Néhány ország tavaszi gyakorlatával ellentétben a magyar katolikus templomok a járványhelyzetben is nyitva tartottak, és a hívők sem maradtak távol 

– mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, aki a Szent Péter-bazilika magyar kápolnája felszentelésének negyvenedik évfordulója alkalmából nyilatkozott az MTI-nek csütörtökön a Vatikánban.

Erdő Péter úgy vélte, a hitélet gyakorlása Magyarországon „élő szokásnak” számít, ezért a járvány nem szoktatta le az embereket az imádságról és a templomba való betérésről sem.

 A tavaszi első hullám idején a szükségintézkedések keretében nem hirdettünk meg istentiszteleteket, de egyes országok, például az olasz katolikus egyház gyakorlatával ellentétben a templomainkat nem zártuk be. A mostani szakaszban a civil élethez hasonlóan fenntartjuk a mindennapi munkavégzést, és nem maradnak el a misék sem, természetesen úgy, hogy a papok és a hívők is betartják az óvintézkedéseket a szájmaszkviseléstől a kézfertőtlenítésen át a távolságtartásig

– mondta. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenki tudatosan betartja az előírásokat. A plébániák életében nincs komoly fennakadás, a hittanórák, csoportos foglalkozások sem szűntek meg, legfeljebb nagyobb helyiségben, ritkább ültetéssel zajlanak, a résztvevők létszáma sem csökkent jelentősen. A vasárnapi és más ünnepnapi miséken a padokban mindenhol ülnek, a közösségi találkozás nem szűnt meg, annyi a különbség, hogy maszkban énekelnek, imádkoznak, távolabb vnnak egymástól.  

A közösségi mise jóval többet jelent, mint a televízión vagy interneten keresztül követett, a tényleges jelenlét számít igazi részvételnek

– fejtette ki.

Erdő Péter elmondta, hogy a Vatikánból hazatérve teszteli magát, ahogyan indulás előtt is tette, az egyházmegye munkatársaival együtt. Megjegyezte, hogy a római Pápai Magyar Intézetbe is vissza tudtak térni a hallgatók, akik zavartalanul végzik a pápai egyetemeket.

A világban és a történelem folyamán már sok járvány volt, valamennyi nyomot mindegyik hagyott, de az emberiség azután mindig továbbment, azt hiszem, most is ez lesz a helyzet, az utóbbi hónapokban átéltük, mennyire igaz az ember tervez, Isten végez mondás.  

A járvány miatt jövő szeptemberre halasztott magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal (NEK) kapcsolatban elmondta, hogy a nyár közepén a kongresszus jelképeként ismert missziós kereszt még be tudta járni a Felvidéket. Szeptemberben, a NEK eredetileg tervezett időpontjában a résztvevők videóüzeneteit tették fel közösségi felületekre.

A szervezőmunka nem állt le, jelenleg a helyszínek ismételt lefoglalása, biztosítása folyik, a NEK központi rendezvényei jövőre is a Hungexpo területén és a Hősök terén lesznek, ahol a 1938-as eucharisztikus kongresszus nyitó- és zárómiséjét is bemutatták.

Az egy év halasztás lehetőséget is adott, hogy sok minden, amivel késésben lettünk volna, most még pontosabb formát kaphasson

– mondta Erdő bíboros. Kiemelte az évtizedek után megújított nagy magyar katolikus énekeskönyv megjelentetését, amelyben komoly szakértői munkával helyet kapnak a magyar gregorián énekek, a népzenei örökség kincsei és a modern egyházi dalok is. Nyomdai kiadás előtt áll az új misekönyv, amelyet szintén használhatnak már a NEK-en. A kongresszus miséit és más eseményeitkísérő énekek, zenedarabok ősbemutatójára is sor kerülhet még szeptember előtt, ha lehet, közönség előtt, máskülönben interneten. A NEK legnépszerűbbnek szánt énekeinek, zenéinek a közösségi gyakorlása is kezdetét veheti a templomokban és az iskolákban.   

Említette, hogy NEK-re várt több mint négyezer elsőáldozó egy része a következő évre halasztotta a szentség felvételét, és jövőre már csatlakoznak hozzájuk az új elsőáldozók is. Akik pedig 2020-ban elsőáldoztak, azoknak is külön szektort tartanak fent a közös szertartáson. A bíboros elmondta, felelősségteljesen a NEK-re történő regisztrációt tavasztól indítják újra, mivel a számítások szerint addigra várható a járványhelyzet lecsillapodása.