Simicskó István előterjesztésére módosítanák a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényt az erdélyi kopó megmentése érdekében – írta parlamenti tudósításában az MTI. A javaslattal a képviselő az erdélyi kopó tenyésztését szeretné fellendíteni, mivel jelenleg ezt az őshonos kutyafajtánkat tenyésztők nehéz helyzetbe kerültek, alig van tartási kedv. Felidézte, hogy a hatályos vadászati törvényből a terelővadászatoknál alkalmazható őshonos kutyafajták felsorolásából kimaradt az erdélyi kopó.
Amennyiben az Országgyűlés megszavazza a javaslatot, lehetővé válna, hogy terelővadászatokon is használják ezt a kutyafajtát.
Kötelességünk megvédeni a magyar nemzeti értékeket, és felmutatni gyermekeinknek
– érvelt javaslata mellett a KDNP frakcióvezetője.
Jelenleg ugyanis – mint azt a kormány képviseletében az általános vitához hozzászóló Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára elmondta – a terelővadászatokon 45 centis marmagasságúnál nagyobb kutya nem használható. A javaslat ettől a szabálytól tenne eltérést az erdélyi kopó, így a vadászok és a tenyésztők javára.
Az államtitkár szerint a kormány támogatja a javaslatot.
Hajtóvadászatokon egyébként jelenleg is engedélyezett a használata.
A korábbi, 2010 előtt hatályos vadászati törvény szigorúan tiltotta bármilyen kutya bevetését a terelővadászatokon, amelyek jellemzően kevés vadász részvételével kis területen zajlottak, és a kísérővadászok kutya nélkül, a vad mögé kerülve terelték ki a vadászok elé a vadakat. A hajtóvadászatok ettől eltérően nagyobb területen zajlanak, ahol a vadászokat a lőállásokra állítják a szervezők, a hajtók pedig kutyáikkal megmozdítják az erdőt, és a vadat a vadászok felé hajtják.
A javaslat általános vitájában a kormánypárt vezérszónoka, Dankó Béla a javaslat elfogadása mellett érvelt, mondván, a mostani törvény nagymértékben korlátozza a vadászati használhatóságot és ezzel a tartási igényt is. Hozzátette:
Adjanak egy esélyt az erdélyi kopónak, biztosítsanak lehetőséget a vadászatokon a széles körű használatra.
Az ellenzék részéről több párt képviselője is – amellett, hogy a javaslat célját, a fajtamentést támogatandónak tartja – arról érdeklődött, hogy egyáltalán egyeztettek-e gyakorló vadgazdálkodó, vadász vagy állatvédelmi szervezetekkel. Az egyik konkrét indokot a javaslat ellen Steimetz Ádám jobbikos képviselő hozta: a módosítással elvi probléma, hogy a főszabály mellett kivételt tesznek, és ehhez kevésnek tűnnek a szakmai szempontok. A jelenlegi szabályozás azért tiltja a 45 centinél magasabb marmagasságú kutyák részvételét, mert sokszor nem tudnak odaférni a vadakhoz, amiket oda kellene hajtani a vadászokhoz, illetve könnyebben sérülnek meg. Szerinte a mostani szabályozás nem véletlenül alakult ki.
A DK-s Vadai Ágnes szerint az erdélyi kopó megmentéséhez hosszú távú stratégiára és rendes fajtamentő programra lenne szükség. Sajnálatosnak tartotta, hogy
2018-ban csak 24 erdélyi kopót törzskönyveztek,
de jó lenne tudni azt is, hogy tavaly, illetve idén mi a helyzet, milyen a tendencia.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa közölte: a módosítás indoklásával nem értenek egyet. Nem látják, hogy ettől az erdélyi kopó jövője biztosított lesz majd, szerinte hatásosabb lenne egy, a faj tartását népszerűsítő kampány. A célt igen, a javaslatot nem tudják támogatni – jelezte.
Varga-Damm Andrea egyenesen elképesztő ostobaságnak nevezte a javaslatot, és a visszavonására szólított fel. A faj megmaradását és az egyedszám növekedését szeretnék elérni, ehhez képest a vadászati törvényt akarják módosítani – mutatott rá. Azt mondta, biztos, hogy anyagi érdek áll a háttérben, vagy a szimbolikus törvényalkotás példája az előterjesztés.
A KDNP-s Nacsa Lőrinc zárszavában visszautasította, hogy hátsó érdek állna a javaslat mögött. Meg kell akadályozni, hogy eltűnjön ez az őshonos magyar kutyafajta, kötelesség, közös felelősség a megvédése – jelentette ki. Azt is hozzáfűzte, hogy többen a szakmából is azt mondják, hogy jó irányban indulnak el a kezdeményezéssel.