A világjárvány nem növelte jelentősen a végrendelkezési kedvet, a magyarok kilenc százaléka készített végintézkedést a pandémia miatt, és minden ötödik ember fontolgatja, hogy készít – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK), aki nyilvánosságra hozta a több mint háromezer választ összesítő online felmérésének eredményeit.
Ebből kiderül, hogy továbbra is sok a tévhit az örökléssel és a végrendelkezéssel kapcsolatban. A megkérdezettek háromnegyede nem tudta, hogy az élettársak végintézkedés hiányában semmit sem örökölnek egymás után.
A válaszadók több mint fele – 52 százaléka – pedig azt sem, hogy milyen formai követelmények esetén lesz érvényes egy végrendelet. A MOKK kiemelte, csak abban az esetben kellenek tanúk a végrendeletre, ha az örökhagyó nem saját kezűleg írja. A saját maga által, kézzel írt végrendelethez nincs szükség tanúkra, ahogy a közjegyző által készített végintézkedés esetében sem.
Sokan (79 százalékuk) tisztában vannak azzal, hogy noha a végrendeletet nem kötelező ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezni, de érdemes, mert így nem tűnhet el az irat, és biztosan előkerül majd a hagyatéki eljárás során.
A válaszadók túlnyomó többsége (86 százalék) tudja azt is, hogy a közjegyző által készített úgynevezett közvégrendelet erősebb bizonyító erővel bír, így nehezebb megtámadni azt, mint a magánvégrendeleteket.
Az a tapasztalatunk, hogy az alaki hibás és érvénytelen végrendeletek többségét az öröklésből kizártak megtámadják, ami így akár hosszú évekig tartó pereskedésbe is torkollhat. Ezért is rendkívül fontos a végrendelkezés alapvető szabályainak ismerete, de a legjobb megoldás, ha szakemberhez fordul az, aki végrendelkezni szeretne
– hangsúlyozza Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
A megkérdezettek háromnegyede azt is jól tudta, hogy azokat, akik törvényes örökösök lennének, hiába zár ki a végrendelkező az öröklésből, a kötelesrész a kizárás ellenére is megilleti majd őket. Minden hatodik válaszadó hitte azt, hogy a kizárás után semmit sem kaphatnak majd azok, akik egyébként törvényes örökösei lettek volna a végrendelkezőnek.
Utóbbiak kötelesrésztől való megfosztása, azaz az örökös kitagadása valójában csak nagyon ritkán érvényesíthető, mert jogszabályban meghatározott esetekhez kötött, például,
ha a leendő örökös az örökhagyó életére tört.
A MOKK felmérése szerint a legsúlyosabb félreértés az élettársak öröklésével kapcsolatban van. A válaszadók 68 százaléka nem tudja, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak. Sokan úgy gondolják, hogy egy közös gyermek, vagy huzamosabb együttélés után jogosultak az öröklésre. Valójában
az élettársak csak abban akkor örökölhetnek, ha rendelkeznek erről.
A világjárvány miatt
sokan vették fontolóra a végrendelet készítését.
A válaszadók 9 százaléka már el is készítette azt. A megkérdezettek 12 százaléka ugyanakkor nem tartotta kockázati tényezőnek a pandémiát, ezért nem is gondolkodott végintézkedés készítésén.
A végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia, ami elsősorban a vagyonosodással függ össze
– hangsúlyozza Tóth Ádám. A MOKK elnöke szerint amíg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek nagy hányadának – hiszen az egy autón, egy lakáson, és nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk –, addig az elmúlt néhány évtizedben létrejött egy középosztály és egy vállalkozói réteg, akik már előre, tudatosan megtervezik a vagyonuk átörökítését.
Azok, akik szeretnének végrendelkezni, többségében közjegyzőhöz fordulnának, és közvégrendeletet készíttetnének, negyedük ügyvéddel íratná meg végakaratát, és mindössze a válaszadók 24 százaléka állna neki saját maga elkészíteni azt.