Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan – jelentette be szombaton a főpolgármester.
Karácsony Gergely a Szabad Városok nevű szervezet online rendezvényén több vidéki településvezetővel közösen bejelentette, a helyi testületek novemberben írhatnak ki népszavazásokat az uniós források helyes felhasználása érdekében, a jövő év tavaszán pedig – nagyjából egy időben – meg is tarthatják ezeket a referendumokat – írja az MTI.
A főpolgármester úgy fogalmazott, „helyi népszavazási forradalommal” kívánják megmutatni, hogy a nép szava a legerősebb.
Kiemelte, a magyarországi települések bajban vannak, ezért nagy szükségük van az uniós segélyalap pénzére. A helyi polgármestereknél pedig senki nem tudja jobban, mire kell fordítani az európai támogatást. Karácsony Gergely hangsúlyozta, a helyi népszavazási mozgalmuk nemcsak a koronavírus-járvány okozta válságból segíthet kiutat találni, hanem történelmi esélyt is jelenthet egy olyan új Magyarország felépítésére, amely a jelenleginél sokkal igazságosabb, demokratikusabb és zöldebb.
A főpolgármester kifejtette, Magyarország 2500 milliárd forintos pluszforráshoz jut az unió segélyalapjából. Elmondta, a kormánnyal ellentétben ők nem maguknak vagy a „haverjaiknak” szeretnének ebből a keretből forrást szerezni, hanem a budapestiek életminőségét javítanák különböző beruházásokkal.
Példaként említette, hogy a főváros nagyobb mértékben kihasználná a geotermikus energiát a távfűtés fejlesztésére, lakossági energiahatékonysági programot indítanának, valamint korszerű közösségi közlekedési járműveket vásárolnának. Karácsony Gergely szólt arról is, hogy 36 európai nagyváros, köztük a visegrádi országok főpolgármesterei is szövetséget kötöttek annak érdekében, hogy az európai döntéshozókat rávegyék: az önkormányzatok több uniós forrásra pályázhassanak közvetlenül.