Ez volt az ötödik idegsebészeti műtét, amelyet Csókay András és munkatársai elvégeztek a bangladesi sziámi ikreken. Ezúttal Rabeya kapta meg az eddigi hiányzó hatalmas koponyacsontot. Az idegsebész már itthon van, és elsőként az Indexnek mesélt a műtét sikeréről és a kislányok állapotáról, kilátásairól.
Ahogy korábban megírta az Index, kedden lezajlott Rabeya koponya-helyreállító műtéte Dakkában. A szétválasztott bangladesi sziámi ikerlányok egyikén ezúttal is az önkéntes magyar team, a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány orvosai végezték el az újabb kockázatos beavatkozást.
A Bangladesből szombaton hazaérkező Csókay András idegsebészt vasárnap érte utol telefonon az Index. Lapunknak elmondta, hogy a mostani volt a kislányokon végzett ötödik idegsebészeti nagyműtét, amelyben részt vett. Dakkában ezúttal az volt a feladat, hogy Rabeyánál egy óriási méretű koponyacsontot pótoljanak.
Az eredmény ígéretes, de hetek kérdése, míg megnyugtatóan záródik a bőr. Nagyon örülünk, hogy haza tudtunk jönni
– tudtuk meg Csókay Andrástól.
Az idegsebész, mint mondja, a kereszténységben jól ismert Jézus-imában kapta az ötletet, hogy a sziámi ikrek agyi vénáit a megszokottól eltérően egy ún. katéteres érsebészeti eljárással oldják meg 2018 februárjában és augusztusában. Ezt akkor Hudák István agyi érsebész specialista végezte el. Utána jött összesen 43 plasztikai sebészeti beavatkozás, bőrnyújtás Pataki Gergely plasztikai sebész vezetésével, zömmel itthon, a Semmelweis Egyetemen.
Ezeket követte az a bizonyos 26 órás nagy szétválasztó műtét Csókay doktor vezetésével, tavaly augusztus első két napján, amikor a koponyacsontot, az agyat, az agyi artériákat, valamint a maradék vénákat kellett egymástól elválasztani. Ezt decemberben Rukaya hatalmas méretű koponyacsont-pótlása követte, most pedig erre Rabeyánál is sor került.
Képzeljünk el egy fejet, amiről tulajdonképpen körben el van távolítva a koponyatető, és csak a bőr fedi. A koronavírus ellenére a beavatkozás nem várhatott tovább, mert a kislány már akár futhatna, és ki tudja, hogy mi történik vele, ha beüti a fejét, miután az agya még koponyacsont nélkül közvetlenül a bőr alatt volt a mostani műtét előtt
– meséli az idegsebész, hogy a járvány ellenére miért is utaztak most Dakkába.
Így kedden a Debreceni Egyetem Biomechanikai Laboratóriuma által készített speciális antibiotikus csontcement műkoponya került Rabeya fejére, amit az idegsebész társaival rögzített, majd Pataki Gergely egy korábban elvégzett speciális bőrnyújtási technikával a megfelelő bőrmennyiséget kialakítva, zárni tudta a hatalmas sebet.
Öt koronavírus tesztet csináltattak meg velünk az út folyamán, de Istennek hála, mindenki végig negatív lett, így mindent megcsinálhattunk, amit elterveztünk
– teszi hozzá az idegsebész, aki azt is kiemeli, az operáció sikere most sem pusztán az orvosi tudáson és elhivatottságon múlt, az itthoni több százezres imatámogatás ereje ezúttal is sokat segített nekik.
Mivel az idegsebészet olyan orvosi terület, ahol drámaiak lehetnek a szövődmények, akár halállal, féloldali bénulással is véget érhet az operáció, ezért ilyen nehéz beavatkozásoknál jobb, ha a műtét mindig egyfajta imában telik. Most is sokszor fohászkodtam magamban, hogy Uram, Jézus, könyörülj rajtunk! Tavaly a nagyműtétnél is kaptam tőle két jó szakmai ötletet operáció közben, amikor igen kritikussá vált a helyzet
– meséli az ikrek szétválasztásának spirituális hátterét Csókay András, aki a legutóbbi operáció sikerét is az Úr érdemének tekinti: azt, hogy a CT-n nem látszott, műtét utáni bevérzés a hatalmas érintett terület ellenére. A kis Rabeya a beavatkozás utáni napon már jól érezte magát.
Rabeya testvére már kevésbé volt szerencsés, ugyanis 33 nappal a nagy szétválasztó műtét után nagyon súlyos bevérzés alakult ki a kislány fejében.
Amikor hazajöttünk Dakkából, még minden rendben volt, abszolút volt esély arra, hogy mindkét gyerek jó állapotban legyen, valamiért mégis történt egy számunkra máig megfejthetetlen bevérzés
– magyarázza az idegsebész, hogy egy adott ponton az egyik kislányt kis híján hogyan veszítették el.
Szerinte újabb csodát kaptak, mert akkor kollégáival azt mondták, hogy elveszítik a kislányt.
Ehhez képest most a saját szemükkel láthatták, hogy Rukaya micsoda óriási fejlődésen ment keresztül. Beszélni nem tud, de mind a négy végtagját mozgatja, sír, nevet, egy kicsit már élvezi az életet.
Hogy mi jön a mostani műtét után? Csókay András, mint nagyon sok rehabilitációt nyomon követő orvos, azt mondja, ha elenyésző számban is, de látott már korábban hasonló, súlyos koponyasérülésből felépülni gyerekeket. Hiszen Rukaya és Rabeya szétválasztása bizonyos értelemben nem volt más, mint egy hatalmas, de irányított koponyasérülés mindkét gyereken.
Azt reméli, hogy a baráti találkozókon túl a kislányokkal és a családdal már nem lesz több idegsebészeti feladat a közeljövőben. Az eddigi tapasztalatok alapján azt elképzelhető, hogy a gyerekek öt-nyolc év múlva „kinőhetik” a jelenlegi koponyatető-méretet, amit ezért cserélni kell.
A felépülés azt jelentené, ha Rukaya mentális képességei nem is érik utol a kortársakét, és egészen sosem teljesednek ki, a kislány attól még képes lehet az örömöt megélő életre – legalábbis Csókay doktor reménykedik ebben, akárcsak a csodás gyógyulásban. Az idegsebész most már ezért buzdít imára.
(Borítókép: Isza Ferenc / Index)