Ingyenesen elérhető digitális adatbázist hozott létre a Rendszerváltás Történet Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) az EMMI támogatásával. Az Intézet projektje „A rendszerváltás mérföldkövei” alcímet viseli, és kronologikusan mutatja be a rendszerváltás legfontosabb eseményeit az 1979-es Fiatal Írók Találkozójától az 1990-es Európa Tanácshoz való csatlakozásig. A virtuális tudástár szabadon böngészhető, több ezer eredeti dokumentummal, korabeli fotókkal és mozgóképekkel kívánja segíteni a téma iránt érdeklődőket, kutatókat, egyetemistákat és középiskolásokat közérthető és felhasználóbarát formában.
A RETÖRKI honlapja a rendszerváltást az online térben is egyedi formában mutatja be történelmi eseményeken, életrajzokon, dokumentumokon és a korszak hangulatát tükröző audiovizuális tartalmakon keresztül. Az adatbázis október 29-én vált elérhetővé, a Kronológia nevet viselő projektet ezen a napon mutatták be az Intézet Andrássy úti székhelyén. A felület számos eddig nem látott, vagy kevésbé ismert forrást jelenít meg digitalizált, szabadon hozzáférhető formában.
A bemutatón az Emmi részéről Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, nem jelent meg, gondolatait Szóllás Péter, a tárca Könyvtári és Levéltári főosztályának vezetője közvetítette. A miniszter köszöntőjében így fogalmazott:
Egy társadalom csak akkor tud erős lenni a jelenben, és akkor tudja biztos alapokra építeni jövőjét, ha tisztában van múltjával is. (...) A rendszerváltás óta eltelt harminc év elegendő idő ahhoz, hogy sokan, még akik benne is éltek, elfelejtsék, hogy milyen volt egy diktatúrában élni. Felnőtt azóta egy generáció, amely csak a családi történetekből és a tankönyvek lapjairól tudják, milyen volt a Rákosi, majd a Kádár-korszak. Azonban ahhoz, hogy feldolgozzuk mi is történt harminc évvel ezelőtt, elengedhetetlenül szükség van egy olyan intézetre, amely amellett, hogy alapkutatásokat folytat, gyűjti, elemzi és közzéteszi a téma dokumentumait, abban is segítségére van a társadalom minden tagjának, hogy megértse, megismerje a közelmúlt eseményeit és azok következményeit.
Nyári Gábor, a 2013-ban alapított Intézet főigazgatója a Kronológia bemutatóján elmondta, hogy a RETÖRKI mint friss kutatóintézet még az építkezés fázisában van. Külön megköszönte Bíró Zoltán korábbi alapító főigazgatónak a biztos alapok lefektetését. A mostani munkájukat már „falak építéseként” írta le, és beszédében kiemelte, hogy az elmúlt harminc évben több olyan generáció született, akik nem rendelkeznek személyes élményekkel a rendszerváltozásról, ezért is tartják fontosnak a korszak komplex bemutatását, a történelmi folyamatok megértetését.
A főigazgató a következőképpen fogalmazta meg az Intézet szakmai hitvallását:
A rendszerváltást csak úgy lehet szemlélni, hogyha megértjük, hogy milyen volt a 80-as években élni, hogyha tudjuk milyen volt ’56. ’56 nem lett volna ’44-45 nélkül, de a második világháború végét sem érthetnénk, anélkül, ha nem tudnánk mi történt Trianonban, milyen volt 1918-1919-ben a kaotikus időszakban. Tehát ezeket a folyamatokat egyszerre kell értelmeznünk és ismertetnünk, és ezeknek az időszakoknak az ábrázolásával tudunk eljutni a 1980-as évekig.
Álláspontjuk szerint főként családi, kisközösségi történetek határozzák meg az emberek gondolkodását a rendszerváltás korszakáról, egyelőre még nem alakult ki olyan közösségi történetszemlélet, mint Trianonról vagy 1956-ról. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a témában nincs olyan közösségi kép, társadalmilag elfogadott minimum, amely megfogalmazza, hogy a rendszerváltás minden hibája vagy árnyoldala ellenére átvezette Magyarországot a kommunista diktatúrából a parlamentáris demokráciába. A példa szemléltetéséhez Trianon, mint nemzeti tragédia és 1956 forradalomként való elfogadását hozta fel.
Az adatbázisról és annak összeállításáról a kutatócsoport vezetője, Strausz Péter, a RETÖRKI tudományos főmunkatársa beszélt. Bemutatójában ismertette, hogy a projekt kifejezett célja a fiatalabb generációk megszólítása olyan technikai megoldásokon keresztül, amelyek befogadható formában segítik történelmi ismereteik bővítését, a rendszerváltásról alkotott képük árnyalását. Hozzá tette, hogy a rendszerváltást, mint folyamatot kívánják bemutatni, figyelve az ok-okozati viszonyokra. Jelenleg az 1988-1989-es időszakra helyez nagyobb hangsúlyt a Kronológia, azonban folyamatos bővítéseken, fejlesztéseken dolgoznak.
A RETÖRKI az elmúlt években több mint ötven szakmai kötetet jelentetett meg, a Kronológia könyv alakba szerkesztett kiadását még idén tervezik. Az Intézet Rendszerváltó Archívum címmel negyedévente jelentet meg szakmai folyóiratot, archívumának állománya 2013 óta harmincszorosára nőtt, melynek digitalizációja folyamatosan zajlik. Az intézmény kiemelten fontosnak tartja a társadalom szolgálatát, melyet az ingyenes adatbázissal és egy fiatal egyetemisták és kutatóknak szervezett tehetséggondozó programmal valósítanak meg, amely a kutatói pályán való elindulásukat segíti.
(Borítókép: A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) folyóirata a Rendszerváltás Kronológiája elnevezésű online adatbázis bemutatóján a Retörki konferenciatermében az Andrássy úton 2020. október 29-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)