Az alapvető higiénés szabályokat betartva nem vágyunk vidékre, mivel városban is élhetünk biztonságban, ahol ráadásul élvezhetjük annak előnyét is, hogy könnyebben hozzájuthatunk szinte bármihez, amihez csak akarunk – derül ki az Allianz Hungária Zrt. online felméréséből, amelyben a magyarok városi életről alkotott véleményét vizsgálták.
Az Indexnek küldött sajtóközleményből az is kiderül, hogy a zsúfolt belvárosban már nem szívesen időzünk, és örülünk annak, hogy végre jobban megismerhetjük szomszédainkat, és továbbra sem hisszük azt, hogy húsz év múlva futurisztikus felhőkarcolók uralják majd a hazai városok képét.
A felmérésben részt vevők döntő többsége, 90 százaléka szerint attól város a város, hogy sokkal könnyebben hozzá lehet jutni mindenhez, az alapvető élelmiszerektől kezdve a különlegesebb élvezeti cikkekig.
Csupán a megkérdezettek hét százaléka gondolta úgy, hogy a város lényege a változatosabb oktatási, kulturális és szórakozási lehetőségekben rejlik, a kapcsolattartás és -építés fontossága pedig a dobogó harmadik fokán végzett.
Annak ellenére, hogy a kitöltők 95 százaléka él városban, a válaszadók közel azonos arányban gondolták szerencsésnek a városiakat és vidékieket a járványhelyzet kapcsán:
51 százalékuk szerint, ha betartjuk az alapvető higiénés szabályokat, egy városban is élhetünk biztonságban.
Míg ehhez képest csak pár százalékkal kevesebben vélik úgy, hogy a vidékiek kevésbé vannak kitéve a fertőzésveszélynek, mint egy városlakó.
A koronavírus kapcsán arra is kíváncsiak voltak, hogy mit tapasztaltak magukon a résztvevők a karanténidőszakot követően:
a válaszadók 87 százaléka vallotta azt, hogy felfedezte a szűkebb lakókörnyezete által biztosított lehetőségeket, és már nem szívesen megy a belvárosba, kerüli a tömeget.
Amit pedig nem tud beszerezni a közelben, azt online megrendeli. További pozitívumként értékelték, hogy végre a szomszédokat is jobban megismerték. A felmérés alapján úgy tűnik, megszokhattuk az otthonlétet, és elégedettek vagyunk a környék által biztosított lehetőségekkel, ugyanis sokkal kevesebben voltak azok, akik alig várták, hogy újra szabadon mozoghassanak a városban.
Kissé szkeptikusnak bizonyultak a résztvevők azzal kapcsolatban, hogy milyenek lesznek a jövő városai: 84 százalékuk kattintott arra a válaszra, miszerint ahogy most is könnyen le lehetne forgatni szinte bárhol az országban egy ’80-as években zajló történetet, úgy nem hiszi, hogy nagy változás történne a városokat tekintve a következő két évtizedben. Csupán 1 százalékuk voksolt arra, hogy űrbéli felhőkarcolók és lebegő kapszulák lesznek majd 20 év múlva az ideális város jellemzői. Ezzel párhuzamban a kitöltők 91 százaléka szerint az életbiztosítás, felelősségbiztosítás, lakásbiztosítás és baleset-biztosítás maradnak a fő biztosítási fajták, amelyeket a jövő városlakói továbbra is kötnek majd, hiszen nem várt helyzetek a jövőben is előfordulhatnak.
A járványhelyzetnek köszönhetően egy új tendencia jelent meg; nőtt azon emberek száma, akik több időt töltenek otthon, mint a munkahelyükön, illetve a kettő között közlekedve. Ez a tendencia egyrészt azt eredményezheti, hogy gyakoribbá válnak az otthoni káresemények, másrészt pedig kevesebb lehet a közlekedési baleset. Amennyiben a jelenlegi helyzet tartóssá válik, a jövőben nagyobb lehet az igény a felhasználásalapú biztosítási megoldásokra, illetve erősödhet az egészségtudatosság, és a megbetegedéstől, az ellátásbiztonság hiányosságaitól való félelem következtében többen érdeklődhetnek az egészségbiztosítási szolgáltatások iránt
– véli Malicskó Gábor, a vállalat termékportfólió-menedzsmentért felelős divízióvezetője.
Az Allianz Hungária a magyarok városi életről alkotott véleményére vonatkozó online, nem reprezentatív kérdőíves felmérése 2020. szeptember 28. és október 5. között készült, a Typeform.com felületén.
(Borítókép: Aradi László / Index)