Kertész Imre hatalmas intellektusú ember volt, akit nem lehet beskatulyázni, és nem is volt kérdés, hogy a hagyatékát nem Berlinben, hanem Budapesten kell kialakítani, mert ez az ő városa

– mondta a miniszterelnök az intézetnek helyet adó, kétmilliárd forintból felújított, Benczúr utca 46. alatti szecessziós villában.

A kormányfő több gondolatot idézett a 2016-ban elhunyt Nobel-díjas írótól, például hogy ő az antiszemitizmust fertőzésnek, pandémiának, ideológiai járványnak, „szennyes lelkek gyilkossággá fajuló szórakozásának” nevezi, valamint Kertész szerint „olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik”. Orbán Viktor hozzátette:

 Az volt az álláspontja, hogy az európai civilizáció bajaira csak a saját civilizációs keretein belül szabad válaszokat keresni, kívülről importált megoldások nem működnek, akkor sem, ha szellemről, és akkor sem, ha emberekről van szó.

Az író szavai szerint

a liberális szellem, amely eredetileg a legjobbat akarta, a posztmodern elvtelenségével az értelmiséget a nihilizmusba, a tömeget a tanácstalanságba vezette.

A miniszterelnök felidézte az irodalmi Nobel-díjának odaítélése körüli nemtelen vitákat hazánkban, ami szerinte beskatulyázta Kertész Imrét

egy olyan fiókba, ahová ő soha nem vágyakozott, és nem is volt semmi indoka, hogy oda bezárják. Az ő mély intellektusát ugyanis nem lehet korlátok közé szorítani

– jelentette ki Orbán Viktor. Felidézte az életútból, hogy Kertész Imre a kommunizmusban a teljes kívülállás stratégiáját választotta: tisztán akart élni, kompromittálódás nélkül, mert úgy gondolta, „ebben nem szabad részt venni”.

A Budapesten megvalósuló belső emigrációt választotta

– fogalmazott a miniszterelnök.

A miniszterelnök az átadó kapcsán kiemelte, hogy 2010 óta több mint négyezer milliárd forint fejlesztés, beruházás történt Budapesten, ami nyilvánvaló különbséget eredményezett az egy évtizeddel ezelőtti főváros és a mostani között.

Magyarország az elmúlt években és jelenleg is erején felül vállal kulturális kiadásokat, mert „kultúrnemzet vagyunk”

– hangsúlyozta, példaként a Liget Budapest projektet, a Magyar Állami Operaház felújítását és a filmipar támogatását említve.

A Kertész Imre Intézet a névadó író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kertész Imre Intézet új székházának megnyitóján a VI. kerületi Benczúr utcában 2020. október 10-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)