Mélyről indult, de pár év alatt hatalmas népszerűségre tett szert Cserdi egykori polgármestere. Annak jártunk utána, vajon mi vezetett el az ő felemelkedéséig, majd végül tragikus hirtelenségű haláláig.
Bogdán László az önéletrajza szerint 1974. június 3-án született Pécsen, apja bányász volt, ezért kaptak egy lakótelepi lakást a városban, ahol nem szerettek élni. Ezért pár évvel később a család úgy döntött, hogy maguk mögött hagyva a várost, Cserdibe költöznek. A későbbi polgármester ott kezdte az általános iskolát. Ennek ellentmond néhány olyan, médiában elhangzott mondata, miszerint egy viskóban nőtt fel, és kamaszkoráig dögkútból szerezték a betevőt. Középiskolai tanulmányait – elmondása alapján – anyagi okok miatt nem fejezte be.
A későbbiekben többször is építkezéseken dolgozott, majd beugrósként, csomagolósként alkalmazták. Évek alatt elindult felfelé a ranglétrán, és meg sem állt a termelési igazgató kinevezésig. Ez idő alatt 2002-ben Cserdiben mérettette meg magát képviselőként, ahova be is került, és
az alpolgármesteri tisztséget is megkapta.
Munkája sikerességét jelzi hogy a következő ciklusban már a polgármesteri tisztségért indult, és a szavazók bizalmából ezt a posztot töltötte be egészen haláláig, 2020. július 14-ig.
Azonban a felfelé ívelő pályáján egy kis homokszem is bekerült a fogaskerekek közé: a rendőrség 2010-ben lopás miatt büntetőeljárást indított ellene, amelynek a végén felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A média 2013-ban figyel fel rá. „Köcsögmentesítő” akcióját követően a nagyrészt cigányok lakta baranyai falu országos ismertségre tett szert. A sajtó hamar felkapta a jó kiállású, halk szavú férfit.
Forray R. Katalin, a Pécsi Tudományegyetem tanára szerint
üdítő volt egy másféle romakép bekerülése a nyilvánosságba.
Ahogy fogalmazott, sokféle romakép él a társadalom tagjaiban. Attól függően, kiket kérdezünk meg, hiszen az értelmiségiekben is más kép alakult ki, és abban az emberben is, akinek a szomszédságában roma családok élnek.
De úgy véli, érződik hogy határozott előrelépés történt a romákkal kapcsolatos vélemények pozitív formálásában.
Ma már találkozhatunk éttermekben is akár szép, ápolt, kedves felszolgáló cigány lánnyal, aki nem akar másnak látszani.
Ezek az apró találkozások segítenek abban, hogy csökkenjen az előítélet – véli a szakember. Forray R. Katalin arra is kitért, hogy nem Bogdán László volt az egyetlen polgármester, aki roma származású volt.
Tiszaburán is cigány polgármester van több ciklus óta, ami azt mutatja, hogy az ott élőknek nem fontos, milyen származású a település vezetője, de annál fontosabbak voltak az eredmények, hiszen Cserdiben és Tiszaburán egyaránt több ciklusban is elnyerték a választók bizalmát. Ahogy Forray R. Katalin fogalmazott:
Nem elég megnyerni a választást, de kőkeményen kell is érte dolgozni.
Bogdán László dolgozott is. Sorra nyerte az uniós pályázatokat, és indultak el a nagy ívű beruházások a pár száz fős településen.
A pozitív és látványos változások miatt figyelt fel rá a sajtó – ezt már egyik jóbarátja, Lakatos Lajos mondta el az Indexnek, aki szerint a kontraszt szembetűnő volt a média számára.
Cserdi, a valamikori munkanélküliekkel teli, rossz bűnügyi statisztikát felmutató település hatalmas változáson ment keresztül Bogdán László regnálása alatt, és erre mindenki ugrott.
Lakatos kiemelte: a településvezető ebben a felhajtásban látta a potenciált. Nem feltétlen ő akart részesedni a médiafigyelemből, inkább a település eredményessége érdekében fogadta el a médiamegkereséseket. Bogdán László azt tartotta szem előtt, hogy ebből, és az így kialakult kapcsolatokból a falu csak profitálhat.
