Járvány idején előfordulhat, hogy valamelyik közjogi méltóság átmenetileg helyettesítésre szorul. Mi történik akkor, ha a köztársasági elnök, a miniszterelnök vagy az Országgyűlés elnöke akadályoztatva van, és távol kell maradnia az államügyek intézésétől?
Mint arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor október 26-án találkozott a Nemzeti Színház igazgatójával, Vidnyánszky Attilával a Nemzeti Kulturális Tanácsban, akiről október 27-én kiderült, hogy pozitív koronavírustesztet produkált.
Utánanéztünk, mit mondanak a jogszabályok, ha valamelyik közjogi méltóságot (a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt vagy az Országgyűlés elnökét) átmenetileg helyettesíteni kell.
Ami a miniszterelnököt illeti, a helyettesét az 1/2018. (V. 22.) ME-rendelet jelöli ki. E szerint a miniszterelnök helyettesítésére első helyen Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter jogosult. Őt követi Pintér Sándor a nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály a gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
A kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm.-határozat azt is tisztázza, hogy a kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén a miniszterelnök általános helyettese vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a kormányhatározat a miniszterelnök hatáskörébe utal.
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény értelmében
a köztársasági elnök annyi időre maradhat távol az államügyek folyamatos intézésétől, amennyire azt az ügyek természete és kellő időben történő elintézése megengedi; ez az idő évi negyven munkanapnál nem lehet több.
Ebből pedig az következik, hogy ha a távol maradást „az ügyek természete és kellő időben történő elintézése megengedi”, akkor a törvény szerint nincs szükség a helyettesítésre. Ez a távol maradás azonban nem lehet évi negyven munkanapnál több, amely gyakorlatilag az államfő szabadságolását jelenti. Ha a távol maradás ezt az időszakot meghaladja, vagy ha az ügyek természete és kellő időben történő elintézése ezt nem engedi meg,
szóba jöhet az átmeneti akadályoztatás ténye és a helyettesítés szükségessége, de erről ebben az esetben az Országgyűlésnek kell döntenie.
Az Alaptörvény előírja, hogy a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
A köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről viszont
a parlamentnek haladéktalanul határoznia kell,
mert az Országgyűlés elnöke egyidejűleg nem gyakorolhatja a házelnöki és az államfői jogkört. Az Alaptörvény erről így rendelkezik:
a köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
Az Országgyűlésnek jelenleg hat alelnöke van: Hende Csaba (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, Hiller István (MSZP), Jakab István (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Lezsák Sándor (Fidesz) és Brenner Koloman (Jobbik).
Összegezve tehát: a jogszabályok értelmében
ha valamelyikük ágynak esne a vírus miatt egy időre.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (jobbra) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)