Látványos épületekből és hatalmas területet elfoglaló pályákból áll a ZalaZone. Mennyire vált meghatározóvá ez a komplexum a város életében?

A ZalaZone jelenlegi állapotában a második építési fázisban tart. A működtetője állami vállalat, az építésben fontos szerepe van Palkovics László miniszternek és Vigh László országgyűlési képviselőnek, miniszteri biztosnak. 2017-ben kezdődött el a márkafüggetlen járműipari tesztpálya építése. Azért fontos, hogy független, mert néhány autógyártónak van kisebb saját pályája, de ekkora, ilyen típusú és ilyen változatos senkinek nincs. Az utolsó fázis elkészültekor 265 hektáron fog működni.

És mindez a városé?

Teljes mértékben állami tulajdon, az állam tartja fenn, az önkormányzat csak a területet adta hozzá bérbe.

Akkor mi haszna belőle Zalaegerszegnek?

Például jelentős hatással volt a szakképzésünkre: 646 millióért építünk éppen duális szakképző központot, erősödött a mechatronikai mérnöki képzésünk is, ráadásul a ZalaZone-nal együttműködve tesztmérnökképzés indul a frissen megalakult zalaegerszegi egyetemi központban, amely a Pannon Egyetem égisze alatt működik. Így a városnak nemcsak a munkalehetőségek, hanem az oktatás-szakképzés és a kutatás-fejlesztés szempontjából is sokat jelent a tesztpálya. Ráadásul az így kialakított modern környezetnek is van vonzereje, nem véletlenül választotta a Rheinmetall Zalaegerszeget, a már kialakított infrastruktúra jelentős szempont volt.

Kik használják a ZalaZone-t?

Jelenleg közel 200 vállalattal vannak szerződésben, de mint említettem, nem önkormányzati cégről van szó, érdemes megnézni a vállalat honlapját, ott látványosan fel is vannak tüntetve ezek a cégek. 

Mennyire osztottak lapot az önkormányzatnak a Lynx-tárgyalások során?

Akkor kerültünk a tárgyalási folyamatba, amikor a gyár termelésének humán szempontból történő biztosítása jött szóba. Például a volt ZÁÉV-munkásszállót több száz milliós beruházással és teljes körű felújítással munkáshotellé építettük át. Alighanem szükség lesz még egy ilyen fejlesztésre, mert az első időszakban várható, hogy nem tudunk minden pozíciót helyi munkaerővel feltölteni. Persze annak örülnénk a legjobban, ha a dolgozók valamennyien zalaiak lennének. A hosszú távú megoldás biztosítására – az óvodától az egyetemig, a lakhatástól a bérlakásprogramig és a kedvezményes telekvásárlásig – az a célunk, hogy a munkavállalók itthon maradjanak, vagy jöjjenek haza. És ha már különleges tudásról beszélünk, úgy tudom, 40-50 dolgozót Németországban tanítanak be az első 46 jármű legyártásához, köztük kiemelt hangsúlyt fektetnek a hegesztők képzésére.

Mennyit tudtak a tervezett hadiipari beruházásról?

A konkrét tárgyalások tavasz végén, a Rheinmetall kedvező döntése után indultak meg. Természetesen tudtunk róla, hogy Zalaegerszeg is szerepel a lehetséges helyszínek között, de addig kormányzati szinten zajlottak a megbeszélések.

Hol valósul meg a gyár?

Állami területen épül fel, közvetlenül a tesztpálya mellett, 40 hektáron, emellett egy 20 hektáros katonai offroad tesztpálya is épül: dimbes-dombos, erdős területen. 

Lesz lehetőség civilek számára is az offroad pálya kipróbálására?

Nem valószínű, legfeljebb a nyílt napokon, amit május 19-én tartunk. Az első ütem avatására is május 19-én került sor 2019-ben. Ilyenkor be szabad jönni a pályára, meg lehet nézi az önvezető kamionokat, Teslákat és így tovább. Valószínűleg a Hiúz-gyártás 2023-ra tervezett beindulását követően ott is lesz nyílt nap. 

