Itt a kormány új otthonteremtési programja, amely a lakásfelújítást támogatja. Nem csoda, ha ezek után már követni sem tudja a kormány különböző családtámogatási programjait. Most rendet teszünk a káoszban, hogy hogyan és milyen célokra juthat pénzhez, akinek már családja van, illetve még csak tervezi, hogy családot alapít.
Otthonfelújítási programot indít a kormány január elsejétől, amely többek között azt jelenti, hogy a legalább egy gyermeket nevelő családok felújítási költségeinek a felét átvállalja az állam, legfeljebb három millió forintig – jelentette be Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdai sajtótájékoztatóján.
Ahogy az új programot elemző cikkünkben korábban írtuk, az aktuálisan beharangozott „családvédelmi akcióval” lényegében átláthatatlanná vált az otthonteremtéssel összefüggő szabályozás, miután ez már a hetedik olyan javaslat, amely valamilyen módon a lakáshoz jutást, illetve a lakásfelújítást támogatja.
Ennek apropóján gyűjtöttük össze az Orbán-kormány elmúlt tíz évének általunk tíz legfontosabbnak ítélt családtámogatási elemét.
2011. január 1-én új adójogszabályok léptek életbe. Köztük ekkor visszakerült a magyar adórendszerbe a családi adókedvezmény is, hogy a kormány szándéka szerint anyagi segítséget nyújtsanak a munka mellett gyermeket nevelő családoknak.
Az évek során több módosítást és folyamatos bővítést is megélt családtámogatási forma azóta is az összevont adóalapot csökkenti, és az veheti igénybe, aki személyijövedelemadó-köteles jövedelemmel rendelkezik.
A családi kedvezmény mértéke attól függ, hogy a magánszemély hány gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult családi pótlékra, és hány olyan személy (eltartott) él a családban, akit a családi pótlék összegének meghatározása során figyelembe lehet venni.
A 2015. július 1-től élő csok műfajában egy vissza nem térítendő állami támogatás, amely nem összekeveredő az állami támogatású kedvezményes banki hitel, a csokhitel fogalmával. A csok az újabb kibővítéseknek köszönhetően azóta az új, illetve a használt lakás vásárlását és építését is akár 10 millió forintig is támogatja.
Míg korábban a három év alatti gyermeket nevelő édesanyák csak akkor állhattak ismét munkába, amennyiben lemondtak a gyermekek után járó családtámogatásokról, a gyed extrának nevezett csomag egyik eleme 2014. január 1-től felszabadította ezt a lehetőséget. Azóta a szülő a gyermek egyéves kora, illetve 2016. január 1-től féléves korát követően korlátlan munkaidőben dolgozva is ugyanúgy megkapja a gyedet, majd a gyest, mint ha otthon maradt volna.
Illetve a gyed extra könnyebbséget hozott a kis korkülönbséggel gyermeket vállaló családok életébe is azzal, hogy az újabb gyermek születése után az idősebb testvér után járó ellátás továbbra is megilleti a szülőt, nem kell lemondania róla, mint korábban. Bizonyos feltételek mellett a felsőoktatási intézmények hallgatóira és a friss diplomásokra is kiterjesztették a gyed extrára jogosultak körét, miközben egy évvel meghosszabbították az ikrek után járó gyedet is.
Azok a nők, akik legalább négy gyermeket szültek, életük végéig mentesülnek az szja-fizetés alól – jelentette be Orbán Viktor 2019-es évértékelője során a kormány aktuális hétpontos családvédelmi akciótervének részeként. Az év legelejétől valóban nem kell személyi jövedelemadót fizetniük azoknak az édesanyáknak, akik legalább négy gyermeket nevelnek fel. Négy vagy több gyermeket nevelő anyának pedig az a nő minősül:
Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor úgy kell tekinteni, mint ha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt volna.
A kormány vállalta, hogy 2022-re 70 ezerre bővíti a hazai bölcsődei férőhelyek számát, hogy a családok könnyebben megteremthessék a munka és a magánélet egyensúlyát. Míg 2010-ben 326 településen 32 ezer kisgyereket tudtak beadni állami bölcsődébe, jelenleg 740 településen több mint 51 ezer bölcsődés korú gyermek ellátása biztosított. A program keretében a kormány 2018 óta 7,5 milliárd forintot költött országszerte a bölcsődék fejlesztésére.
