A koronavírus-járvány második hullámában a tömeges, rutinszerű, adott helyszínen, véges időn belül elvégezhető ellenőrzés egyetlen reális lehetősége a lázmérés. A kézi testhőmérséklet-mérés nem alkalmas a tömeges igények kiszolgálására, a komolyabb hőkapuk és hőkamerák viszont automatikus riasztásra, sőt, akár arcfelismerésre is képesek. Emiatt várhatóan országszerte egyre több intézményben találkozhatunk majd ezekkel a szerkezetekkel.
Englert Zoltán, az iTeam Medical orvosszakértői-rendszer specialistája elmondta, a testhőmérséklet mérésre vonatkozó általános szabályozás csak az oktatási intézményeket illetően született, ahol október 1-től kötelezővé tették, hogy kétszer egymás után mért 37,8 Celsius foknál magasabb testhőmérséklet esetén az intézmények kötelesek hazaküldeni a tanulót, vagy személyzetet.
Az országos tisztifőorvos a szervezetek hatáskörébe utalta az ellenőrzés tényét és módját, de magasabb testhőmérséklet esetén a bevett gyakorlat az illető hazaküldése és ilyenkor a háziorvos illetékes a további teendők megítélésében.
Ez rengeteg gyakorlati kérdést felvet, hiszen számos oka lehet a mérsékeltebb testhőmérséklet-emelkedésnek is, amelyek még csak nem is minden esetben fertőzéshez köthetők. A magasabb testhőmérsékletűnek bizonyult személyekkel kapcsolatos intézkedés mindenképpen szakmai kérdés, semmiképpen sem a mérést végző személyzet hatásköre, ugyanakkor számtalan visszajelzést kaptunk az ellátást végző kollégáktól, hogy ilyen esetekben hatalmas segítség volna, ha a kockázatbecslés rendelkezésre állna, amely egyébként egy későbbi kontaktuskutatásban is fontos szerepet töltene be
– fogalmazott a specialista.
A szakértők szerint a lázmérést követő teendők egységes szabályozása orvosi szempontból nagyon nehéz kérdés. Nem lehet biztonságosan olyan „homogén betegcsoportokat” képezni, amelyeket hasonló módon, hasonló körülmények között lehet szétválasztani, irányítani kizárólag egy pillanatnyi testhőmérséklet-mérés eredménye alapján.
Praktikus szempontból ugyan minden érintett számára komoly segítség lenne egy elkülönítő protokoll, amely iránymutatást adna a magasabb testhőmérsékletű személyekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan, de ez egyelőre nem megoldható. Amire jelen körülmények között szakmailag megalapozva támaszkodhatunk, az a kockázatbecslés, az adott esetre vonatkozó szakmai ismeretek gyors hozzáférésének biztosítása, ennek algoritmizálása – fogalmazott Gulyás-Kovács Gergely, az iTeam vezetője, hozzátéve, hogy az egyéni, kézi testhőmérséklet-mérés nem alkalmas a tömeges igények kiszolgálására, mert sok embert igényel, lassú, kis áteresztőképességű, és ráadásul a kartávolság miatt a személyzetre nézve is egészségügyi kockázattal jár.