Magyarországon az emberek évente több mint 300 ezer tonna élelmiszert pazarolnak el, a veszteség pénzben kifejezett értéke meghaladja a 170 milliárd forintot, ami egy-egy emberre vetítve 18 000 forint. Az élelmiszer-pazarlás környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi probléma is – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken az MTI-vel.

Az ENSZ 1979-ben magyar javaslatra nyilvánította október 16-át az élelmezés világnapjává, az idén 41. alkalommal megtartott esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az éhezés felszámolására, és összefogásra ösztönözzön.

Bár a probléma elsősorban a fejlődő országokat érinti, a fejlett országokban is számos olyan rászoruló él, akinek az élelmezését állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetek látják el. Az élelmiszeriparban és az élelmiszer-kereskedelemben képződő feleslegek is e karitatív szervezetek segítségével jutnak el a nélkülözőkhöz.

Ezzel szemben az emberek otthonaiban képződő élelmiszerfelesleg a szemetesben végzi. Az Európai Unió többi országához hasonlóan Magyarországon is ez teszi ki az élelmiszerveszteség legnagyobb hányadát. A Nébih a háztartási élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében 2016-ban indította el a Maradék nélkül programját.