Ironikus és szánalmas, hogy időnként beemelnek a politikába díszcigányokat. Négyévente »egytálpörköltes« szavazót csinálnak belőlünk, mert hagyjuk. Ehhez asszisztáljak? Sose tenném…
A börtönlakóvá válással riogató – valóban kissé necces megnevezésű – köcsögmentesítő akciót követően sorra újabb ötletekkel rukkolt elő Bogdán László. Hol a fiatal cigány lányoknak mutatta meg, milyen különbség van a szülőszoba és az egyetemi előadók között, hol pedig éppen a falu által termelt zöldséget és gyümölcsöt vitte más településekre, ahol nagyobb szükség volt rá.
De ahogy Lakatos Lajos kiemelte, nem volt benne tudatosság, hogy személyi kultuszt alakítson ki maga körül. Mégis, ha alaposabban megfigyeljük médiaszerepléseit, szembetűnő az a tudatosság, ahogyan azokat kezelte. Az ország számtalan pontján tartott előadásokat, amelyekre percek alatt elkapkodták a jegyeket.
Valósággal özönlöttek a díjak és elismerések:
Egy fóruma után aztán egyszer csak az jelent meg, hogy Bogdán Lászlót romák szidalmazták és köpték le. Az eset kapcsán az Indexnek nyilatkozott Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület elnöke, s elmondta, hogy Bogdán szeptember 25-én náluk tartott fórumot, ám a budapesti rendezvényt követően nem történt atrocitás, a fórum szervezői kísérték ki a taxiig Bogdán Lászlót, már csak ezért sem érhette őt támadás. Az egyesület elnökének szavait a fórum közönségéből többen – név nélkül – megerősítették.
Az eset után Bogdán kevesebb szereplést vállalt, és minden energiáját a falu által indított beruházásokba fektette. Így jött létre a Lashipe (Jóság) feldolgozóüzem, ahol a cserdi lecsó készült.
Én nem hiszek ebben a demokráciában, hogy jogom van sorban állni a szociális segélyért, de jogom van ahhoz, hogy ne álljak sorba a munkáért.
Bogdán László halálhíre futótűzként terjed a közösségi média felületein. Sokan hitetlenkedve fogadták azt, hogy önkezével vetett volna véget életének.
Tragikus halálát követően időközi önkormányzati választásokat írt ki a Nemzeti Választási Iroda. Mindössze két jelölt indult a posztért, az előző polgármester öccse, illetve egy volt rendőr. A választáson végül Bogdán Gyula, László öccse nyert.
A falu új polgármesterét, Bogdán Gyulát több alkalommal is próbáltuk elérni, azonban megkeresésünkre egyetlen alkalommal reagált érdemben,
letette a telefont.
Panek József, aki október közepén szintén indult a polgármesteri tisztségért, nem tud a falu jelenlegi gazdasági helyzetéről. Az időközi önkormányzati választáson képviselői mandátumot szerzett, azonban a megbízólevelét még nem vehette át.
Pár nappal ezelőtt a médiában megerősítést kapott az a hír, amelyről mindaddig csak feltételezések voltak. Vagyis hogy öngyilkosságában közrejátszhatott az is, hogy a sikertelen projektek miatt a falu akár csődbe is mehet.
Lakatos Lajos azonban nem gondolja, hogy ez lehetett a tragikus lépés hátterében. Több európai uniós pályázatot valósított meg az elmúlt évek alatt, és mivel az önkormányzat nem minden esetben a megvalósító is, ezért előfordulhat az az eset, hogy a beütemezett feladatok csúsznak, és így a pénzügyi elszámolás is. Úgy véli, majd a rendőrségi nyomozás lecsitítja azokat a kétkedőket, akik szerint emiatt akasztotta fel magát Bogdán László.
A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 2020. július 16-án, vagyis a polgármester halálát követően két nappal rendelt el nyomozást hűtlen kezelés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen.
A nyomozás jelenleg is tart,
az ügy részleteiről a rendőrség a nyomozás érdekeire való tekintettel bővebb felvilágosítást nem kívánt adni.
(Borítókép: Bogdán László 2015-ben. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)