A maximum tízmillió forintos babaváró hitel 2019. július 1-től 2022. december 31-ig igényelhető a bankoknál, és mint a neve is mutatja, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés érdekében szabadon felhasználható hitelről van szó. Egyik legfontosabb feltétele, hogy csak olyan házaspárok vehetik fel, ahol a feleség elmúlt 18, és még nem töltötte be a 41-et. Továbbá legalább az egyik félnek minimum háromévnyi folyamatos tb-biztosítotti jogviszonnyal kell rendelkeznie.
A babavárót akár hitelkiváltásra is fel lehet használni, és kamatmentességének feltétele legalább egy gyermek vállalása. Ha a családba három gyermek születik, a gyermekvállalási támogatás hitelbe történő beforgatása eredményeképpen megszűnik a fennálló tartozás. Viszont ha nem születik öt éven belül gyermek, az öt évre vonatkozó kamattámogatást vissza kell fizetni, egy összegben. Új lakáshitelnél a babaváró kölcsön maximum 75 százalékát lehet önerő fedezésére használni.
2018. január 1-től azok az édesanyák, akik diákhitelt vettek fel, a várandósság 91. napjától igényelhetik a diákhitel visszafizetésének felfüggesztését három évre. A második gyermeknél szintén három évre felfüggesztik a törlesztést és elengedik a tartozás felét.
A harmadik gyermeknél pedig egyáltalán nem kell az édesanyának fizetnie a törlesztést, azt az állam átvállalja helyette. Ha az anyának több diákhitel-szerződése is van, Diákhitel1, Diákhitel2, Nyelvtanulási diákhitel, akkor választhat, hogy melyik tartozás esetében élne az elengedés lehetőségével.
Az anyák diákhitel-tartozásának elengedéséhez igencsak hasonló konstrukció, amely 2019. július 1-től lehetővé tette a pároknak a jelzáloghitel-törlesztés elengedését. Az ingatlanfedezetű jelzáloghitellel rendelkező pároknak:
Az otthonápolási díjak emeléséért küzdő hazai civil szervezetek következetességének eredményeként a kormány az összegek emelésén túl új kategóriaként vezette be 2019 elején a gyermekek otthongondozási díját (gyod). Erre a gyermek életkorától függetlenül az a szülő jogosult, aki súlyos fogyatékossága, illetve tartós betegsége miatt önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik.
2020. január 1-től a gyod összege havonta bruttó 123 910 forint, amelyből tíz százalék nyugdíjjárulékot vonnak le. Aki két önellátásra képtelen gyermeket nevel, másfélszeres támogatást kap az államtól. A szülő a gyod mellett legfeljebb napi négy órában folytathat keresőtevékenységet, illetve a többi gyermeke után jogosult lehet csecsemőgondozási díjra (csed), gyermekgondozási díjra (gyed) és gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes) is, és a gyod a gyermeknevelési támogatással (gyet) együtt is folyósítható.
2019. július 1-je és egyelőre 2022. december 31. között a három- vagy több gyermekes családok legalább hétüléses új személygépkocsi vásárlásához 2,5 millió forint (de legfeljebb a bruttó vételár 50 százalékának megfelelő) támogatást igényelhetnek a Magyar Államkincstártól. A vissza nem térítendő állami támogatást már azok is igényelhetik, akiknél úton van a harmadik gyermek (a terhesség betöltött 12. hete már ezt jelenti).
Azonban csak a családi pótlékra ténylegesen jogosító gyermekek száma vehető figyelembe a támogatásnál, vagyis a felsőoktatásban tanuló gyermekek ebből a szempontból már nem számítanak. Az állami támogatással azonban az egyszülős családok is élhetnek, az autót pedig zártvégű lízinggel vagy gépjárműhitellel is meg lehet vásárolni, feltéve, ha legalább valamelyik szülőnek van jogosítványa.
Idén áprilisi fejlemény, hogy Novák Katalin bejelentette, július elsejétől a cseden, gyeden és gyesen lévő anyák is igénybe vehetik a nyelvvizsga-, a KRESZ-tanfolyam- és a KRESZ-vizsga-díj visszatérítésének lehetőségét. Az idén július 1-től életbe lépő rendelethez a kormány indoklása szerint elsősorban a koronavírus okozta válsághelyzet adott ihletet, hogy ennyivel is segítsék az anyák későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedését.
(Borítókép: A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) két gyerek után igényelhető támogatásának felhasználásával házat épített a debreceni Nemes család 2018-ban Fotó: Oláh Tibor / MTI)