar társadalom egészére nézve is, de egy ilyen perspektívával újraépülhet a magyar egészségügy, megerősödhetnek az orvosi közösségek, létrejöhetnek új iskolák, egyszóval a hálapénz eltörlése óriási fordulatot jelent – húzta alá ő is.
Orbán Viktor módosítás nélkül elfogadta a MOK által összeállított bértáblát.
A rezidensek munkaidőtől függően 7-800 ezer forintos alapbért kapnak, és az idősebb kollégák kétmillió forint felett is kereshetnek.
Egyelőre ebben egyeztek meg, arra pedig, hogy ez milyen ütemezésben történhet meg, a miniszterelnök az „orrnehéz” szót használta. Január 1-től érdemi emelésre van szükség, vagyis az orvosoknak az ígért bér 60-70 százalékát már meg kell kapniuk, és egy év múltán érhetik el az ígért maximumot.
Akinek a jövedelme közfinanszírozásból származik, annak praxistól függetlenül meg kell kapnia ezt a pénzt. Ennek az egyik esélye, ha a jogállásokat egységesítik,
a szakdolgozókról azonban nem volt szó.
Az önként vállalt munkáról sem tárgyaltak a miniszterelnökkel.
Ami a hálapénzt illeti, a jelenség felszámolása – mondta Kincses Gyula – a béremelés előfeltétele, de a béremelés önmagában nem megoldás a hálapénz ellen.
A hálapénz miatt vesztegetésért fogják büntetni azokat, akik adják, és megbüntetik azokat az orvosokat is, akik elfogadják. Az ajándékozást nem szankcionálják, de lesz felső határ, hogy egy orvos mit fogadhat el és mit nem. Abban egyelőre nincs megegyezés, hogy mikor lehet ezt elrendelni, tehát a béremelések kezdetén vagy akkor, ha már a végére ért a folyamat.
Szeretnék, ha tisztességes alapbér biztosítaná az alapjövedelmet, hiszen ez áttekinthetőbbé teszi a rendszert. Kidolgozásánál Álmos Péter szerint az osztrák bértáblát vették alapul, a magyarországi fizetések az Ausztriában lévő bérek 55 százalékát teszik ki. A cél a bérezési struktúra átláthatósága, és ne az legyen, hogy 700 ezer forint bruttónak 400 ezer az alapja, és arra jönnek egyéb juttatások. Nagyon nehéz kérdés lesz a nyugdíjasok helyzete, mert ők 130-140 ezer forint körüli összeget kapnak. A bruttó összegeket mutató bértábla így néz ki:
A bértábla szerint alapbér szerint megduplázódhat az orvosok fizetése, és remélik, hogy ez a tényleges összeg megduplázását jelenti.
A következő feladat az életpályamodell kidolgozása is lesz, „egyfajta jövőt” szeretnének adni az orvosoknak.
Egy generáció már elment, ha most a fiatalok is elmennek vagy átmennek a magánegészségügybe, akkor nem lesz szakorvos.
Akik vannak, idősek, ők viszont a vírus miatt nem térnek vissza az egészségügybe, ezért útját kell állni a belső-és a külső elvándorlásnak is – hívta fel a figyelmet Lénárd Rita.