Az érkező haditechnikai gyár mellett múltja is van a városban a katonáskodásnak.

Sajnos kevéssé ismert, hogy egy időre a végvárrendszer fő eleme Egerszeg vára lett. A zalaegerszegi várnak alig maradt nyoma úgy fizikailag, mint a történelemben, ezért egy VR-élmény keretében időutazásra hívjuk a zalaegerszegieket és a turistákat. A fő feladat megvédeni az egerszegi várat 1641-ben. 1600-ban a törökök 90 évre elfoglalták Kanizsa várát, Zalaegerszeg lett a megye és a környező védelmi vonalak központja. A zalaegerszegi várkapitány egyben a végvárrendszer főkapitány-helyettese is volt, aki rendelkezett a zalai végvárak fölött. A törökök kiűzése után, az 1700-as évek elején a várat elbontották, és a helyén épült fel 1732-re a vármegyeháza, ezzel pedig hivatalosan is Zalaegerszeg lett Zala megye székhelye.

Miért tartották fontosnak, hogy virtualizálják az egykori erődöt?

Más városokban a középkori várromok emlékeztetnek a történelmi múltra, és arra gondoltunk, hogy ha Zalaegerszegen már a romok sincsenek meg, akkor a 21. századi modern technika segítségével, a virtuális valóság és VR-szemüvegek használatával hívjuk időutazásra az érdeklődőket, hogy eredeti formájában mutassuk meg a várat, amit a programba bekapcsolódóknak csapatépítésnek is beillő módon közösen meg is kell védeniük az ostromló törököktől. A középkori várról azóta egyébként készült animációs kisfilm is.  

Az új látványosságban teljes életnagyságban körbe lehet járni a korabeli erődítményt, ezért elég nagy szabad tér szükséges hozzá, például a sportcsarnok. A szimulációban be lehet állni a várat védők közé, és különböző fegyverek használatával részt is vehetünk annak védelmében ebben a körülbelül másfél órás élményben. Ehhez lehet használni az ágyúkat, a puskákat, a pisztolyokat, a nyilakat és a kardokat is.

Milyen időponthoz kötötték a bemutatót?

Az 1885-ös, rendezett tanácsú várossá nyilvánítás 135 éves jubileumára készült el a VR-élmény, és azért a sportcsarnokban mutattuk be, mert csak a küzdőtér mérete elegendő a valós idejű és méretű projekthez. A program ajánlott a Zalaegerszeg története iránt érdeklődőknek, a középkor történelmét kedvelőknek, diákoknak, osztályoknak és csapatépítő tréningeken részt vevőknek is. Egyelőre a sportcsarnokban előre meghirdetett időpontokban lehet majd kipróbálni a játékot, később pedig a már készülő zalaegerszegi digitális élményközponthoz kapcsolódóan kap végleges helyet a program, melynek számtalan további kiegészítési és fejlesztési lehetőségei lesznek az előttünk álló években.

Mit gondol, elég lehet  mindez az egerszegi katonai hagyományok újjáélesztéséhez?

A VR-projekt elsősorban a lokálpatrióta kötődést, a város múltjának és történelmének jobb és teljesebb megismerését segíti, de az ostromban való részvétellel, egymás segítésével a résztvevők összetartását és közösséggé kovácsolását is segíti.

Történelmi hagyomány, hogy egy megye vagy egy város politikai vezetője egyes katonai feladatokat is ellátott . Katonai hagyományőrző eseményeken, például a Savaria Fesztiválon vagy az Egri Várjátékokon a polgármesterre is hárulnak bizonyos feladatok. Láthatjuk majd ilyen szerepben?

A készítők arra kértek, hogy kedvcsinálóként a bemutatón kölcsönözzem a játékban a várkapitány alakjához az arcomat és a hangomat, de ennél több szerepet nem kívánok vállalni, mert ez nem a mindenkori polgármesterről, hanem Zalaegerszegről kell hogy szóljon.

(Borítókép: Balaicz Zoltán polgármester / Fotó: Trenka Attila)