A vasárnapi időközi választás körzete tankönyvszerű példája a magyar politikai színtér 2010 és 2020 (sőt: 2022) közötti átrendeződésének. Centrális erőtér, Voldemort nagyúr és egy-az-egy-ellen. Gyorselemzés.
A vasárnapi, a kormánypárti Koncz Zsófia győzelmével zárult időközi voksolás választókerületénél keresve sem találhatnánk jobbat, ha azt akarnánk megérteni, hogy hogyan alakult át a magyar politikai színtér és a választási rendszer az Orbán-korszakban.
A 2010-es választásokon még 176 egyéni választókerületből állt az ország, és kétfordulós választási rendszer volt érvényben:
Ez a két választókerület látványosan mutatta meg az addig kormányzó szocialisták összeomlását és a Jobbik vidéki berobbanását, a hárompólusú politikai erőtér kialakulását. Megszületett az első fideszes kétharmad.
2013-ban az új választási törvény elfogadásával 106 egyéni választókerület jött létre a korábbi 176 helyett, ezt a két korábbi kerületet nagyjából összevonták, tiszaújvárosi központtal. A Fidesz választókerületi elnöke és jelöltje Mengyi Roland lett, míg Koncz Ferenc a szerencsi polgármesterséget választotta az időközben összeférhetetlenné vált pozíciók közül.
2014-ben, 59,19%-os részvétel mellett a következő eredmény született az új, egyfordulós rendszerben:
1. Mengyi Roland (Fidesz–KDNP), 19 149 szavazat (40,43%)
2. Balla Gergő (Jobbik), 14 009 szavazat (29,58%)
3. Pap Zsolt (MSZP–Együtt–DK–PM–P), 11 133 szavazat (23,51%)
4. Tarnai Gábor (LMP) 1211 szavazat (2,56%)
Ez a választás maga volt a testet öltött centrális erőtér, a hárompólusú körzetben elég volt 40 százalék körüli szavazatarány a kényelmes kormánypárti mandátumszerzéshez. A baloldal tovább és tovább forgácsolta magát, míg a Jobbik 2014-re egyértelműen a Budapesten kívüli Magyarország második ereje lett. A második kétharmad.
Miután Mengyi Roland Voldemort nagyúrként távozott a színről, a Fideszben Koncz Ferencé lett Borsod–Abaúj–Zemplén 6. számú választókerülete, ahol 2018-ban, 66,81%-os részvétel mellett a következő eredmény született:
1. Koncz Ferenc (Fidesz–KDNP), 25 662 szavazat (49,3%)
2. Bíró László (Jobbik), 16 469 szavazat (31,64%)
3. Pap Zsolt (MSZP–MLP), 7757 szavazat (14,9%)
4. Tarnai Gábor (LMP), 1182 szavazat (2,27%)
Ebben a választókerületben még ez a választás is hárompólusú volt. Az ország legtöbb körzetében már csak egy érdemi kihívó állt szemben a kormánypárti jelölttel, de így sem sikerült megakadályozni a harmadik kétharmadot. Rá jó egy évre, 2019 őszén aztán véget ért a centrális erőtér korszaka, miután – hathatós kormányzati nyomásra – az önkormányzati választásokra korábban elképzelhetetlen szorosságú együttműködés született a magát alapvetően a Gyurcsány-kormány radikális ellenzékeként meghatározó Jobbik, és a Jobbikot hosszú időn át következetesen nácizó Gyurcsány-párt (meg általában a baloldal) között.
Koncz Ferenc tragikus motorbalesetét követően lányát, Zsófiát jelölte a Fidesz a vasárnapi időközi választásra, ahol 45,47%-os részvétel mellett a következő eredmény született:
1. Koncz Zsófia (Fidesz–KDNP), 17 597 szavazat (50,87%)
2. Bíró László (MSZP–DK–Momentum–LMP–P), 15 875 szavazat (45,9%)
3. Tóth Ádám (független), 770 szavazat (2,23%)
A fej fej melletti küzdelmet követő értelmezési versenytől függetlenül szinte biztosnak tűnik, hogy a 2022-es felállás főpróbáját láthattuk, ahol a Fidesz és a mind jobban összekovácsolódó, a közös ügy érdekében akár a tetűhintázást-judapestezést is lenyelő anti-Fidesz jelöltje között dől el a csata.
Ezt vasárnap a kormánypártok nyerték, de 2022-re így is maradtak nyitott kérdések: