Magyarország igazságügyi minisztere, Varga Judit Facebook-oldalán közölt bejegyzésben tesz említést olyan, szerinte a jogállamiságot megkérdőjelező ügyekről, melyek nem kaptak elég médiahátteret, pedig súlyos jogsértések.

A miniszter emlékeztet, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének magyar fejezete 19 oldalas iromány, ennél pedig jóval rövidebb több olyan országról szóló jelentés, ahol véleménye szerint lenne minek utánanézni.

Kár, hogy nem szóltak korábban, mert nekem bizony számos javaslatom lett volna. Íme néhány példa, ami a »jogállamiság barátainak« országjelentéseiből kimaradt.

Varga Judit több ilyet is említ, például egy belgát, a Chovanec-ügyet, amelyben brutális rendőri intézkedés következtében meghalt egy szlovák állampolgárságú férfi, és az ügyet két éve eredmény nélkül vizsgálják. 

Hollandiából példaként a 2015-ben bevezetett véleménynyilvánító népszavazás intézményét említi, ami többnyire a kormány által nem kívánt eredményeket hozott, így a jogalkotó 2018-ban törvényt alkotott annak kivezetéséről. A jogszabály úgy rendelkezett, hogy erről viszont nem lehet népszavazást tartani.

A miniszter egy északi országot is említ, méghozzá a finneket, akik irányába tájékoztatása szerint az ENSZ több alkalommal is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem biztosítják kellően a számi kisebbség bevonását az életmódjukat és a szülőföldjüket érintő döntésekbe. 

Utolsóként a dán számvevőszék 2020. januári értékelését ismerteti Varga Judit, amely a pénzmosás megelőzésére vonatkozó keret komoly hiányosságait azonosította. Erre a problémára az európai szemeszter is felhívta a figyelmet, de a jogállamisági jelentésben nem szerepel.