135:26 arányban az Országgyűlés megszavazta a Kúria új elnökét.
Varga Zsolt Andrást hétfőn, titkos parlamenti szavazáson 135 igen szavazattal választották meg a Kúria új elnökének. A szavazáson összesen 161 képviselő vett rész nulla érvénytelen szavazattal, 26-an szavaztak nemmel és senki sem tartózkodott.
Október elején fogadta el Áder János államfő jelölését a Kúria elnöki tisztére Varga Zsolt András, aki kinevezése esetén a mandátumát kitöltő Darák Pétert váltja a magyarországi bírósági hierarchia csúcsát jelentő Kúria élén.
A hatályos szabályozás szerint a Kúria elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára, kilenc évre, titkos szavazással, személye egy ízben újraválasztható. A többszintű bírósági struktúra élén legfőbb szervként a Kúria áll, a főbíró megválasztásához kétharmados többség szükséges. A Kúria felelőssége többek között, hogy biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, és a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz.
Varga Zsolt András az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD-fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta, lelkipásztori munkatárs is.
Több fővárosi ügyészségen dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagjaként működött. 2014 szeptemberétől alkotmánybíró. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság nemzetközi jogi albizottságának alelnöke, majd az alkotmánybírósági albizottságának alelnöke lett.
Emellett oktatói tevékenységet is végez, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, akinek a közigazgatási jog mellett az alkotmányjog a másik fő szakterülete. Korábban oktatott az ELTE-n és a győri Széchenyi István Egyetemen is.
Varga Zsolt Andrással szemben többen fogalmaztak meg kritikát. Az Országos Bírói Tanács, amely a bírók által maguk közül választott, a rendes bíróságok központi igazgatásának felügyeletéért felelős, 15 bírából álló testület, közleményében elismerte ugyan Varga Zsolt András tudományos területen elért eredményeit, személyes kvalitásait és felkészültségét, ugyanakkor kifogásolta, hogy korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, és így tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik.
Bírálói fő kifogásként azt hozták fel személye ellen, hogy nem dolgozott ítélkező bíróként. Erre jelöltként október 9-én, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán Varga Zsolt András elmondta, hogy mivel az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, így ítélkező tevékenységet is végez. Varga maga az elmúlt hat évben több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, amelyből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága 9-2 arányban alkalmasnak találta a tisztségre, Orbán Balázs államtitkár pedig az egyik legtehetségesebb jogásznak nevezte a professzort.
Varga Zsolt András Darák Pétert váltja, aki tisztjét 2012. január 1-jén foglalta el és 2021. január 1-jéig tölti be a pozíciót. Darák Péter korábban ügyészként dolgozott, majd átkerült a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumába. A Medgyessy-kormány első hónapjaiban a közigazgatási nemperes eljárásról szóló 2005-ös törvény kodifikációjában vett részt, majd a Fidesz-KDNP 2010-es választási győzelme után az igazságszolgáltatással összefüggő sarkalatos törvények előkészítésbe kapcsolódott be.
Darák azt a Baka András Bálintot váltotta, aki 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt, majd 1990 és 1991 között az MDF jelöltjeként országgyűlési képviselő, 1991-től az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája. Ő mindössze két évig volt az akkor Legfelsőbb Bíróságnak nevezett intézmény élén. 2011-ben tisztségéből eltávolították, később az Emberi Jogok Európai Bírósága azt állapította meg, hogy a választott tisztségének megszüntetése az európai joggal ellentétes volt.
Baka Andrást megelőzően, 2002 és 2009 között Lomnici Zoltán volt a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Lomnici az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett, majd a bírói pályát választotta. 2002. február 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé nevezték ki, majd néhány hónappal később az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Mandátuma lejárta után az utódja megválasztása körüli bonyodalmak miatt még egy évig ügyvezető elnökként irányította a bírói szervet.
A rendszerváltást megelőzően az első legfelsőbb bírósági elnök az 1989-ben felállt Alkotmánybíróság alapító tagja, Solt Pál volt, aki 1990-től 2002-ig töltötte be a pozíciót úgy, hogy tisztségében 1996-ban egyszer meg is erősítették.
(Borítókép: Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje bizottsági meghallgatása után a Parlamentben 2020. október 8-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)